Dr. Kállai Mária (Fidesz)

DR. KÁLLAI MÁRIA (Fidesz): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Ház! Szívesen reflektálnék néhány, előbb elhangzott fölvetésre, egyet nem bírok kihagyni. Nem tudom, hogy hol van a világon olyan a versenyszférában például, hogy valaki felmond, és akkor végkielégítést kap; zárójel indul, zárójel bezárva. (Arató Gergely: Nagyon sok helyen van ilyen a versenyszférában!)

Sok-sok olyan történet volt, ami jól hangzik, de nagyon komoly csúsztatás, és nagyon komoly a veszélye annak, hogy egy-egy mondatot kiragadva nagyon komoly félrevezetésre ad okot. De térjünk vissza, és legszívesebben a nemzetiségi szószóló asszonynak a gondolatait követtem volna, mert ha megismerjük a törvénytervezetet úgy mélyen, igazából, akkor láthatjuk azt, hogy ha figyelemmel kísértük azt is, amilyen út idevezetett az elmúlt hetekben, hónapokban, akkor nagyon komolyan egyet kell értenünk a törvénytervezet szövegével. Az előttünk álló törvénytervezet a köznevelésben foglalkoztatottak társadalmi megbecsülését kifejezendő a rendszerben foglalkoztatottak jogviszonyát szabályozza újra. A jogviszonyt szabályozza újra ‑ ez a fő üzenete a törvénynek.

Én úgy gondolom, hogy ez nagyon időszerű, és minden érintett ebben érdekelt. Tehát lehet beszélni bármiről, Nemzeti alaptantervtől kezdve bármiről, de a fő célja ennek a törvénynek újraszabályozni a felhasznált tapasztalatokkal, az élet által megírt kihívásokkal, feladatokkal, és ebben mindannyian érdekeltek vagyunk.

Lehet, hogy ezt nem mindenkinek egyformán jó hallani, de igenis nagyon komoly, széles körű egyeztetés előzte meg ezt a törvénytervezetet minőségi és mennyiségi szempontból is. Nézzük először a mennyiségi szempontot! Ha megnézzük azt valóban, hogy március 2-ától ‑ nem olvasok fel minden érintettet, de el kell mondani ‑ a társadalmi egyeztetés során húsz alkalommal egyeztetés volt az érdekképviseletekkel, szakmai szervezetekkel, 1500 vélemény feldolgozása, azt gondolom, komoly kihívás. És az is egyértelműen tény, hogy az egyeztetéseken részt vettek a pedagógus-szakszervezetek, a Nemzeti Pedagógus Kar, a Köznevelés-stratégiai Kerekasztal, az Országos Köznevelési Tanács, az Országos Diáktanács és a legjelentősebb állami és egyházi fenntartók is.

(18.30)

A véleményezési lehetőség is megvolt. Véleményezte a javaslatot a Művészeti Akadémia, a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák szervezete, a Nagycsaládosok Országos Egyesülete, a Nemzeti Ifjúsági Tanács, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége, a Megyei Jogú Városok Szövetsége, s vélhetőleg nem is mondtam mindet.

De mégis a legfontosabb valóban az a minőségi mutató, amit Pósán képviselőtársam is felidézett. Az egyeztetések eredményeképpen az 58 témakört felölelő törvénytervezet szabályozási tartalma 34 területen változott. Én úgy gondolom, hogy ez a minőségi egyeztetésnek is megfelel. Ez a szám önmagáért beszél. Köszönet a minisztériumnak a szélesebb körű bevonásért, és köszönet mindazoknak, akik egyébként építő javaslatot tettek.

A törvény szellemiségének megfelelő ez az egyeztetési kör, hiszen a széles körű együtt gondolkodás tetten érhető a törvényben is. Éppen ezért valóban nagyon szomorú az, hogy egy kisebb, de hangos csoport egy hivatásrendben politikai haszonszerzés céljából valótlan dolgok tömkelegét is állíthatja; az elmúlt hetekben, azt gondolom, hogy ennek a különböző sajtókban, különböző közösségimédia-orgánumokban számos alkalommal sajnos fül- és szemtanúi lehettünk és olvashattuk.

