Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Magyarország Kormánya kiemelt célként határozta meg az állami működés egyszerűsítését, észszerűsítését, a közigazgatással kapcsolatba kerülő ügyfelek helyzetének könnyítését, az erős és hatékony állam működtetésének a megteremtését.

A 2010 tavaszán megkezdett, a közigazgatás rendszere átfogó, történelmi léptékű átalakítási folyamatának első lépéseként az intézményi rendszert változtattuk meg: létrehoztuk a kormányhivatalokat, a járási hivatalokat és az állampolgárok igényeinek teljesebb kiszolgálása érdekében a kormányablakokat.

Az állami működés átalakításának másik nagyon fontos állomását az egyes hatósági eljárások egyszerűsítése jelentette. A bürokráciacsökkentés érdekében a polgári kormányzás az elmúlt tizenhárom évben rengeteg intézkedést tett, így ezek tételes felsorolása lehetetlen, ezért csak néhányat említek: radikálisan csökkentettük az engedélyezési eljárások számát, a hatósági eljárások gyorsítása érdekében egyfokú közigazgatási eljárást vezettünk be, mindemellett számos ügy intézése egyszerűbb és olcsóbb lett az ügyintézési határidők szisztematikus csökkentése és az ügyintézés ingyenessé tétele által.

Mindezek mellett a kormány az elmúlt években több körben igyekezett bürokrácia-, illetve rezsicsökkentés címen csökkenteni, illetve eltörölni azokat az állampolgárokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terheket, amelyek jelentősen hátráltatják Magyarország versenyképességét.

Az eredmények magukért beszélnek, mégis úgy gondolom, hogy nem dőlhetünk hátra, ugyanis számos területen van még lehetőség és szükség is a fejlődésre. Az állami működés egyszerűsítése, az állampolgárokat és a vállalkozásokat sújtó adminisztratív terhek csökkentése mindig és mindenkor a feladatunk lesz. A bürokrácia csökkentése egy olyan munka, amit sohasem lehet befejezni.

A változó életviszonyok a jogszabályok hatókörének folyamatos felülvizsgálatát, tartalmának újragondolását igénylik. Az új szabályok megalkotásakor azonban olyan intézkedéseket kell tenni, olyan javaslatokat kell kidolgozni, ami az emberek hétköznapi ügyeinek intézését tudja egyszerűbbé tenni. A vállalkozások sikeressége érdekében pedig olyan jogi környezetet kell kialakítani, amiben az adminisztráció időbeli és pénzbeli költségei minimálisak, így az erőforrásaikat a szabályoknak való megfelelés helyett a működésükre, a növekedésükre tudják fordítani.

E célkitűzés mentén hozta létre a kormány érdekegyeztető fórumként a deregulációs kerekasztalt, amelynek célja a magyar emberek, vállalkozások mindennapi életének, ügyintézésének könnyítését és egyszerűsítését szolgáló javaslatok megfogalmazása.

Ugyancsak a deregulációs aktivitás ösztönzésére és az egyszerűsítési javaslatok megküldésének támogatására hoztuk létre a deregulációs portált, amelynek megnyitásával a közigazgatásban foglalkoztatottak, a szakmai és gazdasági kamarák a szakmai munkájukkal, feladataikkal összefüggően tehetnek javaslatokat. Ennek hangsúlyozását azért tartom kiemelten fontosnak, mert a közigazgatásban dolgozók, a szakmai és gazdasági kamarák munkatársai azok, akik a közigazgatás és az emberek mai kapcsolatát valóban ismerik. Fontos, hogy olyan emberektől kapjunk impulzust, akik valóban foglalkoznak az ügyeikkel. Az önök előtt lévő törvényjavaslat, amely 78 törvény módosítását tartalmazza, ezeknek a javaslatoknak a törvényalkotói produktuma.

Tisztelt Ház! Ami a konkrétumokat illeti: természetesen lehetetlen az összes szakmai javaslatot és a törvényjavaslat valamennyi elemét egyetlen felszólalás keretében bemutatni, de most engedjék meg, hogy kísérletet tegyek a törvénycsomag legfontosabb irányainak ismertetésére.

