{"cycle": 42, "id": "70-296", "date": "2023-06-12", "ulnap": 70, "seq": 296, "speaker": "Farkas Sándor (Fidesz)", "p_azon": "f001", "faction": "Fidesz", "kind": "felszólalás", "role": "Agrárminisztérium államtitkára", "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/3768 Egyes törvényeknek az agrárminiszter feladatkörét érintő módosításáról", "iromany": "T/3768", "duration_s": 423, "position": "Agrárminisztérium államtitkára", "chars": 6145, "paragraphs": ["FARKAS SÁNDOR agrárminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Megmondom őszintén, én úgy gondoltam, hogy nekem itt nagyon meg sem kell szólalni ma este, de mivel két képviselőtársam és a Törvényalkotási Bizottság nagyszerű előadója kitért a Törvényalkotási Bizottság döntéseire, úgy gondoltam, hogy azért mégis úgy illik, hogy erre reagálni kell. Először is meg szeretném köszönni a Törvényalkotási Bizottságnak az észrevételét, a tájékoztatását és a döntését.", "Keresztes László képviselőtársamnak, aki a fenntartható vízgazdálkodásról vetett fel gondolatokat, illetve kérdést: teljesen egyetértünk abban ‑ habár éppen itt közben mondtam, és ön állandóan Rétvári államtitkár úrra hivatkozott (Dr. Keresztes László Lóránt közbeszól.) ‑, mivel az egész vízgazdálkodás, a vízügyi rendszer a Belügyminisztériumhoz tartozik, mégis mindig az Agrárminisztériumnál csapódik le ez a kérdéskör. De azért szeretnék erre részben válaszolni is, már csak azért is, mert valóban, ahogy Dócs Dávid képviselőtársam feltette a kérdést, és utalt arra az anyagra, amit az elmúlt év novemberében a kormány számára előterjesztettünk, ami egy nagyon széles körű szakmai egyeztetésen alapuló olyan koncepció, és az elkövetkezendő 10-15 évre meghatározza a vízgazdálkodás legjelentősebb projektjeit, illetve azokat a térségeket, ahol a vízgazdálkodás mellett öntözésfejlesztésre is lenne szükség és lehetőség. Természetesen e két dolgot össze kell kapcsolni, mivel a vízgazdálkodás önmagában az egyik legfontosabb kérdés.", "Arra pedig, hogy több víz folyik ki az országból, mint ami befolyik, nem akarom elütni a poént: ennyit nem tudunk meginni, ez az egyik. A másik pedig: még akkor is több víz folyt ki az országból, amikor ‑ sokszor hivatkoztam már erre ‑ a 70-es évek végén mintegy 385 ezer hektár öntözött terület volt Magyarországon egy abszolút nem víztakarékos öntözési eljárással és technikával, még akkor is több víz hagyta el az országot. Tehát ebből a szempontból biztos vagyok benne, hogy ezek a tartalékok megvannak, és meg is fognak maradni.", "Tisztelt Képviselőtársaim! A vízgazdálkodás mindig is egy fontos téma volt az agrárium területén, és ez az utalás, az a módosítás is, ami a törvényben szerepel, az is mind azt a célt szolgálja, hogy ezeken a területeken az öntözéses gazdálkodás még rugalmasabban, még gyorsabban megvalósulhasson, ami szerintem nagyon sok helyen eddig -nemcsak szerintem, szerintünk ‑ akadálya volt az öntözéses gazdálkodás technológiájának a fejlesztésében.", "A folyószabályozás óta ‑ itt most egy pillanatra erre visszatérek, de nem akarok erről vitát nyitni, mert azt hiszem, erről a múltkor is beszéltünk ‑ a folyószabályozások, az árvízi szabályozások, mondhatnám így, több száz évvel ezelőtt történt lépéseinek a hatását ma érezzük igazán negatív hatásként. Most öntözésről beszélni ‑ ilyenek vagyunk