Éppen ezért viszont nagyon fontos volt az, hogy az álhírkeltés következtében miniszter úr a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott arra, hogy előzetesen egyeztessenek, és igazából egyértelmű volt az ‑ hiszen láthatjuk vagy tudjuk, hogy kik voltak ott ‑, hogy nem egyeztetésre mentek igazából, érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatok hangzottak el. A szakértők számával kapcsolatban viszont: hét meghívottból mindösszesen hárman mentek el. Én úgy gondolom, hogy ez a törvénytervezet mindenképpen egy széles egyeztetésen nyugszik, és azt gondolom, tételenként ‑ nyilván az Országgyűlés terme nem arra való, hogy tételenként végigmenjünk, de ‑ mindegyikre ez igazolható.

Én tisztelettel köszönöm meg, tisztelt Országgyűlés, a munkájukat tisztességgel végző pedagógusoknak, iskoláknak, műhelyeknek, mert azt gondolom, hogy ők vannak többségben. Azt is gondolom, hogy nagyon komoly egyetértési pont lehetne a teljes parlamentben az, hogy ez a törvénytervezet szolgálja az iskola legtágabban értelmezett világának minden szereplőjét. Nagyon fontosnak tartom azt, hogy létrejön egy, a köznevelés ágazati sajátosságaihoz jól igazodó jogviszonytípus, a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony, amely kiterjesztve, tehát fenntartótól függetlenül minden, köznevelésben dolgozó intézményben a pedagógusok és az ehhez kapcsolódó foglalkoztatottak számára biztosítja a foglalkoztatás kereteit egy törvényben összefoglalva, és nem kell összevissza jogszabályokat áttekinteni, egy törvényben összefoglalva, felhasználja az eddigi tapasztalatokat, tiszta, világos életpályát jelöl ki.

A törvény célja a köznevelésben dolgozók foglalkoztatására vonatkozó szabályanyag megújításával, több lépcsőben történő béremelés biztosításával és a teljesítményalapú differenciálásnak a következetes érvényesítésével a pedagógus-életpálya vonzerejének növelése a foglalkoztatás rugalmasságát kereső megoldásokkal is.

A Fidesz-KDNP elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelésében. A törvénytervezet általános indoklása megfogalmazza, mi az összefüggés az EU-s forrás, az illetményemelés, a pályakezdők bérezése és a hátrányos helyzetű gyermekekkel foglalkozó pedagógusok többletjuttatása között.

Én még egyszer tisztelettel köszönöm meg az iskolák munkáját, az iskolákban dolgozók, az iskolákat vezetők, a tankerületeket vezetők munkáját egyaránt. Jelentős többségben vannak azok az iskolák, ahol a tanítványok, a pedagógusok, a családok, a helyi közösség a fenntartóval együtt komoly szövetségben jelentős eredményeket érnek el, igazi műhelyek hosszú esztendők óta. Sugárzanak a környezetükre, szerepük a helyi közösségben is meghatározó, messze nem ér véget az iskola falai között. Meggyőződésem, hogy az előttünk lévő törvénytervezet számos elem újragondolásával, változtatásával nagyban szolgálja ezen szakmai erősségek további kiteljesedését is.

Ha ‑ egy kicsit szakmázva ‑ az iskola mint tudatos szervezet képes folyamatosan fejlődni, a cél-folyamat-feladat-eredmény logikája lehetővé teszi az értékek, eredmények elismerését, kiemelését. A differenciált bérezés lehetősége ezt segíti is. Természetesen kell ehhez a határozott küldetéssel bíró vezetés, határozott szakmai vezetői tudással bíró vezetés, egy ilyen közegben tud kiteljesedni egy pedagógusteljesítmény is, és ami a legfontosabb, ez szolgálja a gyerekek és a családok érdekeit is.

A tudatos pedagógiai hatásrendszer, a módszerválasztás szabadsága, gazdagsága teszi igazi műhelyekké az iskolákat. Meg is állhatnék itt az indoklással, de szeretnék néhány elemet mégis kiemelni. A törvénytervezet nagyon fontos eleme az új teljesítményalapú bérrendszer bevezetése. Hallottuk ma már, hogy a pedagógusok 74 százaléka egyetért azzal, hogy a munkavállalók fizetése teljesítmény alapján differenciált legyen. Így van ez a versenyszférában is. Az új bérrendszer ‑ ahogyan olvashatjuk ‑ megtartja az előmeneteli rendszer öt fokozatát, ahhoz azonban csak bérsávokat rendel, melyeken belül a tapasztalat, a teljesítményértékelés és további szakmai szempontok alapján tudja a munkáltató megállapítani a bért.

