Kanász-Nagy Máté (LMP)

KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Aronsonnak A társas lény című műve egyébként nagyon fontos a modernkori szociálpszichológiában, én is mindenkinek ajánlom olvasásra.

Azt hiszem, abban megegyezhetünk, hogy az ördög a részletekben és a finom módszerekben, a szoft módszerekben rejlik. Az előttünk lévő törvényjavaslat tulajdonképpen egy adminisztratív javaslat, tehát különböző százalékokat, forrásokat, illetve büntetéseket ír elő, de a megoldás tényleg a pedagógusnál és ezeknél a finom módszereknél van, az innovatív technikákban van, az új megközelítésekben van, a módszertanban van. A nagy kérdés az, hogy a kormány oktatáspolitikája és a Nemzeti alaptanterv hogyan enged teret ezeknek a módszereknek. És pont azokat a módszereket, azokat az innovációkat, amikről itt beszéltünk, nem tartalmazza a törvényjavaslat, és semmilyen más javaslat nem tartalmazza.

Dúró Dóra képviselő asszonynak, alelnök asszonynak hadd mondjam el, hogy a Mi Hazánk és az ön részéről ezeket a szegregációpárti kijelentéseket megszoktuk. Én arra világítanék rá ‑ és azt gondolom, hogy ez nyilván egy örök vita lesz köztünk ‑, hogy amely problémákat, diszfunkciókat ön említ, azok valóban kívülről jönnek, egy szocializációs közegből, lehet, hogy a családból jönnek és bekerülnek az iskolába. Az iskolában ezeket nem lehet kezelni, nem lehet megoldani, mert nem ott keletkeznek. Amikor ön a szegregációt vagy a bentlakásos iskolákat szorgalmazza ‑ az is a szegregáció egy megoldása, hiszen elkülönítés ‑, akkor bizonyos következményeket akar kezelni, szerintem egyébként tévesen, rossz alapokon, eleve rossz megoldásokkal, nem is tudja ezeket a következményeket kezelni, de figyelmen kívül hagyja azokat az alapokokat, ahol keletkezik a probléma, és amiért keletkezik esetlegesen ez a probléma. Köszönöm szépen.