{"cycle": 42, "id": "71-76", "date": "2023-06-13", "ulnap": 71, "seq": 76, "speaker": "Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd)", "p_azon": "m064", "faction": "Párbeszéd", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita megkezdése T/4181 Magyarország 2024. évi központi költségvetéséről", "iromany": "T/4181", "duration_s": 832, "position": null, "chars": 10477, "paragraphs": ["DR. MELLÁR TAMÁS, a Párbeszéd képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Volt már szó a mai nap többször is arról, hogy ismét túl koraira sikeredett a költségvetési törvény beadása, ugyanúgy, ahogy a korábbi években is. Ezúttal azonban nemcsak az ellenzéki képviselők, hanem az ÁSZ és a Költségvetési Tanács is számonkérte, szóvá tette ezt. Mi már régóta mondjuk, a kormány mégis ragaszkodik hozzá. Vajon miért? Azt gondolom, hogy tudom rá a választ. Azért, mert így sokkal egyszerűbben el tudja fogadtatni azt a fideszes képviselőkkel, mert könnyebb lesz majd módosítani a tervszámokat, hiszen a bázisszámok is változhatnak.", "Hadd mondjak erre két példát! Az egyik példa az infláció. Az infláció a jövő esztendőben 6 százalékra van beállítva. Nyilvánvalóan az év végén derül majd ki, hogy valójában mennyi is lesz az éves infláció, és ehhez mérten lehet majd azt jól kalkulálni, vagy nagyjából jól kalkulálni, hogy egyáltalán mennyire reális ez. Ha az infláció 6 százaléknál magasabb lesz, azon a költségvetés nyilván nyerni fog, mert a bevételei nominálisan növekedni fognak, ugyanakkor pedig a kiadásokat nem kell utánaállítani, és a kiadások reálértékben nyilvánvalóan csökkenni fognak.", "A másik példa még jobb, mert még világosabban mutatja, hogy hogy is állunk, ez az adósság/GDP-hányados. Most a tervben az van benne, hogy ez év végére 69,7 százalékra fog csökkenni az adósság/GDP-hányados, és jövő év végére majd 66,7 százalékra csökken. Mi történik akkor, ha jövő év végére mégiscsak, mondjuk, 70 százalék lesz az adósság/GDP-hányados? Igazából semmi nem történik, nem kell történni semminek, mert ha kiderül, hogy ennek az évnek a végén 71 százalékra áll be az adósság/GDP-hányados, akkor továbbra is megvalósul, hogy csökkenni fog az adósság/GDP-hányados, tehát semmilyen baj nem történt. Hogy miért mondom ezt? Mert erre már egyszer volt példa, 2021-ben nagyon jól lehetett látni, ez a példa megvolt.", "A kormányzati vélekedés nyilvánvalóan az, hogy azért kell ilyenkor beadni a költségvetést, mert így a kiszámíthatóság növekszik, az emberek, a családok is és a vállalkozások is sokkal jobban tudnak alkalmazkodni ahhoz, hogy mi is várható jövő esztendőre. Mondják ezt úgy, hogy közben elfeledkeznek arról, hogy hány alkalommal, hányszor volt az, hogy menet közben, év közben jelentős módosulások, jelentős változások voltak például az adózásban. Gondoljunk csak a nemrég lezajlott kataadó-módosításra, amelyiket szinte néhány nap alatt verték le és vitték át! Tehát szó nincs erről egyébként, hogy ebben javul. Viszont nyilvánvalóan szinte lényegtelen a kormányzás szempontjából, hogy itt milyen költségvetést fogadunk el, hiszen az elmúlt években azt is lehetett látni, hogy a kormány ettől teljesen el is tud térni és el is tért az elmúlt években, a rendkívüli helyzetre, állapotra való hivatkozással nagyon rugalmasan tud alkalmazkodni az új viszonyokhoz, a költségvetést pedig szinte figyelmen kívül is hagyja.", "Egy nagyon fontos dologra szeretném felhívni a figyelmet. Nyilvánvalóan a koromból is adódik, hogy emlékszem még a régi időkre, amikor a szocialista időszakban egy „húzd meg, ereszd meg” gazdaságpolitika érvényesült, vagy elegánsabban szólva a „stop-go” típusú gazdaságpolitika, amelynek