A törvényjavaslat hangsúlyos és külön is kiemelendő szegmensét képezik azok az intézkedések, amelyek az állam vállalkozásokkal szembeni felesleges és szükségtelen intézkedéseinek a leépítését szolgálják.

(13.30)

Jogosan adódik a kérdés, hogyan is tudja az állam a vállalkozásokat jogszerűen, azaz jogszabályok útján ‑ idézőjelben: ‑ terhelni. Olyan bosszantó szabályokkal például, amelyek a gazdálkodó szervezetek jogszerű működéséhez, tevékenységük végzéséhez különböző szabályzatok készítésének kötelezettségét írják elő. Egy gazdálkodó szervezetnek rengeteg szabályzatot kell készítenie a különböző ágazati jogszabályok alapján a jogszerű működés érdekében, azonban ezeknek a munkavállalókra, vállalkozásokra gyakorolt pozitív hatása nem érzékelhető. Éppen ellenkezőleg, ezek sok esetben csak egy újabb papírt jelentenek, amit elkészítenek, vagy egy céggel igen komoly összegekért elkészíttetnek.

Célunk tehát, hogy ezek az intézkedések a lehető legminimálisabb mértékben csökkentésre kerüljenek, és csak a feltétlenül szükséges szabályok maradjanak meg. E célkitűzés mentén a törvényjavaslat a vállalkozások adminisztratív terheinek csökkentése érdekében szűkíti azoknak a körét, akik különböző szabályzatok készítésére kötelezettek, például a tűzvédelmi és számviteli szabályzatok esetében.

Arra teszünk javaslatot, hogy a gazdálkodó szervezeteknek akkor kelljen csak önálló tűzvédelmi szabályzatot készíteniük, ha ötvennél több munkavállalót foglalkoztatnak, vagy tíz fő befogadóképességet meghaladó kereskedelmi szálláshelyet üzemeltetnek, továbbá bérelt ingatlanok esetében a bérlőket se terhelje szabályzatkészítési kötelezettség, ha az ingatlan tulajdonosa, üzemeltetője rendelkezik szabályzattal.

Garanciális szabályként beépítésre kerül, hogy a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter rendeletben általános tűzvédelmi szabályzatot határoz meg, amely kiterjed valamennyi kisebb gazdálkodóra is, akik nem rendelkeznek önálló tűzvédelmi szabályzattal.

Jelen törvényjavaslat keretében kiszélesítjük az egyszerűsített éves beszámoló készítésére jogosult vállalkozók körét, amely szintén azt a célt szolgálja, hogy a számviteli politika keretében szabályzat készítésére kötelezett gazdálkodók körét csökkentsük. A törvénycsomag ennek az irányvonalnak a mentén a munkavédelem területén is változásokat hoz, a jövőben a kötelező munkavédelmi oktatás a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által meghatározott munkáltatók esetében egy általános munkavédelmi tematika átadásával teljesíthetővé válik.

A munka világát érintően is jelentős változtatásokra kerül sor 2024. január 1-jével. A körülöttünk gyorsan változó világ, a munkaerőpiac átalakulása, illetve saját személyiségünk, élethelyzetünk megváltozása arra kényszeríthet minket, hogy munkahelyet váltsunk vagy akár pályát is módosítsunk. A munkáltatóknak a munkaviszony megszüntetésekor vagy megszűnésekor több, legalább hat különböző dokumentumot kell kiállítania a munkavállaló részére. A törvényjavaslat elfogadása esetén a számos különálló és külön jogszabályban meghatározott igazolás helyett egy egységes foglalkoztatási igazolás kerül kiállításra, amely tartalmaz minden szükséges információt a jogviszonnyal összefüggésben. A munkavállaló mindössze egy dokumentummal találkozik, és kérheti, hogy azt is elektronikusan bocsássák rendelkezésére.