A fiatalok pályára vonzása szempontjából ez nagy jelentőségű, hiszen a szenioritás, tehát az életkor nem lesz meghatározó. A teljesítmény a meghatározó. Az új bérstruktúra nyilvánvalóan vonzóbb lesz. Csak két példát szeretnék kiemelni, úgy gondolom, hogy mindannyian ismerjük a törvénytervezetet. Például a pedagógus I.-ben 410 ezer forinttól 1 millió 65 ezer forintig tart a sáv, a mesternél 520 ezertől 1 millió 365-ig. Én úgy gondolom, hogy mindenkinek nagyon fontos igénye az, hogy a munkája eredményességét értékeljék.

A jó értékelési rendszerről általában elmondható az, hogy a jobb teljesítményt elismeri, ösztönzi a jobb teljesítményt, a kiemelkedő munkát erősíti, az adott szakmai közösséget is erősíti, és meghatározó az iskolakultúra szempontjából. És akkor föltesszük a kérdést, hogy mi ezzel a baj. Nyilvánvalóan a korrekt teljesítményértékelés során mindenki csak fejlődhet. Hallottuk államtitkár úrtól: az eszközrendszer tesztelés alatt van, lesz lehetőség a megismerésre, elsajátításra az éles üzemmód előtt. Először 2025 szeptemberétől határozza meg az illetményeket a munkáltató a teljesítményértékelés alapján. Én úgy gondolom, hogy volt ilyen az iskolákban, azt is gondolom és a legkomolyabban állítom, hogy az igazi jó műhelyekben ma is van, hiszen az egy nagyon-nagyon fontos kérdés, hogy tudjam azt, hogy hogyan dolgozom, tudjam azt, hogy az adott célunkat hogyan értük el, milyen módon.

Az intézményen belüli teljesítményértékelés bevezetése csökkenti az adminisztrációt is majdan, megszűnik a kötelező pedagógus-önértékelés, pedagógus-tanfelügyelet, minősítés. A minősítés kizárólag a gyakornokok számára marad kötelező.

Összességében maga ez a jogszabály az adminisztrációt is csökkenti, egyszerűsíti, a KRÉTA-rendszert továbbfejleszti, a digitalizáció és az ügyfélkapu használatát is erősíteni fogja. A törvénytervezet mindemellett számos elemet tartalmaz, amit ma már hallottunk, a jogviszonytípuson, a besorolási és az illetményrendszeren túl pontosan meghatározza a munka- és a pihenőidőt, az igazgatói megbízásokat, a fegyelmi eljárást, az ágazati érdekegyeztetési fórumokat. Én úgy gondolom, hogy ha figyelmesen elolvassuk, összességében elmondhatjuk, hogy világos életpályát jelöl ki, támogatja az igényes, gyermekközpontú nevelő-oktató munkát.

Tisztelt Országgyűlés! A köznevelés a magyar nemzet jövőjének és boldogulásának egyik alapja, ellátása az állam által biztosítandó közszolgálat, természetesen amellett, hogy az állami szereplők mellett nem állami szereplők is közreműködnek. Nyilván azt mondom, hogy egyetértési pont közöttünk, hogy a jövő generációjának felnevelésén keresztül közvetlen és erőteljes hatást gyakorolnak a magyar fiatalok identitására, szaktárgyi, műveltségi tudására, alkalmazási képességeikre, képességeik fejlődésére.

Nem könnyű időket élünk. Az előttünk álló, gazdasági-társadalmi kihívásokat tartogató évtizedekben különösen fontos az is valóban, hogy kellő számú pedagógus álljon rendelkezésre, megfelelő felkészültségű, jó minőségű munkára képes pedagógusokkal gazdagodjon a közösség.

Ennek érdekében a jelen törvényjavaslatnak valóban fő célja a köznevelési intézményekben dolgozó pedagógusokra és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő dolgozókra vonatkozó, önálló hivatásrendi szabályozás megalkotása, amely megszünteti a jelenlegi vegyes jogviszonyrendszert.

Láthatjuk azt, hogy az egyeztetések folyamatosak. Csatlakozom a vezérszónok asszonyhoz, illetve a KDNP-s képviselőtársamhoz: a Fidesz frakciója az óraszámok fixálását és a fix 24 óra megállapítását természetesen támogatni fogja, dolgozunk ezen.

Nagyon sokfajta oldalról lehet megközelíteni ezt a törvénytervezetet. Tisztelt Országgyűlés! Én bízom abban, nemhogy bízom, meggyőződésem, hogy a törvénytervezet elfogadásával az idő igazolni fogja a törvénytervezet helyességét. Erre alapozva tisztelettel kérem valamennyi képviselőtársamat, hogy majd annak idején fogadjuk el ezt a törvénytervezetet. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(18.40)