Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Érdemes az ilyen kvótáktól megspékelt időben visszagondolni arra, vagy megidézni ide Gyurcsány Ferenc szavait. Gyurcsány Ferenc mégiscsak az a politikus, a magyar baloldal vezető politikusa, aki aláírásgyűjtést kezdeményezett a kvóták mellett. Nem a kvóták elutasítására, hanem azért, hogy bevezessék a kvótákat az Európai Unióban. Elindították az aláírásgyűjtést. Gyurcsány Ferenc magabiztosan indította el a kvóták melletti aláírásgyűjtést, mert azt mondta, hogy a magyar emberek háromnegyede menekültkvóta-párti. Ezért indította el a DK az aláírásgyűjtését a kvóták mellett, és azt mondta, hogy ezzel csak kisszámú migránst kell majd befogadnia Magyarországnak, de ha nem fogadjuk el a kvótákat ‑ meg is fenyegette szokásához híven a magyarokat ‑, akkor bizony több százezer embert fognak Németországból Magyarországra visszatoloncolni, úgyhogy ezért Gyurcsány Ferenc is, párttársai is aláírták a kvóták melletti DK-s aláírásgyűjtő ívet, és erre biztattak mindenki mást.

De emlékezhetünk más baloldali politikusok hozzáállására. Örökbecsű Kunhalmi Ágnes: A bevándorlás álprobléma. Vona Gábor: A kerítés hatalmas bukás. Karácsony Gergely pedig azt mondta: Semmiképp nem kerüljön sor a határ menti kerítés megépítésére.

(10.30)

Tóth Bertalan pedig letette a nagyesküt, hogy kötelező kvóta nincs, és nem is lesz. Sőt, az MSZP kiadta közleményként, hogy az Európai Unió több vezető politikusa is világossá tette az elmúlt időszakban, hogy nem gondolkoznak menekültkvótákban. Miről szól az idei év, a tavasz, a nyár meg az ősz? A kötelező kvóták bevezetéséről. Amit kiadtak a baloldali pártok, hogy sose lesz, az itt van, szavazási időszakban van; és azt se felejtsük el soha, hogy a Demokratikus Koalíció aláírásgyűjtéssel próbálta ezt támogatni.

Mi arra indítottunk népszavazást, hogy soha ne lehessen a magyar emberek megkerülésével, a magyar Országgyűlés hozzájárulása nélkül külföldi állampolgárokat Magyarországra betelepíteni. Ezt egy népszavazáson is több mint 3 millió ember támogatta; ezt a parlament is elfogadta, és ezt Alaptörvénybe is iktattuk.

Ezzel szemben a DK-s Gyurcsány Ferenc ennek az ellenkezőjére gyűjtött aláírást, hogy igenis be lehessen telepíteni embereket. Mi az a krízisrendelet, ami egy 13 perces kimerítő vita után került elfogadásra, miután hosszú idő, 5 perc állt rendelkezésre a szövegtervezet tanulmányozására? Zárójelben itt teszem hozzá, hogy azok az emberek, akik a betelepítési kvóták elolvasására 5 percet hagytak, a vitára 13 percet, ők hiányolják, hogy Magyarországon nincs társadalmi párbeszéd. Hogy egy törvényjavaslatot milyen gyorsan fogad el a magyar Országgyűlés… ‑ bár egy részük azt mondja, hogy nem is ülésezik az Országgyűlés, ugye, a német közszolgálati tévék valamelyikében még három hete is erről volt szó, hogy addig hosszabbítottuk a veszélyhelyzetet, hogy még mindig nincs országgyűlési ülés. Tehát akik azt mondják, hogy nagyobb társadalmi párbeszéd kell, nagyobb hatásvizsgálat kell, több egyeztetés kell, több nyilvánosság kell, ők 5 percet hagynak egy krízisrendelet átolvasására és 13 percet a krízisrendelet megvitatására. Egy kávészünet hosszabb, mint az olvasási és a vitaidőszak együttvéve Brüsszelben.

Ez a rendelet tehát azt tartalmazza, hogy az eddig, már a nyár elején a Belügyi Tanácsban elfogadott kvótán felüli kvóta azt rögzítette, hogy ahogy hónapról hónapra érkeznek a migránsok, úgy hónapról hónapra hogyan osztja szét az Európai Unió ezeket az embereket a különböző tagállamokban. Most pedig arra hoztak egy rendeletet, hogy ha hirtelen sok ember jelenik meg egy tagállamban, mondjuk, Olaszországban, mondjuk, Lampedusa szigetén, akkor mi az ilyenkori eljárásrend. Azt fogadták el ebben a javaslatban, hogy az adott országnak kell jeleznie Brüsszel felé, hogy ő úgy érzi, hogy krízishelyzet, veszélyhelyzet van ‑ ennek semmifajta definíciója nincsen különösebben, nagyon gumijogszabályok mentén, garanciák nélkül fogalmazták ezt meg ‑, és ha Brüsszel azt mondja, hogy: igen, elfogadom, most egy veszélyhelyzet van, onnantól kezdve Brüsszel önmagának teljhatalmat biztosít, és úgy osztja szét az illegális migránsokat, ahogy akarja. Itt még az a lehetőség sincs meg, mint a normál, rendszeres, hónapról hónapra kiszabott kvótánál, hogy ha ott valaki nem fogad be és 8 millió forintos bírságot vállal valaki ‑ ők ezt szépen szolidaritási hozzájárulásnak hívják ‑, akkor nem kell hogy embereket befogadjon. Itt ilyen sincs, hanem itt mindenkinek szétosztja Brüsszel ezeket az embereket.

Márpedig óriási számokról beszélhetünk: a déli határnál 153 ezer határátlépési kísérletet akadályoztak meg a rendőrök és határvadászok. Ez már most több, mint mondjuk, a 2021-es 122 ezer; messze nagyobb, mint a 2020-as 46 ezer; még nem olyan magas, mint a 2022-es, tavalyi 270 ezer, de így is óriási szám. 932 embercsempészt fogtak el; 18 esetben támadták meg a határvadászokat; 119 esetben támadták meg a határvadászok járműveit; 39 esetben rongálták meg a határzárat, és minderre Brüsszelnek nem az a javaslata, hogy kifizeti azt a pénzt, amivel a magyar embereknek, Magyarországnak tartozik ‑ 650 milliárd forint a kerítésépítés és határvédelem költsége ‑, hanem ki akarja nyitni a kapukat, teljesen átjárhatóvá akarja tenni a külső európai határokat. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret lejártát.)

Mi ezt nem fogadjuk el, Magyarország nem lesz bevándorlóország. Mi nem fogunk egy Lampedusát létrehozni a magyar déli határnál. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)