Dr. Szeberényi Gyula Tamás (Fidesz)

DR. SZEBERÉNYI GYULA TAMÁS (Fidesz): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Varga Mihály miniszter úr az expozéját úgy kezdte, hogy stabilitás és tervezhetőség. E köré a két fogalom köré építette a beszédét, és nem véletlen, hiszen egy nagyon bizonytalan külpolitikai, külgazdasági helyzetben van az ország, és van egész Európa. Egy háborús időszakban vagyunk, és itt elsősorban mindenki a szomszédunkban dúló orosz-ukrán háborúra gondol, de nem ez az egyetlen válsággóc, amely fenyegeti Európát, illetve fenyegeti a világot.

Ebben a rendkívül bizonytalan helyzetben nyilvánvalóan a legfontosabb cél az elért eredmények megőrzése, a stabilitás, illetve hogy hosszú távon tudjunk tervezni. Védelmi költségvetés készült tehát, amelynek középpontjában a rezsivédelem és a honvédelem áll. A 2024. évi költségvetésben több forrás jut védelmi kiadásokra, így megerősödik a Honvédelmi Alap is, amelynek kerete 2024-ben 1309 milliárd forint lesz, míg az összes honvédelmi kiadás meghaladja a GDP 2 százalékát. Azon túl, hogy ez egy NATO-elvárás is, ezt korábbi kormányok soha nem teljesítették. Vajon ezt a törekvését a kormánynak az ellenzék miért nem tudja támogatni?

Korábban, az előző felszólalásában Csárdi Antal képviselő úr ellentmondást vélt felfedezni a magyar kormány békepárti politikája és a hadsereg fejlesztése között. A társadalomban élő emberiségnek az egyik legősibb tudása az, hogy aki el akarja kerülni a háborút, annak készülnie kell a harcra, olyan helyzetet kell teremtenie, amelyben nem érdemes őt megtámadni. Valószínűleg Hiller István képviselő úr latinul is tudja ezt a mondást idézni, azonban ezt a fontos tudást, úgy látszik, az ellenzéki képviselők nem birtokolják, hiszen állandóan fölteszik ezt a kérdést, hogy vajon miért fejlesztjük a hadsereget, miért fejlesztjük a védelmi képességeinket, hogyha békére készülünk. Éppen ezért, éppen ez a lényege.

A jövő évi költségvetés megőrzi a Rezsivédelmi Alapot is, amely több mint 1360 milliárd forinttal segíti a családok, az állami és önkormányzati szervek, intézményfenntartók és vállalatok energiaszámláinak kifizetését. Ezen a rendszeren keresztül Európa legalacsonyabb rezsiszintjét biztosítja a kormány a családok számára.

Gyurcsány Ferenc vezérszónoki felszólalásában elmondta ‑ egyébként szerintem nagyon helyesen ‑, hogy az ellenzék nem szavazhatja meg a költségvetést, hiszen egy teljesen más jövőképpel, más célokkal, más eszközökkel akarja elérni a közjót. Nem várható el tehát, hogy megszavazza, és ezért én a mai felszólalásomat nem is azzal fogom befejezni, amivel általában szoktam, hogy megkérem az ellenzéki pártokat is, hogy a Fideszhez hasonlóan támogassák a költségvetést. Megértem azt, hogy ők egészen más jövőképből indulnak ki, egészen másképpen gondolják az ország jövőjét, és egészen más eszközöket használnak.

Azt azonban nem értem meg, hogy ez miért nem áll össze egy koherens képpé, és ezt miért nem közvetítik felénk. Több ellenzéki képviselő ‑ legutóbb éppen Varju képviselő úr is ‑ kérte, hogy ne hivatkozzunk korábbi, tíz évvel ezelőtti kormányok tevékenységére, azonban nyilvánvalóan az árnyékkormány is azért alakult meg, és ezek a felszólalások is azt a célt szolgálják, hogy ezt az eltérő jövőképet közvetítsék a társadalom felé.

A társadalomnak azonban arra is igénye lehet, hogy tudja azt, hogy amikor a gyakorlatban valósultak meg ezek az ellenzéki elképzelések, akkor mik történtek. És ezek, hogyha köszönőviszonyban sincsenek azokkal a mostani elképzelésekkel, a mostani felszólalásokkal, akkor ezt is tudnia kell a társadalomnak, tehát ezért kérem Varju képviselő urat, hogy fogadja el, hogy időnként figyelmeztetjük és szembesítjük azzal, hogy amikor kormányon voltak, amikor hatalmon voltak, akkor miket tettek, és ennek fényében kell megvizsgálni a mostani felszólalásokat is. (Varju László: Remélem, kölcsönös lesz, képviselő úr.) Igen, természetesen kölcsönös, és ezt el is fogjuk viselni.

(12.10)

Természetesen a rezsi- és honvédelmen kívül más érték is van, amit meg kell védeni. Ilyen például a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése. A nyugdíjakra és nyugdíjszerű ellátásokra fordítható költségvetési források összege 6542 milliárd forintra emelkedik, ami a költségvetés legnagyobb tétele. A gazdasági nehézségek ellenére is biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés, megmaradt a teljes egészében visszaépített és megemelt 13. havi nyugdíj, mivel a kormány közel 450 milliárd forintot fordít erre 2024-ben.

