karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Rétvári Bence (KDNP)

2023-06-12 · 70. ülésnap · napirend előttihez hozzászólás · 5:14 · Belügyminisztérium államtitkára

napirendi pont: Napirend előtti felszólalások

Szöveg5 129 karakter · 9 bekezdés · JSON

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Frakcióvezető Úr! Tisztelt Ház! Miközben múlt csütörtök délelőtt a világ szinte minden országában részvétüket fejezték ki a politikusok, amiért Franciaországban egy szír migráns kisgyermekekre támadt, őket késelte meg, aközben a belügyminiszterek azzal foglalkoztak Luxembourgban, miképpen lehet automatikussá tenni a migránsok szétosztását Európán belül.

Magam is részt vettem ezen az ülésen, és eszembe jutottak a magyar politikusok mondatai, amiket főleg a népszavazás környékén mondtak, azon népszavazáskor, amelynél arra kellett válaszolni a magyar embereknek, hogy előírhassa az Unió nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Erre 3,3 millió ember mondott akkor nemet. Ekkor azt mondta az MSZP, hogy az egész kötelező kvóta egy blöff, és ilyen nincsen.

Azt mondta az LMP, hogy ez egy politikai átverés. Nincsen semmifajta kötelező kvótaterv. Azt mondta Újhelyi István, akkor még MSZP-s európai parlamenti képviselő, hogy nincs és nem is lesz semmilyen betelepítési kvóta a menekültekkel kapcsolatban. Azt mondta Niedermüller Péter, korábbi DK-s európai parlamenti képviselő: „Szó nincs kötelező kényszer-betelepítésről, ilyen terv, amit a magyar kormány mindannyiunk fejébe próbál belesulykolni, ilyen nincs!” A múlt héten szavaztak róla! Tóth Bertalan, az MSZP akkori elnöke: kötelező kvóta nincs, és nem is lesz.

És még lehetne sorolni a baloldal szinte minden pártjából vezető politikusokat, akik elmondták, hogy kötelező betelepítési kvótákra vonatkozó terv nincsen. Ezt próbálták elmondani a magyar embereknek akkor, amikor egy népszavazáson a magyar emberek elutasították a kötelező betelepítési kvótákat, majd megtörtént az múlt csütörtökön a Bel- és Igazságügyi Tanács ülésén, hogy elfogadták az erre vonatkozó javaslatot. Két ország szavazott ellene, Magyarország és Lengyelország, négy ország tartózkodott, akik szintén nem támogatták ezt a javaslatot: Litvánia, Szlovákia, Málta és Bulgária. Mi voltunk tehát azok, akik ezt elleneztük.

Nemhiába a Bel- és Igazságügyi Tanácsban terjesztették ezt elő, hiszen ezzel a kérdéssel korábban az Európai Tanács foglalkozott, ahol az állam- és kormányfők vannak. Ott konszenzussal kell döntéseket hozni. Elmondta az Európai Tanács, hogy akár a dublini rendszer megújítása, akár bármilyen menekültkérdés az Európai Tanács illetékességi körébe tartozik; nekik, tehát konszenzussal kell erről dönteni. Majd múlt csütörtökön azért hozták ezt a Belügyi Tanácsba, mert ott lehet minősített többséggel dönteni: nem 100 százalékos egyetértéssel, hanem 55 százalékos többséggel az államok számát tekintve, és 65 százalékos többséggel az államok népességét tekintve.

Az elmúlt nyolc évben számtalan kvótaterv volt már, amelyik elbukott. Utána hoztak egy önkéntes kvótatervet, amely szintén a tagállamok gyakorlatán bukott el, mert nem működött az önkéntes átvételi rendszer sem, éppen ezért kerestek egy olyan módot, ahol ki lehet kerülni a konszenzust, ki lehet kerülni a tagállamok teljes egyetértését, és így lehet elindítani ezt a jogalkotási folyamatot, és így lehet ezt a javaslatot, most már a Belügyi Tanács javaslatát továbbvinni a parlament felé, az Európai Parlament felé. És ne legyen illúziónk: ebben a szakaszban nem szigorúbbá, hanem migránspártibbá fog még inkább válni ezt a javaslat.

Az tehát, amit az európai baloldal és főleg a magyar baloldal tagadott, hogy nincs kötelező kvótaterv, ez most megtörtént. Most, ma még Magyarországon ‑ és ez Magyarországon persze később is így lesz ‑, most Magyarországon és Európában a tagállamok döntenek arról, hogy ki él az adott országban és ki nem. Az adott államoknak van lehetőségük arról dönteni, hogy kiket fognak beengedni a saját országukba.

Ha ez a javaslat megvalósul, nem a tagállamok döntenek Európa lakosságáról, hanem az embercsempészek, mert akit az embercsempészek az Európai Unió határára elhoznak, azokkal szemben egy gyorsított eljárást ‑ a korábbiakhoz képest gyorsított eljárást ‑ le kell folytatni. Sok kedvezmény van benne, sok esetben már az Európai Unió területén lehet lefolytatni ezt az eljárást, ami azt jelenti, hogy onnantól kezdve mindenki szabadon távozhat, és hogyha lefolytatódott ez a gyors és rengeteg kedvezménnyel megtűzdelt eljárás, utána automatikusan megkapják azt, hogy melyik országban élhetik az életüket. Ez egy Afrikából vagy Ázsiából elindulni szándékozó ember számára nem más, mint egy meghívó levél, egy automatizmus.

És hogyan született erről döntés, tisztelt képviselőtársaim? Egy 12 órás vitán e-mailen kiküldtek egy javaslatot, 10 percre rá papíron kiosztották, és 20 percre rá lehetett szavazni. Nekünk górcső alá veszik az összes eljárásunkat. Önök mást sem csinálnak, csak feljelentgetik Magyarországot (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) az Európai Parlamentben, és ehhez képest Brüsszelben így születik a döntéshozatal, 20 perccel a javaslat kiküldése után. Azt hiszem, ha valami nem jogállami, hát, ez az eljárás nem jogállami. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban. ‑ Szabó Szabolcs: Törvényalkotási Bizottság!)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Rétvári Bence — 2023-06-12, napirend előttihez hozzászólás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/70-36.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-70-36,
  title = {Rétvári Bence — 2023-06-12, napirend előttihez hozzászólás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/70-36.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}