{"cycle": 42, "id": "77-2", "date": "2023-07-07", "ulnap": 77, "seq": 2, "speaker": "Dr. Kovács Árpád", "p_azon": "k005", "faction": null, "kind": "felszólalás", "role": "a Költségvetési Tanács elnöke", "event": "Zárószavazás önálló indítványról T/4181 Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/4181", "duration_s": 532, "position": "a Költségvetési Tanács elnöke", "chars": 6194, "paragraphs": ["DR. KOVÁCS ÁRPÁD, a Költségvetési Tanács elnöke: Tisztelt Országgyűlés! (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Miniszter és Államtitkár Urak! Az Országgyűlés elnöke 2023. július 3-án megküldte a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló egységes törvényjavaslatot, kérve a Költségvetési Tanács véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az Alaptörvény szerinti előzetes hozzájárulásának megadását a törvényjavaslat zárószavazásához.", "A tanács a vizsgálata alapján a 2023. július 6-án tartott ülésén az alábbi határozatot hozta. Megállapította, hogy az egységes költségvetésitörvény-javaslatban elfogadásra indítványozott módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel azonos összegben csökkentik a központi alrendszer 2024. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. Ebből következően az államadósság tervezett összege és hasonlóan az úgynevezett eredményszemléletű hiány sem módosul.", "A tanács nyugtázta, hogy a költségvetési bevételek teljesítéséhez szükséges adójogi és a bírságtételek növelésére vonatkozó törvényjavaslatokat az Országgyűlés megszavazta, és az elfogadott módosítások csak csekély mértékben növelik a kiadások túlteljesülésének kockázatát.", "A tanács a 2024. év december 31-ére tervezett államadósság-mutatónak a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló egységes költségvetésitörvény-javaslatban tervezett 66,7 százalékos mértékét tudomásul vette; az a stabilitási törvény rendelkezései szerint lett megállapítva, összhangban a törvényjavaslat alapját képező gazdasági és államháztartási folyamatokkal. Miután a 2024. év végére számított államadósság-mutató értéke 3 százalékponttal kisebb a 2023. év végére várt értéknél, az Alaptörvény követelménye teljesül. A tanács így a stabilitási törvény vonatkozó előírásainak megfelelően hozzájárulását adta a 2024. évi központi költségvetés elfogadásához.", "Tisztelt Országgyűlés! Kérem, engedjék meg, hogy a tanács megbízását teljesítve, röviden indokoljam annak határozatát. (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Az államadósság-szabály keretét az Alaptörvény a következők szerint fogalmazza meg: „Mindaddig, amíg az államadósság a teljes hazai össztermék felét meghaladja, az Országgyűlés csak olyan központi költségvetésről szóló törvényt fogadhat el, amely az államadósság teljes hazai össztermékhez viszonyított arányának csökkentését tartalmazza.” E szabálynak a törvényjavaslat a fennálló kockázatok ismeretében is megfelel.", "A stabilitási törvény is rendel előírást az adósságra vonatkozóan, amely szerint az államadósság GDP-arányos mértékét legalább 0,1 százalékponttal kell csökkenteni. Az egységes törvényjavaslat szerint ‑ amennyiben a körülmények végül is nem a jelzett kockázatok bekövetkezéséhez vezetnek ‑ e mutató jövőre ennél jóval nagyobb mértékben mérséklődhet.", "A tanács mérlegelése alapján úgy vélte: az államadósság-mutató jelentős mértékű tervezett csökkenése számottevő tartalékot biztosít ahhoz, hogy a jelzett kockázatok alapvetően ne veszélyeztessék az államadósság-mutató mérséklődését. A tanács mindebből következően adhatta meg az előzetes hozzájárulását az egységes költségvetésitörvény-javaslat zárószavazásához.", "Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! A tanács folyamatában követte a költségvetésitörvény-javaslat országgyűlési tárgyalását. Érzékelte, hogy azonos összegben, 20,5 milliárd forinttal csökkentik a központi alrendszer 2024. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. A törvényjavaslat bevételi előirányzatainak teljesülése több adózási és más törvény módosítását tette szükségessé. A tanács nyugtázza, hogy ezeket a módosításokat az Országgyűlés elfogadta.", "A tanács, figyelembe véve a kormánynak a költségvetés tervezetéhez tett észrevételére adott válaszát is, úgy ítéli meg, hogy a költségvetési törvény tervezetében megfogalmazott figyelemfelhívásai közül többre ez alkalommal is végül emlékeztetnie kell. Ezek közül hangsúlyos a 2023-as vártnál alacsonyabb lakossági fogyasztás, az előre jelzettnél magasabb infláció és az ezek 2024. évi költségvetési kiadása és kihatása miatti kockázat.", "(10.40)", "A tanács úgy látta, hogy az infláció csökkenése 2023 februárjában megkezdődött, és a januári csúcshoz képest egyre markánsabb dezinfláció bontakozik ki. A költségvetés által az idei évre előre jelzett 15 százalékos átlagos éves infláció azonban várhatóan így is magasabb lesz, ez növeli annak a valószínűségét, hogy 2023 novemberében pótlólagos nyugdíjemelésre kerüljön sor, megemelve egyúttal a 2024. évi nyugdíjkiadások bázisát is. A belföldi fogyasztás vártnál nagyobb visszaesése pedig együtt járhat a 2023. évi áfabevételeknek a tervezettnél kisebb mértékű növekedésével, ami rontja a 2024. évi előirányzat bázisát.", "A tanács fenntartotta azt az észrevételét is, hogy célzott takarékossági és feladatracionalizáló intézkedések nélkül fennáll annak a veszélye, hogy a költségvetési szervek működőképességének megőrzése a 2024. év folyamán nagymértékű, nem tervezett kiadásokat tehet szükségessé. Mivel a költségvetés számol a 2021-2027-es európai uniós költségvetési ciklus kohéziós és helyreállítási forrásaival, így a tanács a költségvetés végrehajtásához változatlanul szükségesnek ítélte azt is, hogy azok a tervezett időben és összegben érkezzenek meg.", "Tisztelt Országgyűlés! A Költségvetési Tanács a Magyar Nemzeti Bank veszteségtérítésének költségvetésből történő mellőzését végül azért vehette tudomásul, mert a pénzügyminiszter úr 2023. július 3-án kelt levele szerint a kormány a Magyar Nemzeti Bankkal egyeztetve úgy döntött, hogy kezdeményezni fogja a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítását. Az Európai Központi Bankkal még egyeztetést kívánó módosítási szándék szerint a jegybanki negatív saját tőkét elsősorban a későbbi években várható pozitív eredménnyel szükséges ellentételezni. Ennek eredményeképpen tényleges veszteségtérítésre a következő években nem kerülne sor, így az 2024-ben nem veszélyeztetné a GDP 2,9 százalékában előirányzott hiánycél teljesítését.", "Tisztelt Országgyűlés! Amikor megköszönöm szíves figyelmüket, engedjék meg, hogy ezúttal is kívánjak önöknek feltöltődést, pihenést hozó kellemes nyarat. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)"]}