A DK frakcióvezetője a felszólalásában említette, hogy ez a rendszer, amely inflációkövető nyugdíjemelést irányoz elő, lehetetlenné teszi azt, hogy a nyugdíjasok előrelépjenek. Ezzel három probléma van. Az egyik az, hogy ezt egy olyan politikus mondta el, akinek az idejében reménye sem volt a nyugdíjasoknak arra, hogy akár megőrizzék a nyugdíjak vásárlóértékét. De két másik konkrét tartalmi probléma is van: az egyik a nyugdíjprémium, amit elfelejtett a frakcióvezető úr, nyilván azért, mert a kormányzása idején egyszer sem fizettek nyugdíjprémiumot, a második pedig a 13. havi nyugdíj visszaépítése, amely az eredeti tervek szerint 2025. februárban fejeződött volna be, de a gazdaság kiváló teljesítménye miatt 2022-ben meg tudott történni.

A kormány a mostani háborús időkben is kiemelten kezeli a magyar családok, a gyermekvállalás és a gyermeknevelés támogatását, emellett a családi adórendszer kedvezményei a legalább négy gyermeket nevelő és a 30 év alatt gyermeket vállaló nők személyijövedelemadó-mentessége, a 25 év alattiak személyijövedelemadó-mentessége továbbra is biztosított lesz. A családpolitikai kiadások és adókedvezmények együttes összege így meghaladja a 3300 milliárd forintot.

Itt is egy jelentős különbség van a kormánypártok és az ellenzék között. Nagyon sokszor felvetik ellenzéki képviselők, a mai nap például Balassa Péter jobbikos képviselő is, a családi pótlék kérdését. Államtitkár úr is válaszolt már rá, szeretnék én is azért egy mondatban kitérni erre. Nyilvánvalóan hamis az a beállítás, hogy a családok egyharmadnyit tudnak csak költeni, merthogy a családi pótlék nem emelkedett, hiszen egyéb más forrásokból jóval többet juttatott ez a kormány a családoknak. A családi pótlék mellett kialakította a kormány a családi adókedvezmény mértékét, amely önmagában ugyan lehet, hogy még kevés lenne, de mellette megvalósította gyakorlatilag a teljes foglalkoztatottságot, ami azt jelenti, hogy aki akar, az dolgozik, és aki dolgozik, az sokkal előrébb jut, a családi adókedvezményen keresztül sokkal több jut a családoknak.

Azonban mindezek megőrzése csak akkor érték, ha közben megmarad a költségvetés egyensúlya, ha csökken az államadósság és csökken a hiány. A 4 százalékos éves gazdasági növekedés mellett a költségvetés azzal számol ‑ összhangban a konvergenciaprogrammal ‑, hogy jövőre folytatódik a hiány csökkentése és az államadósság mérséklése. A költségvetésitörvény-javaslat szerint 4 százalékos gazdasági növekedéssel számolunk, 6 százalékos inflációval, 2,9 százalékos GDP-arányos hiánycéllal, valamint a jogszabályok által előírt mértékű biztonsági tartalékkal.

A kormány kiemelt célnak tekinti, hogy amennyiben a GDP az előre jelzett felett nő, akkor a többletbevételt a hiány további csökkentésére kell fordítani. Nem volt ez mindig így, emlékezzünk arra, hogy 2010 előtt, még a 2008-as válság előtt is, kedvező külgazdasági körülmények között is az akkori kormány nem csökkentette az államadósságot, nem alacsony hiánnyal számolt, hanem éppen hogy növelte azt, és előre felélte a jövőt.

Eddig csak arról beszéltem, hogy mit hogyan őrzünk meg, és melyik vívmányt hogyan védjük meg, és ennek mi a feltétele, azonban a költségvetés nemcsak védekezik, nemcsak a múlt értékeit őrzi, hanem újakat is teremt. A kormány gazdaságpolitikájának fontos része a beruházások támogatása és az innováció támogatása. Saját választókörzetem szempontjából is ezek jelentős lépések. A költségvetés tartalmaz a kecskeméti ipari park villamosenergia-infrastruktúrájának fejlesztésére, 2024. évi megvalósítását finanszírozva több mint 4 milliárd forint összeget, valamint folytatólagosan 2025-re további 3 milliárddal számol.

Folytatódik a „Magyar falu” program is. Hallottam az előbb DK-s képviselő asszony felszólalásában a vidék elnéptelenedéséről. Választókörzetemben az egyik legnagyobb probléma Helvécia községgel kapcsolatosan, hogy átlépte az 5 ezer főt, és kiesett a „Magyar falu” programból. A másik település, Ballószög átlépte a 4 ezer főt; nem elnéptelenedik, hanem a lakossága dinamikusan növekszik, elsősorban a kormány politikája miatt, CSOK-os fejlesztések miatt. Emiatt természetesen fejlesztési igények is felmerülnek, útfejlesztési igények, amelyekkel tudunk számolni a következő évi költségvetésben is.

Kecskeméten folytatódik a Szakképzési Centrum Kada Elek Szakgimnázium és Technikum új épületének építése is a Rudolf laktanyában.

Úgy gondolom, hogy a következő évi költségvetés, amellett, hogy a stabilitásra és a biztonságra törekszik, szolgálja szűkebb hazámnak, Kecskemétnek és környékének és az egész országnak a fejlődését, és ezért jómagam is és a Fidesz-frakció is azt meg fogja szavazni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)