Dr. Vejkey Imre (KDNP)
2023-06-15 · 73. ülésnap · felszólalás · 10:41Szöveg7 154 karakter · 14 bekezdés · JSON
DR. VEJKEY IMRE (KDNP): Tisztelt elnök úr, köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A kormány által benyújtott, Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló T/4181. számú törvényjavaslat nem más, mint hazánk 2024. évi védelmi költségvetése.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Háborús időkben olyan költségvetésre van szükség, amely garantálja az ország biztonságát, megvédi a családokat, a nyugdíjakat, a munkahelyeket és a rezsicsökkentést. A védelmi költségvetés által megerősítjük hazánk fizikai biztonságát. Az összes honvédelmi kiadást a GDP 2 százalékára emeljük úgy, hogy közben megőrizzük Európa legnagyobb családtámogatási rendszerét. Az erre szánt források összege 2024-ben meg fogja haladni a GDP 4 százalékát. A nyugdíjak védelméhez szükséges forrásokat is növeljük jövőre. 6500 milliárd forintot fogunk majd 2024-ben erre a célra költeni. A nyugdíjasok jövőre is számíthatnak majd nyugdíjemelésre, a 13. havi nyugdíjra és a gazdasági teljesítménytől függően természetesen a nyugdíjprémiumra is. A háborús idők ellenére 2024-ben tovább javítjuk az egyensúlyi mutatókat, takarékos gazdálkodással pedig tovább csökkentjük a költségvetési hiányt és mérsékeljük az államadósságot.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint az Igazságügyi Bizottság elnöke a továbbiakban a 2024. évi költségvetés tervezetének VI. és X. fejezetéről szeretnék beszélni, mely egyrészt a bíróságokat érinti, másrészt pedig a kormány igazságügyi politikájának érvényesítését érinti, ezáltal pedig magát az Igazságügyi Minisztériumot.
Nézzük először a bíróságokat! Magyarország Alaptörvényének 25. cikk (1) bekezdése értelmében a bíróságok alapfeladata az igazságszolgáltatás. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. Az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdése szerint a bíróság dönt büntetőügyben, magánjogi jogvitában, törvényben meghatározott egyéb ügyben, a közigazgatási határozatok törvényességéről, az önkormányzati rendeletbe és más jogszabályba ütközésről és megsemmisítésről, valamint a helyi önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapításáról és törvényben meghatározott egyéb ügyben. A Kúria az Alaptörvény 25. cikk (2) bekezdésében meghatározottak mellett biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét, a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.
Az Országos Bírói Tanács felügyeli a bíróságok központi igazgatását, a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény 65. §-a alapján az Országos Bírósági Hivatal elnöke pedig a bírói függetlenség alkotmányos elvének megtartásával ellátja a bíróságok igazgatásának központi feladatait, valamint a költségvetési törvény Bíróságok fejezete, tehát a VI. fejezet tekintetében a fejezet irányító hatásköreit, és felügyeletet gyakorol az ítélőtáblák, a törvényszék elnökeinek igazgatási tevékenysége felett. Az OBH elnöke gazdálkodási jogköréből adódóan összeállítja a bíróságok költségvetésére vonatkozó javaslatát, melyet a kormány a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat részeként változtatás nélkül terjeszt az Országgyűlés elé. Ez történt most is, tisztelt hölgyeim és uraim.
A felsorolt alkotmányos feladatok megfelelő ellátása, a bíróságok időszerű, ugyanakkor szakszerű működése a jogállamiság szempontjából alapvető fontosságú. A bírósági szervezetrendszer folyamatos fejlesztése mind emberi erőforrás, mind infrastrukturális vonatkozásban gazdasági és társadalmi szempontból kiemelt jelentőséggel bír. A 2024. évi költségvetés tervezetének VI. fejezete tartalmazza a bíróságok alapvető működtetéséhez szükséges humán erőforrás anyagi fedezetét, az ítélkezési munka hatékonyságának ellátásához és a bírósági ellátásokhoz szükséges tárgyi feltételeket egyaránt.