mi, magyarok ‑ akkor, amikor ilyen országos, gyönyörű esőfelhők lepték el az országot Medárd-napján és azt megelőzően, amikor azt kell mondanom ‑ kicsit visszatérek az eredeti szakmámhoz ‑, ilyen szép a magyar mezőgazdaság, a magyar határ, inkább így mondom, hosszú évek óta, mondhatnám, talán 10-15 évvel ezelőtt sem volt.", "Most olyan időszakát éljük ennek a történetnek, amikor a mezőgazdaság tavalyi óriási veszteségei az aszálykárból fakadóan most úgy látom, egy másik oldalra billennek, sőt biztos vagyok benne, hogy billennek, már a nyári betakarítású növényeket nemsokára érheti ‑ habár nem szeretném ezt elkiabálni, de akkor is azt kell mondanom ‑, sőt a tavaszi kapásnövények is rendkívül jó állapotban vannak. Eddig nagyon öntözésre nem is került sor, mert esetleg egy kelesztő öntözés kellett valami szűkebb területen, de önmagában nem ez a lényeg. Fel kell készülni arra, hogy lesznek még száraz évszakok, lesznek száraz időszakok, száraz évek, amikor az öntözés kérdése elengedhetetlen, és erre bizony ez a tervezet, amire előbb már utaltam, megfelelő lehetőségeket tud nyújtani.", "Ehhez természetesen nagyon komoly költségvetési forrásokra van szükség. Ezek a költségvetési források úgy, ahogy más egyéb nagy beruházásokhoz sem fognak rendelkezésre állni, úgy látszik, hogy ebben az évben ebben talán egy-két kisebb területen tervezési munkák lehetségesek, de az összvolumenben erre még várnunk kell.", "(20.40)", "Tisztelt Képviselőtársam! Az osztatlan közös felszámolása és a helyben szokásos földárak ‑ azt hiszem, hogy erről a múltkor egyszer már kérdezett ön, ha jól emlékszem. Akkor is tettem arra utalást, hogy a nemzeti agrárkamara újravizsgálja ezeket a történéseket, és egy új előterjesztéssel, egy új számsorral fog kijönni, ami remélhetőleg már a valós piaci értéket fogja tartalmazni. Egyetértek önnel, 150 ezer forintért 1 hektár legelőt az ország bármely pontján irreális és pofátlan árnak tartok, bocsánat a kifejezésért.", "A vadászati törvénnyel kapcsolatban teljesen egyetértek. Habár nekem van vadászengedélyem és vizsgám, de nem élek ezzel a lehetőséggel, életemben sem éltem nagyon sokszor, egy-két alkalommal. Teljesen egyetértek azzal, hogy olyan mértékű vadállomány-felszaporodás van az ország számos területén, ami nincs összhangban a mezőgazdasági művelésbe fogott területek mértékével. Bizony-bizony itt valóban olyan vadkárok keletkeznek ‑ igaz, hogy ön arra hivatkozott, hogy állami tulajdonban van a vad, és akkor miért nem fizet a magyar állam ezért. Én ebbe az utcába nem mennék bele. Én inkább azt mondanám, hogy állítsuk vissza vagy közelítsük visszaállítani azt a vadállományt Magyarországon, ami korábban is megvolt, és elviselhető vadkárok keletkeztek ezen állomány mellett. Úgy gondolom, ez lenne a helyes, és talán ökológiailag is az lenne a legelfogadhatóbb megoldás. A kerítés, még egyszer mondom, én sem hiszem, hogy megoldás, a megfelelő vadlétszám beállítása igen.", "Tisztelt Képviselőtársaim! Kérem, hogy a törvénytervezetet támogassák, és ezzel a 33 agrártörvényt módosító javaslattal értsenek egyet. Ennek jelentős része mind a gyakorlati életből, a gyakorlati tapasztalatokból adódó módosításról szól, éppen ezért ebben szerintem különösebb kifogása egyetlenegy politikai oldalnak sem lehet. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}