Dömötör Csaba (Fidesz)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Először is engedjen meg egy megjegyzést: nem tudom, miért érez késztetést arra, hogy visszacsempéssze az egykor volt SZDSZ lenézően nyegle stílusát ide az Országgyűlésbe, lelke rajta. Ettől függetlenül fontosnak tartom, hogy a jövő évi költségvetésről beszéljünk, arról, hogy mi is ennek a költségvetésnek a célja.

Ez egy védelmi költségvetés, azért védelmi, mert rendkívüli időket élünk, háborús helyzetet. Nem vagyunk ennek a háborúnak hadviselő felei, bár vannak Magyarországon, akik ezt szeretnék.

(12.00)

Egy ilyen helyzetben nem mindegy, hogy hova tesszük a súlyokat. A három legfontosabb súly: a munkahelyek védelme, a rezsi védelme, illetve a honvédelem.

A munkahelyek védelme azért fontos, mert ebben az új gazdasági helyzetben egyáltalán nem tekinthetjük magától értetődőnek azt, hogy sikerül megvédeni egész Európában azokat a munkahelyeket, amelyek létrejöttek. Szeretnénk megvédeni azt, hogy lehoztuk 12 százalékról 4 százalék alá a munkanélküliek arányát.

A rezsi védelme azért fontos, mert miközben önök folyamatosan támadják az árkorlátozásokat, ön is erre utalt az előbb, mi fontosnak tartjuk, hogy legyen árkorlátozás többek között az energia területén is. Ez havi szinten 181 ezer forintos támogatást jelent átlagosan minden magyar családnak.

A honvédelemről meg csak annyit, hogy ha önök, az önök szövetségesei folytatták volna a kormányzást 2010 után, akkor nemhogy nem tudnánk fegyvert küldeni most, nem is akarunk, de nem lenne mit küldeni, annyira legatyásították a honvédséget. Ezért is kell megerősíteni a honvédelmet, miközben békét akarunk, képesnek kell lennünk megvédeni magunkat.

És szerintem nagy szó az, hogy a gazdasági növekedés így is tetten érhető Magyarországon, és nem kell a recesszió rémével szembenéznünk.

Ami az oktatás kérdését illeti, szeretném önnek felhívni a figyelmét arra, hogy 3334 milliárddal számol a kormány oktatási kérdésekre a költségvetésben, ami 629 milliárddal magasabb a 2023-as számnál. Tehát az ön állításával szemben nem kevesebbet, hanem többet fogunk oktatásra költeni. És ha önnek az a kérdése, hogy ez az összeg mennyivel nagyobb a 2010-es számnál, akkor 2000 milliárd forint a különbség, ennyivel költ többet ez a kormány oktatási ügyekre.

Arra is szeretnék reagálni, hogy miközben ön most egyedüliként felszólalt, a párttársai tartottak egy sajtótájékoztatót ezekben a percekben, ahol is, kapaszkodjanak meg, arra tettek javaslatot, hogy Brüsszel támasszon további feltételeket annak érdekében, hogy megérkezzenek Magyarországra a pénzek. Mindezt egy olyan területen, ahol az Európai Uniónak nincs jogköre, mert az oktatási ügyekben az Európai Uniónak nincs jogköre. Tehát most már nem arról van szó, hogy a színfalak mögött súgnak a Magyarország elleni, az uniós pénzek elleni kampányban, hanem nyíltan felvállalják, hogy jogköröket vennének el hazánktól, és újabb és újabb feltételeket támasztanának.

Elfogadtunk itt a Házban 17 törvénymódosítást az ősszel. Önök azt nem támogatták ‑ mi támogattuk. Ez lett volna a feltétele annak, hogy akkor érkezhessenek a pénzek. Nem érkeztek. Elfogadtuk az igazságügyi törvények módosítását, ahogy javasolták. Nem érkeztek meg a pénzek. Módosítottuk a felsőoktatási szabályozást. Nem érkeztek meg a pénzek.

Ha érdekelné Brüsszelben őket a pedagógusok helyzete, akkor érkeznének a pénzek, mert ők is nagyon jól tudják, mert részt vettek az egyeztetéseken, hogy ezekkel is lehetne a pedagógusbéreket emelni közel 800 ezer forintra 2025-ig. (Barkóczi Balázs: Azt nektek kellene emelni a költségvetésből!)

Tisztelt Képviselő Úr! Nem azért nem küldik ezeket a pénzeket, mert a kormány vagy az Országgyűlés nem módosít bizonyos törvényeket, hanem azért nem küldik ezeket, mert nem adjuk be a derekunkat a háborús ügyekben. És ha ezt kétségbe vonnák, akkor nézzék meg, hogy a Költségvetési Ellenőrző Bizottság hangadója hogyan nyilatkozott. A miniszterelnök azt mondta, hogy ne legyen háború, ez a mi álláspontunk. Erre ő azt mondta, hogy akkor nincs uniós pénz. És az európai biztosok, az Európai Bizottság tagjai is úgy nyilatkoztak, hogy többet kell elővenni Magyarországot a háborús álláspontja miatt.

Szóval, úgy állunk, tisztelt képviselő úr, hogy hónapok óta megy a nyomásgyakorlás nyilatkozatok formájában, európai parlamenti elítélő nyilatkozatok formájában, a beruházásokkal való zsarolások formájában. Legutóbb azt is belevetették, hogy a magyar uniós elnökségi jogköröket elvennék tőlünk, és változatlanul visszatartják az uniós pénzeket. Erre jön a Momentum, és mit javasol? Hogy legyenek újabb feltételek Magyarországgal szemben. Sokadjára teszem fel a kérdést: kiket képviselnek önök? Köszönöm, hogy meghallgatott. (Taps a kormánypárti sorokban.)