A közalkalmazotti, köztisztviselői, kormánytisztviselői jogviszonyok tekintetében a jövőben a foglalkoztató szervek tudják ellenőrizni a munkába álló személy büntetlen előéletét, továbbá a kilépéssel összefüggő eljárások elektronikus úton lesznek bonyolíthatók.

A munkáltatókat terheli jelenleg annak kötelezettsége is, hogy a szakszervezeti tag munkavállalók fizetéséből a szakszervezeti tagdíjat levonják és a szakszervezetnek átutalják. Ezen munkáltatói kötelezettségnek az állami szférában való megszüntetésével az érintett munkavállalók közvetlenül tudnak gondoskodni a tagdíjak átutalásáról.

A hatósági eljárások egyszerűsítését és gyorsítását szolgálja az egyszerűsített bejelentéses eljárás alkalmazási körének jelentős kiszélesítése. 2020-ban megteremtettük a lehetőséget arra, hogy bizonyos engedélyezési eljárásokban a döntés ellenőrzött bejelentés formájában szülessen meg. Az ellenőrzött bejelentés jogintézménye a gyakorlati tapasztalatok alapján jelentős kedvezményeket biztosít az állampolgárok számára ‑ gyors és olcsóbb ‑, ugyanakkor a jogalkalmazói visszajelzések alapján az is kirajzolódott, hogy szükséges az alkalmazásának a körét bővíteni. Ez a gyakorlatban egyrészt azt jelenti, hogy szűkítjük azon engedélyezési eljárások körét, amelyek esetében a jogintézmény nem alkalmazható. Másrészt a hatóság köteles lesz felhívni a kérelmező figyelmét arra, hogy a tevékenység bejelentés alapján is végezhető, és amennyiben az ügyfél kéri, úgy a továbbiakban a hatóság bejelentésként kezeli a kérelmét.

Fontos elemei a törvénycsomagnak azok a javaslatok, amelyek a tevékenységgel összefüggő hatósági engedélyek hatályának határozatlanná alakítására irányulnak. A hatósági eljárások folyamatosan újratermelődnek, ha a kiadott hatósági engedélyek 3-5-10 évente lejárnak, és az adott tevékenység folytatásához újra kérelemmel kell fordulni a hatósághoz, amelynek újra határozatot kell hoznia. Jelen törvényjavaslat több, határozott időtartamra kiadott engedély hatályának határozatlanná alakítására tesz javaslatot, ugyanakkor kormányhatározat formájában a minisztériumok feladata lesz, hogy az általuk irányított ágazatok tekintetében vizsgálják meg további hatósági engedélyek időbeli hatályának átalakítását.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Szükséges néhány szót ejteni a közmeghallgatás veszélyhelyzeti szabályozásának törvénybe való átültetéséről. E módosítás révén lehetőség lesz arra, hogy a közmeghallgatás az érintettek személyes megjelenése nélkül, honlapon való közzététel útján is megtartható legyen. Itt felhívnám a tisztelt Ház figyelmét arra, hogy a szabályozás nem új keletű, hiszen a koronavírus-világjárvány alatt, illetve jelenleg is azt már alkalmazhatják a hatóságok, önkormányzatok.

A közmeghallgatás a véleménynyilvánításhoz való jog szerves része, és az online keretek között tartott meghallgatás a részvételiség és a tájékoztatás kiterjesztését szolgálja, egyúttal lehetőséget teremt arra, hogy azok az állampolgárok, akik valamiért fizikailag nem tudnak személyesen elmenni ‑ például fogyatékkal élők, idősek, kisgyermekes szülők ‑, részt vegyenek a közmeghallgatáson. Az online keretek között tartott meghallgatás az ügyfelek és a hatóságok részéről is kényelmes megoldás.

(A jegyzői székben dr. Tiba Istvánt Gelencsér Attila váltja fel.)

