{"cycle": 42, "id": "81-269", "date": "2023-10-09", "ulnap": 81, "seq": 269, "speaker": "Bakos Bernadett (LMP)", "p_azon": "b138", "faction": "LMP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása H/5380 A Magyar Építészet Napjáról", "iromany": "H/5380", "duration_s": 433, "position": "jegyző", "chars": 6920, "paragraphs": ["BAKOS BERNADETT, az LMP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Úr! Én építőmérnökként maximálisan egyetértek azzal, hogy az épített környezetünk alapjaiban határozza meg az emberek életének minőségét, hiszen hatással van a mindennapjaikra. Az LMP-Magyarország Zöld Pártja ‑ egyetértve az előterjesztésben foglaltakkal ‑ támogatja, hogy az Országgyűlés december 16-át, Kós Károly születésének napját a magyar építészet napjává nyilvánítsa.", "Kós Károly építészeti nagyságának számos példája közül én kiemelném a személyes kedvencemet, a ma már többször is említett kispesti Wekerle-telepet, mely a fenntartható és élhető városrészek mintája a mai napig.", "Kalotaszegen, Sztánán, 1912 telén kapta kézbe Kós Károly a Magyar Királyi Pénzügyminisztérium levelét, amelyben felkérték, hogy vegyen részt a kispesti munkás- és tisztviselőtelep, azaz a mai Wekerle-telep központi terének építészeti kialakításában. Kós Károly a levéllel kapcsolatosan nagyon sokáig töprengett, hogy merészeljen‑e javaslatot tenni egy városépítészeti probléma megoldására olyan, aki addig ilyen problémával még nem foglalkozott. Tudni kell ugyanis, hogy a maival ellentétben a városépítészet akkoriban a Műegyetem tananyagából még hiányzott, és Sztánán egyáltalán nem volt kéznél városépítészettel foglalkozó szakkönyve sem.", "Végül mégis nekifogott, és a már látott és az ismerős belföldi és külföldi téralakítások példáihoz nyúlt, a szerinte legjobban sikerülteket vette alapul, méghozzá a polgári értelemben jól funkcionáló kereskedelmi, politikai és kulturálisan sokszínű központokét, a nagyszebeni főteret és a kolozsvári Mátyás király teret. Ezek pozitív tanulságainak alapján fogalmazta meg Kós a vázlatát, amelynek lényege egy zárt tér alakítása, kétemeletes tisztviselőlakásokkal és a lakosság elsőrendű életszükségleteit kiszolgáló helyiségeket tartalmazó épületekkel, tehát már elhelyezésre került a városrészben a patika, a posta, a trafik és az élelmiszerboltok is.", "A beérkezett pályaművek közül Kósétól eltekintve egyik sem ábrázolt zárt városteret, hanem csupán házsorral szegélyezett sétatérszerű vázlatokat, amiből kiviláglott, hogy az egyetlen fontos szempont maradt csak ki: a tér, ahol a polgárok összetalálkozhatnak.", "(19.40)", "Kós Károly emberközpontú városban gondolkozott, ahol az ember jóllétének igényeit szolgáljuk ki generációkon át. Erre ma már a „fenntarthatóság” és az „élhetőség” szavakat használjuk, ami akkor még nem szerepelt Kós Károly szókincsében, mert nem találkozott még az autóközpontúvá lepusztított és dugóktól szennyezett városokkal, a klímaváltozás városi életre gyakorolt negatív hatásaival ‑ közülük is kiemelve a városi hősziget jelenségét ‑, a zajszennyezéssel vagy a túlárazott presztízsberuházásokkal és a funkciószegény lakónegyedekkel, amiket inkább lakósivatagnak neveznék. Ezek pedig azoktól veszik el a helyet, a lehetőségeket és az erőforrásokat, amikre oly nagy szüksége van most is a településeinknek, például a sétálhatóságot, a kerékpározhatóságot szolgáló beruházásoktól, a kiváló minőségű közösségi közlekedéstől, az épített környezetünk állagmegóvásától, a városesztétikai igények teljesítésétől, a természeti környezetünk megvédésétől és az emberléptékű, közösségeket segítő, élhető városok kialakításától.", "A Wekerle-telep a mai