Sztojka Attila (Fidesz)

SZTOJKA ATTILA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Nemzetiségi Szószólók! Magyarország a nemzetiségeire értékként tekint, és ezt bizonyítja a nemzetiségi törvény is. Sajnálatos mégis az, hogy az ellenzéki képviselők többsége a nemzetiségek értékei helyett mindinkább egy politikai utat választ vagy igyekszik bemutatni, amely egyértelműen káros. És ez a szó, hogy „káros”, még finom megfogalmazás, ugyanis a felszólalások többsége a nemzetiségi önkormányzatok létjogosultságát, elsősorban a cigány nemzetiségi önkormányzatok létjogosultságát kérdőjelezi meg.

(A jegyzői székben dr. Vinnai Győzőt dr. Tiba István váltja fel.)

Hogy miért tehetik ezt, azt ők nálam sokkal jobban gondolhatják a saját gondolatmeneteikben. Ugyanakkor fontos, hogy előhozzuk, mit jelent ma nemzetiségnek lenni, mit jelent nemzetiségi önkormányzatnak lenni, miért kell létrehozni nemzetiségi önkormányzatot, és miért van lehetőség arra, hogy létrejöjjenek nemzetiségi önkormányzatok. Alapvetően azért, tisztelt képviselőtársaim, mert a kulturális autonómia megteremtői. Önök a hozzászólásaikkal, azzal, hogy megkérdőjelezik a nemzetiségi önkormányzati rendszert, ennek a fajta kulturális autonómiának a gyakorlását kívánnák ‑ ahogy Lőcsei képviselő úr fogalmazott ‑ felszántani, vagy egyáltalán, sóval behinteni. Visszautasítom ezt a magatartást, és kikérem a magam, sőt annak a több ezer nemzetiségi önkormányzati képviselőnek a nevében, aki évről évre, napról napra azért dolgozik, hogy ezek a fajta kulturális hagyományok és a kulturális értékeink egyértelműek legyenek a magyar társadalom számára is. Ez adja országunk gazdagságát is, képviselőtársam.

Amikor a nemzetiségekről beszélünk, akkor fontos megemlíteni azt is, hogy ezek szerint nem csak a Momentum vélekedik így. Pár héttel ezelőtt még azt gondoltam, hogy csak egy személyes vélemény hangzott el a Jobbik soraiból, amikor Brenner Koloman azt is megkérdőjelezte, hogy a roma nemzetiség nemzetiségként való besorolása egyáltalán helyénvaló volt‑e 1993-ban, a kisebbségi törvény megalkotásakor. Azt látom, hogy az ellenzék egyértelműen a cigányság nemzetiségének a mivoltát kezdi el tudatosan vagy nem tudatosan, de felszámolni és megkérdőjelezni.

(A jegyzői székben Z. Kárpát Dánielt Bakos Bernadett váltja fel.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Egy nemzetiség a kultúrájában, a nyelvében él igazán. Egy ország gazdagsága mindig abban is rejlik, hogy az adott nemzetiségeiben az erőforrást látja-e. Mi a Fidesz-KDNP soraiban a nemzetiségek vonatkozásában az erőforrást, az értékeket látjuk, és azt a fajta sokszínűséget, amely ‑ mondhatjuk ‑ Európában és itt, a Kárpát-medencében is egyedülálló. Mi azért fogunk dolgozni, hogy a nemzetiségi önkormányzati rendszer minél erősebb legyen, minél gazdagabban tudják ellátni azokat a feladatokat, amelyekre az Alaptörvény és adott esetben a nemzetiségi törvény is lehetőséget biztosít.

Természetesen mindig van mód és lehetőség arra, hogy az adott törvényt módosítsuk. A mai alkalom is erről szól. A nemzetiségi bizottság megvizsgálta a nemzetiségi törvényt, és megtette a szükséges módosítási javaslatait. Azért van ez a törvénytervezet a parlament előtt, hogy aktualizálva legyen, és a társadalmi-gazdasági helyzetre reagálva lehetőséget biztosítson a nemzetiségek számára az önazonosságuk kifejezéséhez.

Éppen ezért arra kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy ezt a törvénymódosítást támogassa. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)