{"cycle": 42, "id": "69-243", "date": "2023-05-30", "ulnap": 69, "seq": 243, "speaker": "Dr. Dávid Ferenc (DK)", "p_azon": "d041", "faction": "DK", "kind": "felszólalás", "role": null, "event": "politikai vita lefolytatása V/3987 Politikai vita a magyar munkavállalók bérrendezéséről", "iromany": "V/3987", "duration_s": 520, "position": null, "chars": 7553, "paragraphs": ["DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen a lehetőséget, elnök asszony. Dömötör államtitkár úr is úgy kezdte, hogy kicsit hosszabb ívet mutat be nekünk, és 2010-11-től kezdte mondanivalóját. Ha megengedik, én is onnan kezdeném.", "2011. május végén, körülbelül naptárilag a mostani napokban, az alig egy éve hatalmon lévő második Orbán-kormány megszüntette és felszámolta a hazai társadalmi párbeszéd legmagasabb fórumát, az akkor már húsz éve működő Országos Érdekegyeztető Tanácsot. 12 év távlatából már jól megítélhető, hogy ezzel a lépéssel mekkora veszteség érte a magyar munkaügyi és vitakultúrát, hiszen az Országos Érdekegyeztető Tanács helyettesítésére létrehozott szervezetek nem voltak képesek betölteni az OÉT helyét.", "A társadalmi párbeszéd intézményes fórumának likvidálása, lenullázása nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy míg az európai árversenyben az élre kerültünk, a bérek vonatkozásában az utolsók közt vagyunk. Mára sajnos elvesztette jelentőségét a béralku-mechanizmus, a kormány kizárólag látszattárgyalásokat folytat az általa kijelölt partnerekkel, csak azokkal konzultál, és csak azokkal egyeztet, akik egyetértenek vele. Ez a kormány nem kedveli a vállalkozók és a munkavállalók érdekképviseleteit, a meglévő fórumokat, nevesítem: a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát és az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanácsot takaréklángon üzemelteti. Ezeken diktátumokat közöl, megállapodásra nem törekszik, de az is lehet, hogy már nem is képes.", "A mindenható állam mondja meg a tutit bérben is. Az eredmény látható: nyomorúságos jövedelmek a közszférában, minimálbéresek tömege az üzleti szektorban.", "A történelem során megismertük a három részre szakadt ország fogalmát. Ha bértérképet alkotunk, hazánkon is tetten érhető béroldalról is ez a hármasság. Kezdjük a közszolgálati szférával: bonyolult tarifatáblázatok, be nem tartott ígéretek sorozata, életpályamodellek folyamatos belengetése tapasztalható, amely vagy nem valósult meg, vagy az infláció zabálta fel a növekményeket. Érdemi tiltakozásra nincs esély, a kormány ezt blokkolta. A pedagógusok, a szakápolók, a szociális ágazatban dolgozók bére lemaradt, csak ígéretekkel van teli a padlás. A 150 ezres pedagógusállományt besorozták a Nemzeti Pedagógus Karba, erre hivatkozva érdemben nem is tárgyalnak a szakmai szakszervezetekkel. (Rétvári Bence: Csak tízszer két hónap alatt!)", "Az állam mint munkáltató rosszul bánik a munkavállalóival. Jól bizonyítja ezt a pedagógustársadalom kálváriája: alázás, fenyegetés, elbocsátás. Ez az elmúlt évek eredménye. (Rétvári Bence: Arató Gergely!)", "(18.30)", "Térjünk rá a közép- és a nagyvállalati szektorra! Azokban az ágazatokban, itt az iparra és a kereskedelemre gondolok, ahol jelentős és markáns munkavállalói érdekképviseletek vannak, itt-ott fellelhető érdemi eredmények vannak, amelyekhez viszont a kormányzatnak a világon semmi köze. Példaként említhetem az Audit 2018-ban, de a közeli múltban, május 23-án sikeres figyelmeztető sztrájkot tartottak az Arconic-Köfém munkavállalói a cég székesfehérvári gyáregységében a magasabb bérszínvonal elérése érdekében. Vannak tehát jó példák, vannak eredmények, de az alacsony szervezettségi szint miatt lassan terjednek a jó gyakorlatok.", "A sanyarú körülmények ellenére ebben a szegmensben még érhetők el korrekt bérmegállapodások, a kollektív szerződések, ha kevés is van belőlük, hatékonyan védik a dolgozók érdekeit. Ágazati kollektív szerződések nem nagyon vannak a magyar gazdaságban; a magyar kormány nem érdekelt abban, hogy teljes ágazatokban kollektív megállapodások jöjjenek