Dr. Répássy Róbert

DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az Alaptörvény U) cikkének (3) bekezdését szeretném idézni. „A kommunista diktatúrával kapcsolatos emlékezet állami megőrzése érdekében Nemzeti Emlékezet Bizottsága működik. A Nemzeti Emlékezet Bizottsága feltárja a kommunista diktatúra hatalmi működését, a kommunista hatalmat birtokló személyek és szervezetek szerepét, és tevékenysége eredményeit átfogó jelentésben, valamint további dokumentumokban közzéteszi” ‑ idáig az idézet az Alaptörvényből.

Ahogyan ön is utalt rá, képviselő úr, természetesen ezt a vitát már az Országgyűlés többször lefolytatta. Szeretném idézni az Országgyűlés 2013. de-cember 3-ai jegyzőkönyvéből, a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényjavaslat általános vitájából az expozé előadóját, Rétvári Bencét, aki a következő szavakkal terjesztette az Országgyűlés elé a Nemzeti Emlékezet Bizottságáról szóló törvényt. „Az ellenzéki oldalon sokak csak és kizárólag ügynökügyekről beszélnek, pedig ezzel a helyzetet hanyagságból vagy szánt szándékkal, de alaposan félreértelmezik. Ezek az ügynökök sokszor eszközök voltak a hatalom kezében, néhányakat zsarolással, másokat korrupcióval vettek rá annak érdekében, hogy családtagjaikról, barátaikról, munkatársaikról vagy másokról írjanak, vagy tollba mondjanak akár jelentéseket a kommunista állambiztonsági szolgálatok számára. De nyilván nagyon sokan voltak, akik viszont önként, saját maguktól jelentkezve keserítették meg mások életét.” (Közbeszólás az ellenzéki pártok soraiból: Szita Károly!) „A Nemzeti Emlékezet Bizottságának a feladata, hogy itt a feje tetejéről a talpára állítsa a kérdést, és elsősorban azok vizsgálatával kezdje a munkáját, akik a rendszert kitalálták, akik a rendszer vezetői voltak, akik a rendszert működtették, és akik nagyon aktívan szerepet vállaltak a rendszer fenntartásában. A bizottság elsődleges feladata ezért nemcsak a besúgók, az ügynökök kilétének feltárása, hanem az, hogy az érdeklődő szakma és közvélemény hiteles források, kordokumentumok alapján készült átfogó jelentések segítségével megismerhesse a kommunista rendszer valódi arcát, a pártállami nómenklatúra formális és informális struktúráit, a rendszer mindennapi működését, a nyilvánosság elől elzárt összefüggéseket és azok hatásait a mindennapokra, akár a rendszerváltás utáni időkre is. Ezeket az átfogó jelentéseket pedig fehér könyvekben teszi majd közzé a Nemzeti Emlékezet Bizottsága.”

Egy további idézet, szintén ebből a felszólalásból így szól. „A lehető legteljesebb iratnyilvánosság je-gyében a bizottság törvényi kötelességévé válik az általa feltárt irat-, képi és hanganyagok nyilvánosság számára való közzététele, és a kommunista hatalom birtokosainak a diktatúra működésével összefüggő szerepkörükre és cselekményeikre vonatkozó személyes adatainak közzététele. A bizottságnak az alaptörvény U) cikk (4) bekezdés alapján közzétett tényállításai bíróság vagy más hatóság előtt önálló jogorvoslattal nem támadhatók meg. A múltfeltárás további, ezzel szorosan összefüggő elengedhetetlen feltétele, hogy hasonlóan sok más kelet-közép-európai országhoz, az áldozatok érzékelhetően kevesebb akadály mellett és a lehető legtöbb őket érintő, az egykori állambiztonsági szolgálatok által keletkeztetett adatot ismerhessenek meg, és emellett biztosított legyen a széles körű kutathatóság is.”

Tisztelt Képviselő Úr! A kommunista diktatúra, benne az állambiztonsági múlt megismerhető. Ezt biztosítja Magyarország Alaptörvénye és az Alaptörvényen alapuló jogszabályok. Kérem válaszom elfogadását. (Taps a kormánypártok soraiban.)