Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök asszony. Tisztelt Ház! Nem visszaélve a tisztelt Ház türelmével, nagyon röviden három dologra reagálnék. Képviselő asszony szólt a jóléti kiadásokról, ezen belül az oktatási, egészségügyi kiadásokról. Arató Gergely képviselő úr pedig úgy fogalmazott, mint hogyha én egy korábbi válaszomban azt elismertem volna, hogy a költségvetési stabilitás az oktatási, egészségügyi kiadások csökkenésének köszönhető.

Szeretném rögzíteni, hogy természetesen ilyet nem mondtam, az ellenkezőjét viszont állítottam és állítom. Tehát mind 2010-hez képest, mind 2023-hoz képest az önök előtt lévő törvényjavaslat mind nominálisan, mind inflációval korrigálva reálértéken növeli az oktatási és egészségügyi kiadások összegét. Egyszer.

A másik dolog. Az oktatási kiadásokon belül a pedagógusbér-emelés hol található meg? Miért európai uniós forrásokból finanszírozzuk? Ez a jövő évi költségvetésitörvény-javaslat céltartalékok előirányzatán szerepel, és a mögöttes finanszírozás valóban az EFOP Plusz.

Kunhalmi Ágnes képviselő asszony azon állítását korrigálnom kell, mely szerint az Unió költségvetésének a rovására kerül sor a pedagógusbér-emelés finanszírozására. Képviselő asszony így fogalmazott, hogy kénytelen az Európai Bizottság ‑ vagy akkor én értettem félre ‑ a saját pénzéből ide berakni forrást. Nem, nem erről van szó. Van egy Magyarország részére elkülönített keret. Ezt az Európai Tanács és az Európai Parlament jóváhagyta. Ez Magyarországnak jár. Ez a magyar keret. Na most, ha egyetértés volt abban a magyar kormány és az Európai Bizottság között, hogy célszerű a pedagógusok béremelésére pluszforrást biztosítani, és ez európai uniós forrásból finanszírozható, akkor semmilyen akadálya nem volt annak, hogy ez bekerüljön az uniós finanszírozás részleteit tartalmazó operatív programba. Ezt jóváhagyta az Európai Bizottság.

Tehát én nem látok abban semmilyen kivetnivalót, hogy a Magyarország rendelkezésére álló közpénzekből és ezen belül az európai uniós forrásokból a pedagógusok bérét is finanszírozzuk, és természetesen hosszabb távon ez egyértelműen teljes egészében a központi költségvetést fogja terhelni. De ismétlem, itt nem arról van szó, hogy az Európai Bizottság valahonnan máshonnan elvett pénzt, hogy a magyar tanároknak legyen pénze. Nem. Ez a Magyarország rendelkezésére elkülönített forrásokból valósulhat meg.

A harmadik dolog. Képviselő asszony „önkormányzati elvonás” kifejezést használt. Ha a szolidaritási hozzájárulásra gondolt képviselő asszony, azért azt hadd mondjam el, hogy a magyarországi települések jövedelmi helyzetében nagyon jelentős különbségek vannak, Budapesten és a kerületeiben él a lakosság 16,6 százaléka, viszont az iparűzésiadó-bevétel 40,5 százaléka jelentkezik itt. Községekben él a lakosság 32 százaléka, az iparűzésiadó-bevételnek pedig 10,8 százaléka szerepel itt, tehát több mint hatszoros jövedelmi különbségek vannak.

Ha a baloldali pártok fontosnak tartják a szolidaritást, akkor szerintem elfogadják azt, hogy a gazdagabb, jobb módú települések többletbevételéből részben lehet finanszírozni más, szegényebb önkormányzatok kiadásait.

(17.00)

A szolidaritási hozzájárulás tehát az önkormányzati támogatásokat tartalmazó költségvetési fejezet bevétele. Én abban bízom, hogy az ön által képviselt kerületnek, illetőleg településrészeknek az iparűzésiadó-bevétele úgy fog növekedni 2024-ben, hogy abból például lehetőség nyílik azoknak a fejlesztéseknek a finanszírozására, művelődési ház, egyéb fejlesztések finanszírozására, amit a képviselő asszony említett. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)