Be kell látnunk, hogy a felgyorsuló világunkban a közigazgatásnak folyamatosan reagálnia kell a kor kihívásaira és a felmerülő igényekre. Lassan már minden embernek ott lapul a zsebében legalább egy okostelefon. Az NMHH egy 2022-es kutatása szerint a 16-45 éves korosztály 98 százaléka internethasználó, de a 70-75 év közötti korosztálynak is több mint a fele, 52 százaléka rendszeresen internetezik. Mindezek alapján az elektronikus közigazgatás világában anakronisztikus a hatósági döntések hirdetőtáblán történő közhírré tétele, ennek eltörlése mellett egyidejűleg a döntések honlapon való közzétételét javasoljuk.

Tisztelt Ház! Az eddig bemutatott módosítási javaslatok a vállalkozások és az állampolgárok adminisztratív terheinek csökkentésére fókuszáltak, de hangsúlyozni kell, hogy jelen törvényjavaslat több olyan módosítást is tartalmaz, amelyek célja a családok segítése, a családok ügyintézési terheinek a csökkentése. A brüsszeli szankciók és a szankciós infláció ellenére a kormány továbbra is elkötelezett a családok támogatása iránt, mert a társadalom alapegysége a család.

Jelenleg a házasulók a házasságkötési szándékukat együttesen, személyesen jelentik be azon anyakönyvvezető előtt, ahol a házasságot meg kívánják kötni. Ez jelentős terhet jelent a házasulandó pároknak, hiszen időpontot kell foglalni az anyakönyvvezetőhöz, mindkét fél kiesik a munkavégzés alól, fel kell keresni az esküvő helyszíne szerinti anyakönyvvezetőt. Erre tekintettel a törvényjavaslat megteremti annak lehetőségét, hogy a házasulók a házassági szándékukat elektronikus úton is bejelenthessék.

A családi adókedvezményekhez kapcsolódó nyilatkozatok kapcsán arra teszünk javaslatot, hogy csak akkor kelljen megtenni a családi adókedvezményhez, az első házasok kedvezményéhez és a négy gyermeket nevelő anyák kedvezményéhez kapcsolódó nyilatkozatokat, ha változás történt a körülményekben.

A kormány elkötelezett a fiatalok életkezdésének támogatása mellett. Ennek keretében a jövő ősszel induló tanévtől ingyenes lesz a jogosítvány megszerzése a középiskolában és szakképző intézményekben tanulók számára. A támogatás igénybevételének formája, módja kialakítás alatt áll az érintett tárcák részéről. Úgy gondolom, hogy ez hatalmas segítség lesz a családok számára, hiszen jelenleg ‑ feltéve, ha az összes vizsga, az egészségügyi, az elméleti és a gyakorlati is elsőre sikerül ‑ akár 400 ezer forintba is kerülhet egy B kategóriás jogosítvány megszerzése, amely komoly anyagi megterhelést jelent a családok számára.

(13.40)

Szintén a fiatalok felnőtté válásának támogatását szolgálja az a javaslatunk is, amely szerint a 18. életévüket betöltött állampolgárok számára automatikusan ügyfélkaput nyitunk.

Tisztelt Országgyűlés! Záró gondolatként szeretném hangsúlyozni, hogy az állami működés 2010 őszén megkezdett folyamatában új fontossági súlypontokkal, új elképzelésekkel folyamatosan igyekszünk kielégíteni a szolgáltató közigazgatás iránti társadalmi és gazdasági igényeket. Az emberközeli kiszámítható közigazgatás megvalósítása mellett ismét ki kell emelnem, hogy hazánk versenyképességének növelése alapvető fontosságú célkitűzés. A gazdasági szereplők, vállalkozások elvárása az állam felé, hogy az állam partnerként és ne hátráltató tényezőként jelenjen meg a gazdasági tevékenység folyamatában. Mindemellett megállapítható, hogy a családok segítése, a fiatalok életkezdésének támogatása szintén közös kötelezettségünknek tekinthető.

Mindezekre tekintettel kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy a törvényjavaslatot támogatni szíveskedjen. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti oldalon.)