napig kiváló példája tehát a 15 perces kompakt városrészeknek, és a XXI. században is megállja a helyét: nagyon jól alkalmazkodik az újabb és újabb kihívásokhoz. Ezek a városok egészséges, nyugodt életet, minőségi lakhatást és időtöltést tesznek lehetővé. A fenntartható vagy élhető városok növelik az ingatlanok értékét is, illetve vonzzák a tehetségeket. A megszerzett tudás pedig könnyebben kamatoztatható, ugyanis az ilyen városok több és jobb munkahelyet teremtenek, mivel a kis és közepes cégek egyediek, a helyi sajátosságokhoz igazodnak. És nemcsak a helyi társadalom válságállóságát erősítik, hanem eleve válságállóbbak is, mint a nagytőkés cégek, amik egy válság idején egyébként könnyedén odébbállnak, ahol olcsóbb a munkaerő. A túltolt autóskultúra pedig nem kifizetődő, mert nemcsak nagyon sok pénzt von el a családoktól, ellehetetleníti az egészséges életet és megfojtja a helyi gazdaságot, hanem nincs tisztelettel az épített örökségünkre sem, mert egyre több és több helyet követel magának az egyre csak gerjesztett forgalom. A kihívásokkal teli életünk pedig megköveteli, hogy a gazdaság, az egészség, a klímavédelem, az igazságosság és a közösség szempontjai kompromisszumban álljanak egymással, ha meg akarjuk védeni épített környezetünket és megóvni életfeltételeinket.", "A kormány az elmúlt 13 évében, de az ezt megelőző kormányok sem találták vagy egyszerűen csak felrúgták ezt az észszerű szabályrendszert, kockára téve városaink élhetőségét; vagy a környezetvédelem intézményes rendszerét leépítették és kiüresítették a nagytőkés befektetők érdekében, legújabban pedig az akkumulátorgyártók Magyarországra csábítása céljából. Ehhez hasonló állapotokat látunk az örökségvédelem területén is, ami szintén alulmaradt a gazdasági teljesítmény növeléséhez fűződő célokkal szemben.", "Magyarország intézményes műemlékvédelem nélkül maradt, ami a civilizált és nemzeti értékeire büszke országok között példa nélküli. Világméretű az az igény, hogy a múltban előállított értékeinket, szellemi és épített örökségünket egyaránt továbbadományozzuk a következő generációknak, és mindezt fenntartható módon megőrizve. Ehhez kellő forrással és szakhatósági jogkörrel bíró intézményes háttérre és a szakértelem elfogadására van szükség; a kormány által szétvert örökségvédelem intézményes helyreállítására volna valójában szükség. Minden korábbinál jobban fel kell hangosítanunk az aggodalmunkat az erőforrásaink védelme érdekében, legyen szó akár természeti vagy akár épített környezetről, akár a társadalmunk számára értékálló továbbhagyományozott örökségről.", "A zöldek pedig elkötelezettek az olyan szabályok kialakításában, ahol a nagyokra és az erősekre nem külön szabályok vonatkoznak, hanem olyan szabályok, amik szerint vissza kell adniuk a társadalom részére azt, amit többszörösen kivettek a saját gyarapodásuk érdekében. A zöldek tehát az élet pártján állnak. A zöldek támogatják a természeti környezetünk és az épített környezetünk megóvását és fokozott védelmét. A magyar zöldek pedig azonosulnak Kós Károly szellemiségével.", "Úgyhogy előremutatónak tartjuk, hogy az előterjesztő Kós Károlyt választotta a magyar építészet szimbólumául azzal, hogy december 16-át, tehát a születésének napját választotta a magyar építészet napjának, azonban úgy gondoljuk, hogy a szép szavakon túl, az emlékezésen túl Kós Károly szemléletének, tervezési alapelveinek a jelenbe való átültetése is elengedhetetlen, ugyanis ma is óriási szükség van arra a szemléletre városaink fejlesztésekor, a beruházások tervezésekor, amelynek legfontosabb vezérfonala a fenntarthatóság és az élhetőség. Köszönöm a figyelmüket."]}