Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Cyranóval szólva: „Mondhatta volna szebben, kis lovag”, de így is értem a kérdést.

A kormány foglalkoztatási politikájának eredménye, hogy 2010 óta egymillióval növekedett a hazai foglalkoztatás. Ezt, gondolom, ön sem vitatja. Az elmúlt évek során bevontuk a hazai munkaerő-tartalék jelentős részét, és a munkanélküliséget a baloldal által 11 százalékra duzzasztottról 4 százalék alá csökkentettük. A kormány a munkaerő-tartalék jelentős csökkenése miatt döntött úgy, hogy lehetővé teszi a vendégmunkások átmeneti foglalkoztatását a hiányszakmákban annak érdekében, hogy a magyar gazdaság eddigi gyors ütemű, európai felzárkóztatását ne akadályozza a munkaerő-kínálat szűkítése.

A vállalati szektor számára régóta problémát jelent a munkaerőhiány, de a helyzet egyértelműen súlyosbodott a koronavírus-járvány megjelenése óta. A munkaerőhiány mértékére jellemző, hogy az ipari szektorban működő vállalatok harmadának, a szolgáltatási szférában pedig 20 százalékának növekedését korlátozza, hogy nem találnak megfelelő munkaerőt. A tartós munkaerőhiány pedig előbb-utóbb odavezet, hogy a vállalatok kénytelenek visszafogni tevékenységüket, ami a termelés csökkenésével vagy a beruházások elmaradásával párosul. A rekordmagas foglalkoztatás és a történelmi csúcsot elért aktivitás miatt többletmunkaerő bevonása a magyar gazdaságba belső forrásból már csak korlátozott módon lehetséges, de a magyar kormánynak ez az elsődleges szempontja és nem a vendégmunkások tartós foglalkoztatása Magyarországon.

A munkaerő biztosításának egyik legfontosabb forrása a hazai potenciális munkaerő-tartalék aktivizálása és foglalkoztathatóságának javítása. Másodsorban számolni lehet a külföldről növekvő számban hazatérő és Magyarországon munkát vállalni szándékozó magyar állampolgárokkal. Vendégmunkások foglalkoztatására csak és kizárólag ezt követően, azokban a hiányszakmákban kerülhet sor, ahol a hazai munkaerő nem áll rendelkezésre. A vendégmunkásokra vonatkozó szigorú szabályozás a magyar munkaerőpiac és a magas hazai foglalkoztatás megvédését szolgálja. Az elmúlt évben rekordmagasságba ugrott a közvetlen külföldi befektetések értéke, ami a hazai GDP 4,3 százalékát tette ki. A beruházási ráta megközelítette a 30 százalékot, ami jelentősen meghaladta az uniós átlagot. Ha ehhez nem biztosítjuk a munkaerőt, akkor az új beruházások a már meglévő működő vállalkozásoktól szívják el a dolgozókat, vagy ezek a befektetések létre sem jönnének, ami a magyar gazdaság növekedését fogja vissza.

Az élénk munkaerő-kereslet és a munkaerőhiány együttesen a munkavállalók tárgyalási pozíciójának javulását eredményezi, ami a bérek alakulásában is tükröződik. 2010 óta a nemzeti valutában mért minimálbér-emeléseket tekintve Magyarország a negyedik legnagyobb mértékű növekedést érte el. Vásárlóerő-paritáson kifejezve a magyar minimálbér jelenleg a 18. helyen áll az európai rangsorban. Megköszönve megtisztelő figyelmüket, abban a nem várt esetben, ha a képviselő úr nem fogadja el a válaszomat, kérem, hogy az Országgyűlés holnap azt elfogadni szíveskedjék. Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. (Taps a kormánypárti oldalon.)