Ezt követően nézzük az Igazságügyi Minisztériumot! Az Igazságügyi Minisztérium a kormány igazságügyi politikájának érvényesítése érdekében az igazságügyi politikáról szóló 1710/2014. (XII. 5.) kormányhatározatban foglaltaknak megfelelően az abban meghatározott célok mentén folytatja tevékenységét. Az Igazságügyi Minisztérium fogyasztóvédelmi politikáról szóló 1353/2022. (VII. 21.) kormányhatározatban foglaltak szerint megvalósítja a kormány fogyasztóvédelmi politikáját.
(8.30)
A fentieken túl az Igazságügyi Minisztérium 2023-ban létrehozott Közös ügyünk az állatvédelem Alapítvány közreműködésével minden magyar állampolgárt érintő közös társadalmi üggyé kívánja tenni az állatvédelmet és a felelős állattartást.
Az Igazságügyi Minisztérium Magyarországnak az Európai Tanács 2024. második félévi elnökségével kapcsolatban, természetesen más tárcákkal együttműködve meghatározza az elnökség programjának stratégiai irányait, illetve az EU-elnökségi prioritásokat beleértve a spanyol, belga és magyar elnökségi trió 18 hónapra szóló programját, valamint felméri és biztosítja az emberierőforrás-igényeket, szervezi és biztosítja az előkészítésben és lebonyolításban részt vevő személyi állomány képzését, továbbá megtervezi és megvalósítja az EU-elnökséggel összefüggő informális üléseket és rendezvényeket.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az Igazságügyi Minisztérium az elmúlt években új alapokra helyezte a szakmai együttműködést minden jogászi hivatásrenddel. Az Igazságügyi Minisztérium az Alaptörvény M) cikkével összhangban védi a magyar családok, a magyar fogyasztók jogait itthon és Európában egyaránt. Kiemelten fontosnak tartja a gyermekek megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéséhez való jog biztosítását általánosan, de a fogyasztóvédelem területén is.
Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A 2024-es költségvetés-tervezet az Igazságügyi Minisztérium vonatkozásában mind ezt szolgálja. A 2024-es költségvetés, ne feledjék, még egyszer hangsúlyozom, háborús időkben készült. Míg néhány évvel ezelőtt elképzelhetetlennek tűnt, hogy Európában háború törjön ki, most a közvetlen szomszédságunkban zajlik, és következményeivel szembesülünk kell. A jelenlegi helyzetben számolni kell a háború elhúzódásának lehetőségével is, ebben az esetben pedig különösen fontos, hogy mindazokat az eredményeket, melyeket az elmúlt években elértünk, meg tudjuk védeni.
A teljes fizikai és gazdasági biztonságot természetesen az garantálná hazánk számára, ha mielőbb tűzszünet és béke lenne. Az elhúzódó háború, az instabil világgazdasági környezet, az elhibázott brüsszeli szankciós politika negatív hatásai Magyarországot is kihívások elé állítják. Az eddig elért eredményeinket azonban nem hagyhatjuk elveszni, ezért háborús időkben olyan költségvetésre van szükségünk, ami garantálja az ország fizikai-gazdasági biztonságát, megvédi a magyar családokat, a munkahelyeket, a nyugdíjakat, és továbbra is fenntartja a rezsivédelmi rendszert. A 2024-es költségvetési tervezet ezeket a célokat tűzte ki, és ezeket a célokat kívánja teljesíteni.
A 2024-es költségvetésben több forrás jut, mint mondottam, a védelmi kiadásokra, így megerősödik a Honvédelmi Alap, megújul a családtámogatási rendszer, megmaradnak a családi adókedvezmények, és biztosítottak a Rezsivédelmi Alap forrásai is. A kereszténydemokraták ezért támogatják a Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslatot. Kérem, támogassák önök is. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Banai Péter Benő tapsol.)
HivatkozásJSON
karzat: Dr. Vejkey Imre — 2023-06-15, felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/73-8.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-73-8,
title = {Dr. Vejkey Imre — 2023-06-15, felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/73-8.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}