az volt a lényege, hogy akkoriban a pártkongresszusok előtti időszakban a gazdaságot jelentősen élénkítették, jelentősen nőttek a beruházások, nőtt a fogyasztás, és ebből következően bizony az egyensúly nagyon megromlott, növekedett az államadósság, növekedett a külkereskedelmimérleg-hiány. Ezért aztán a pártkongresszusok után szükségessé vált a visszafogás időszaka, amikor beruházásokat fogtak vissza, ugye, Marjai elvtárs kihúzta az egyes beruházási tételeket. Most mit látunk? Ugyanezt látjuk, ugyanez a helyzet.", "(16.40)", "A választások előtt egy jelentős gazdaságélénkítés ment végbe. Szinte kiszórták a pénzeket 2021-ben és 2022 elején, elromlott a gazdasági egyensúly, hiszen negatívba váltott a külkereskedelmi mérleg, a folyó fizetési mérleg, az államháztartási hiány is magasabb lett, mint amiket terveztek, és az inflációról meg ne is beszéljünk, az infláció pedig hatalmas mértékűre duzzadt föl, vagyis mostanra szükségessé vált, már ebben az esztendőben is, a „húzd meg” szakasz az „ereszd meg” szakasz után. Tehát jelentős visszafogások indultak el, és a jövő esztendő is a visszafogások költségvetése lesz. Nyilvánvalóan a kormány számított rá, hogy majd jönnek EU-s pénzek, és azzal valahogy majd át lehet ezt az egész dolgot vészelni, de nem lehetett átvészelni, és ezért fog mindenképpen ez bekövetkezni.", "Nagyon fontos azt hangsúlyozni, hogy itt a megszorítások nem azért lesznek, mert háború van vagy a brüsszeli szankciók miatt, hanem azért, mert 2021-ben és 2022 elején óriási mértékben túlfűtötté vált ez a gazdaság. Gondoljunk csak arra, hogy ha ennek a gazdaságnak az egyensúlyi növekedési üteme valahol 1 és 2 százalék között van, akkor a 7 százalékos és a 4 százalékos gazdasági növekedést csak úgy lehet elérni, ha nagyon nagy mértékben túl van fűtve ez a gazdaság, és ez az alapvető oka.", "Bevételi oldalon azt lehet látni egyébként, ha a bevételi oldalt nézzük most, hogy a kormány elmulasztja a rendkívüli adók kivezetését, és ezt nyilvánvalóan majd az Európai Unióval nagyjából rendezni kell. Ugyanakkor az is látszik, hogy a korábbi években a kormány állandóan arra hivatkozott, hogy az Orbán-kormány az adócsökkentések kormánya, a baloldal az, amelyik mindig adókat emel. Most valahogy megfordult a dolog, most jelentős adónövekedésekre lehet számítani szinte mindenhol, minden fronton, minden területen. Ez azt is mutatja, hogy az a politika, amelyik arra alapozott, hogy majd versenyképességet lehet növelni az adók csökkentésével, egy zsákutcának bizonyult.", "Most egyébként úgy tűnik, hogy kettős célja van az adónövelésnek: az egyik célja az, hogy a bevételek növekedjenek, a másik célja pedig az, hogy egyfajta szelekciót hajtson végre a kormány, a piac helyett egyébként, és bizonyos „szeretem” és „nem szeretem” cégeket jelöl ki, s ennek megfelelően osztogatja ki a különadókat, ami nyilvánvalóan egy jelentős piactorzító hatást fog belevinni ebbe az egész történetbe.", "Mit látunk a kiadási oldalon? A kiadási oldalon nagyon szerény növekedés van csak, mindenhol nominálisan 10 százalék alatti növekedés, kivéve a honvédelmet, ahol 55 százalékos növekedés van. Hát, békepártiak vagyunk, és ezért harcolunk a béke frontján. Ez is egy régi szocialista emlék még, én élénken emlékszem erre, amikor a béke frontján keményen harcoltunk a KGST-ben és a Varsói Szerződésben.", "A másik dolog, hogy meghirdette a kormány a fűnyíróelvet, vagyis azt, hogy takarékosságra van szükség az állami szektorban, mégpedig egy 10 százalékos általános költségvisszafogást kell mindenhol megvalósítani. Ez megint csak egy hibás történet, hiszen ez ismételten egy adott helyzetet hibernál, és egy adott