Balassa Péter (Jobbik)

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Miniszter Úr! Azt gondolom, azon szerencsés emberek közé tartozunk, akik a parlament falain belül tudják ezt a napirendet megtárgyalni, és itt nem felejthetjük el Steindl Imre nevét; nagyon-nagyon fontos személy. Ha belegondolunk, akkor 1885-ben kezdődött a Parlament épületének építése ‑ és sokak szerint 1902-1904-ig tartott, erről a mai napig vita van; és ennek, ha úgy számoljuk, jövőre 120 éves évfordulója lesz ‑, amely neogótikus, eklektikus stílusban épült.

Meg lehetne említeni nagyon sok olyan építészt, akiket már korábban önök is megemlítettek, akár Ybl Miklóst, akár Lechner Ödönt, akár Hild Józsefet, de ha megengedik, akkor Szombathelyről én Hauszmann Alajos nevét is elmondanám, aki városunk díszpolgára.

Nagyon örülünk ezeknek az előterjesztéseknek, mert azt gondolom, hogy támogathatók, és ahogy miniszter úr is elmondta, mind az építészet, mind a művészet, de a magyar társadalom és a magyar gazdaság szempontjából sem mindegy, hogy milyen építészeti kultúrát és milyen építészeti örökséget hagyunk majd az utókorra, de az sem mindegy, hogy milyet öröklünk. Miniszter úr expozéjában, azt gondolom, egyetlenegy dolgot nagyon-nagyon alaposan és háromszor alá kell húzni: minden egyes törvény, minden egyes törvény annyit ér, amennyit betartanak belőle vagy betartatnak belőle.

Kós Károllyal kapcsolatban a javaslat szerint, amit már önök is elmondtak, a magyar építészet napja december 16-ára esne, Kós Károly születésének napjára. Kós Károly 1883 telén született Temesváron egy postatiszt fiaként, több művészeti ágban is tevékenykedett: írt, festett, művészettörténettel és néprajzzal is foglalkozott, de építészként vált a XX. század meghatározó alakjává.

Egyik legismertebb munkája a kispesti Wekerle-telep, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum, illetve a kolozsvári kakasos templom, továbbá az ő nevéhez fűződik a budapesti Állatkert híres főbejárata és több állatház is. Úgy gondolom, hogy az ő személyéhez kapcsolódó dátum méltó lesz a magyar építészet napjához. Az építészek világnapját egyébként októberben ünnepeljük, így különösen jó a szóban forgó javaslat tárgyalásának az időzítése.

Nem szeretném elvinni egy aktuálpolitikai irányba ezt a vitát, de azért az építészet kapcsán nem mehetünk el az építőipar jelenlegi nehéz helyzete mellett, a mostani előrejelzések alapján 2023-24 az iparág mélypontja. Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége szerint számos építési vállalkozás, tervező-, mérnökiroda nem fog annyi munkához jutni az év hátralevő részében, hogy leépítések nélkül is a piacon tudjon maradni a következő két évben. Ez azért veszélyes, mert az építőipar az egyik legtöbb munkavállalót foglalkoztató iparág, így várhatóan az ott foglalkoztatottak száma is csökkenni fog.

És ha már az építkezéseknél tartunk, mindenkinek eszébe jutnak a kormánypárti politikusokhoz, vállalkozásokhoz köthető balatoni építkezések, ahol az önökhöz köthető oligarchák egyre nagyobb természetrombolást követnek el, ami nemcsak a tavat, de a környékbeli településeket is sújtja.

Ezen a ponton egy kicsit megállnék, és kiemelném a balatonfőkajári büdös gödör ügyét, amelyet már önök is napirenden kívül, de akár a médiában vagy az országos hírekben is hallottak. Ide a Balatonakarattyán milliárdokból épülő MNB Oktatási Központ építésekor keletkező veszélyes hulladékok kerültek, főként a MÁV Üdülő maradványai. Az így keletkező gödör többször kigyulladt, és szúrós szagú füstöt áraszt magából. Az ügyben jelenleg büntetőeljárás folyik hulladékgazdálkodás rendjének megsértése miatt. A területet a balatonakarattyai önkormányzat bérelte, amikor ez a természetrombolás megtörtént.

Így hadd zárjam a felszólalásomat egy Kós Károly-idézettel, amely úgy szól: „Az ember kötelessége, hogy a maga népét szolgálja, az, aki ez alól kihúzza magát, az a népe árulója.” Köszönöm, hogy meghallgattak.