létre.", "És akkor következzék a hozzám, a szívemhez legközelebb álló kör, a mikro- és kisvállalkozói kör. Ebben a szektorban dolgoznak a magyar munkavállalók milliói minimálbéren, esetleg garantált bérminimumon. Esendőek, védtelenek, nincs szakszervezet, nincs kollektív szerződés, viszont van feketepénz, és van napi 12 óra robot. Itt óriási jelentősége van a legkisebb havi munkabérnek és a garantált bérminimumnak, hiszen jogszabályi háttér kötelezi a kifizetőt. Ezért sem mindegy, hogy milyen technikával, milyen eljárással, milyen megközelítéssel kezeljük ezt a speciális munkaerőpiaci tételt. Szó nincs arról, hogy Magyarország átadja a minimálbér jogát az Európai Uniónak, megismétlem: technikáról, eljárásról, megközelítésről van szó. Természetesen a munkabéreket a szociális partnereknek és a kormánynak együtt kell meghatároznia.", "És ha megengedik, egy fél mondattal kitérnék az euró kérdésére is. Itt nagyon sokan beszéltek arról, hogy mennyit emelkedtek a munkabérek az elmúlt 12-13 évben. Szeretném megkérni önöket egy gyors fejszámolásra: a 2010-ben és a 2023-ban érvényes minimálbéreket számolják át euróra, de ha nem megy euróval, számolják át dollárra, és rögtön kiderül, hogy mekkora értéknövekedés volt a legkisebb munkabérek tekintetében, és sose felejtsük el, itt a legesendőbb munkavállalók sorsáról beszélünk.", "Vezérszónokunk már megemlítette, hogy milyen következményekkel jár ez a 10-12 éves folyamat. Én csak vázlatosan sorolom fel, hogy igazából inflációban elsők lettünk, bérekben az utolsók. Egy nyugati polgár körülbelül a 3-4-szeresét keresi a magyarénak, és ha még idehozom a francia példát is, ahol heti 35 órás a munkahét, és most, hogy megemelik, esetleg 64 év lesz a nyugdíjkorhatár, akkor össze lehet vetni, hogy hol vannak ők. És ezt a mondatot én is szó szerint megismétlem, amit Kálmán Olga mondott, mert annyira egyetértek vele: az Orbán-kormány nem megoldandó problémaként, hanem előnyös, kívánatos dologként tekint az alacsony munkabérekre.", "És ugye, tapasztaljuk azt is, hogy a vágtató infláció itt van velünk; számítás kérdése, hogy 20 százalékot mondunk, ha a fegyverpénzt is beleszámoljuk, de ha kivesszük belőle, 7 százalékkal csökkent a reálkereset egy év alatt Magyarországon.", "Ennek a hosszú negatív tendenciának egyik egyenes következménye, amiről ma még nem beszéltünk, hogy a sanyarú bérviszonyok miatt az elmúlt évtizedben kitántorgott Európába félmillió emberünk, és most, a 2022. évben ismét emelkedő tendenciát vett, 2017 után ismét növekvő pályára állt az elvándorlók száma. És kik mennek el? Egészséges, bátor és a saját sorsukon változtatni akaró honfitársaink vállalták a külföldön való megmérettetést; távozásuk nagy veszteség az ország és az itthon maradt hozzátartozók számára.", "Ha feltételezzük, hogy az idegen országban élő 500 ezer magyar fele adó- és járulékfizető, akkor körülbelül 250 ezer ember közteherviseléshez kapcsolódó befizetése nem jelenik meg a magyar államháztartásban és a központi költségvetésben. A gazdasági megváltó szerepében tetszelgő Orbán-Parragh-Nagy Márton-trojka az újraiparosítás lázában égve félmillió új munkavállaló beállításáról ábrándozik, amely lefelé fogja nyomni a hazai bérszínvonalat. Papolnak a hazai teljes foglalkoztatás szükségességéről, ezzel egy időben vietnámi, indiai, mongol vendégmunkások behívásával fenyegetnek, de egyetlen szót sem szólnak a Nyugat-Európában élő és dolgozó magyarok hazacsábításának igényéről, szükségességéről és annak lehetőségéről.", "Elfogadhatatlan, hogy a magyar kormány egy vállrándítással lemondott az eltávozott értelmiségiek, szakmunkások és gyermekeik hazajöveteléről. Úgy tűnik, hogy az Orbán-rezsim már csak leírható veszteségként tartja számon a legújabb kori félmilliós magyar gazdasági emigrációt, olyannyira, hogy még a parlamenti választásokon való részvételük elé is akadályokat gördítenek.", "Önök szerint Magyarország előre megy. Ezzel szemben én úgy látom, hogy önök hátramenetbe kapcsoltak. Köszönöm a türelmüket és a figyelmüket. (Taps a DK padsoraiból.)"]}