helyzetet rögzít, ahelyett egyébként, hogy mérlegelne és súlypontozna. Mert például az oktatás és az egészségügy vonatkozásában nem visszafogásra, hanem növelésre lenne szükség. Itt lenne az ideje annak, hogy alakuljon ki egy zéróbázisú költségvetés, vagyis egy ilyen időszakban nyilvánvalóan el lehetne szakadni a bázisoktól, és lehetne valóban valódi súlypontokat képezni.", "Beállításra került ebbe a költségvetésbe ‑ most próbálok idézni ‑, hogy szerepel 2478 milliárd forint EU-s támogatás, és vele szemben 3605 milliárd felhasználás. Ha mégsem jönnek be a remélt források, ugyanakkor az elköltés megvalósul, akkor ez nyilvánvalóan a tervezett államháztartási hiányt nagyon le fogja rontani, lehet, hogy a maastrichtit nem, de a pénzforgalmit mindenképpen. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy komoly kockázati elem, és erre egyébként fölhívta a figyelmét a miniszter úrnak, ha jól emlékszem, mind a két szerv, a Költségvetési Tanács meg az ÁSZ is.", "A következő dolog, amire fontos lenne utalni, az pedig a gazdasági növekedési ütem. 4 százalékos gazdasági növekedést állított be a kormány. Ezt a szakértők szintén megkérdőjelezték, hiszen nem lehet látni a forrását ennek a jelentős mértékű gazdaságbővülésnek, hiszen a beruházásokat jelentősen visszafogták, és ugyanakkor munkaerő-tartalék sincs már, ugye, a munkapiac feszített. Ha arra gondolunk, hogy 4 százalékos gazdasági növekedést úgy akarunk végrehajtani, hogy nem lesz a munkapiacon bővülés, akkor ez azt jelenti, hogy 4 százalékos termelékenységnövekedésnek kéne megvalósulnia egy év alatt. Én kiszámoltam, hogy az elmúlt 12 esztendőben átlagosan, évenként 1 százalékos volt a munkatermelékenység növekedése, tehát ez nehezen fog összejönni.", "Persze lehet számítani a külföldi tőkére, ahogy Nagy Márton miniszter úr ezt mondta, csak ha a külföldi tőkére alapozzuk a növekedést, és a vendégmunkásokra, akkor annak az lesz a következménye és az lesz a folyománya, hogy ugyan a GDP lehet, hogy jelentősen növekedni fog, de a GNI biztosan nem, vagyis a felhasználható jövedelem ettől jelentősen el fog maradni, mert a tőkések a profitot mind kiviszik, illetve a vendégmunkások pedig a bérek egy részét nyilvánvalóan ki fogják utalni, következésképpen a felhasználható jövedelmet mi nem tudjuk majd élvezni.", "Szeretnék még az adósságról mondani néhány szót, hiszen nem lehet nem észrevenni azt, hogy milyen hatalmas méretűvé váltak a kamatkiadások. A kamatkiadások a GDP-nek több mint 3 százalékára rúgnak, és emelkedtek föl. Ez azt jelenti, hogy a költségvetésben elsődlegesen szinten többletet kell elérni annak érdekében, hogy a 3 százalék alatti hiány tartható legyen. Másként fogalmazva, ha meg is valósulna az a 4 százalék körüli gazdasági növekedés, annak jelentős részét elvinné egyébként maga az adósság utáni kamatfizetési kötelezettség. Tehát itt a veszélye a dolognak, hogy egy adósságcsapdába kerülünk és kerülhetünk, és ez jól látható egyébként azokból az intézkedésekből, amelyek most mindenáron azt szeretnék, hogy a lakossági megtakarítások, illetve a kereskedelmi bankok egyre több és több forrást fordítsanak arra, hogy állampapírokat, kötvényeket vásároljanak, hogy ne kelljen külső piacokhoz fordulni.", "Végezetül az MNB érintettségéről szeretnék néhány dolgot még elmondani. Egyfelől ‑ ezt is már többen mondták, és szóvá is tette a Költségvetési Tanács is meg az ÁSZ is ‑, hogy az MNB-s veszteség térítését nem tartalmazza a költségvetés. Nyilvánvalóan itt majd egy olyan megoldás lesz, hogy behoznak sebtében egy törvénymódosítást, amelynek az lesz az eredménye… (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) Bocsánat!"]}