Tordai Bence (Párbeszéd)

TORDAI BENCE (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Asszony! Az újonnan bevezetendő EPR-, vagyis kiterjesztett gyártói felelősség díjszabást a Magyar Közlöny június 2-ai számában tette közzé a kormány. Bár az EPR-díjak bevezetése európai uniós kötelezettség, a díjak mértékének meghatározásában jelentős mozgástere van a tagállamoknak. Éppen ezért érte meglepetésként az iparági szereplőket és a hulladékos civil szakértőket egyaránt, hogy Európa legmagasabb és egymáshoz képest rendkívül aránytalan díjtételeivel kell számolniuk. Június elején a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége, majd a Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetség is felhívta a figyelmet a hulladékdíj ilyetén bevezetéséből fakadó drágulásra, ők 3 százalékospontosra tették az intézkedés inflációnövelő hatását. Ez meglehetősen drasztikus lépés a kormány részéről, főleg egy olyan helyzetben, amikor a kormányzat állítólag éppen letörni szeretné az Európa-rekorder orbáni inflációt.

A Párbeszéd-Zöldek természetesen nem a környezetkárosító csomagolások díjtételeinek csökkentését szorgalmazza, azt viszont már komoly problémának tartjuk, hogy míg a korábbi termékdíj háromszoros különbséget tett a műanyag és a papír csomagolóanyagok között az utóbbira való ösztönzés érdekében, addig az új díjtételek szinte alig térnek el a két csomagolóanyag esetén, ezzel pedig a kormány a környezetszennyező műanyaglobbinak kedvez. Hogy számszerűen is érzékeltessem a problémát: Belgiumban például 22 euró/tonna a papír EPR-díja, Magyarországon ez 468 euró. Más országokban a papír és a műanyag között húszszoros a szorzó a papír ösztönzése érdekében, addig Magyarországon csak 20 százalék a különbség.

Tisztelt Államtitkár Asszony! Csak nem az áll az egyébként érthetetlen díjszabás hátterében, hogy a MOL, amely leányvállalatán keresztül az EPR-díjak kedvezményezettje, történetesen a műanyaggyártásban is érdekelt? Csak nem arról van szó, hogy a jövőben csökkenő benzin- és dízelfogyasztás ellensúlyozására a MOL-csoport egyre inkább a petrolkémia felé fordul, hogy az eddiginél is több műanyagszeméttel öntsenek el minket, az alapítványain keresztül MOL-tulajdonos kormánypárt pedig kiszolgálja ezt a környezetszennyező stratégiát? Kíváncsian várom válaszát. (Taps az MSZP soraiban.)