Soltész Miklós (KDNP)

SOLTÉSZ MIKLÓS, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelettel köszöntöm tegnap este után is.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelettel köszöntöm nemzetiségi képviselő urat, illetve szószóló urat és az itt lévő nemzetiségi képviselőket. A kormány a nemzetiségi törvény szerint kétévente áttekinti a Magyarországon élő nemzetiségek helyzetét, és arról az Országgyűlésnek beszámol. A jelentés átfogó képet nyújt az adott két év nemzetiségpolitikai folyamatairól, azokról a kormányzati kezdeményezésekről, amelyek a nemzetiségi közösségek minél eredményesebb működésének érdekében születtek. Beszámol a nemzetiségi kultúrában, médiában történtekről, valamint az önkormányzati szférában zajló folyamatokról. Kitér a kétoldalú kisebbségi vegyes bizottság működésére, a nagykövetségek, kulturális intézetek és a nemzetiségek vezetőivel kapcsolatos folyamatokra.

Expozémban a magyarországi nemzetiségek helyzetéről szóló 2019-2020 közötti időszakra vonatkozó jelentésről szeretném önöket tájékoztatni. A beszámolási időszak során a kormányzati szerkezetátalakítás következtében változás következett be a nemzetiségpolitika szakterületéhez tartozó hatáskörökben. A miniszterelnök általános helyettese, a kormány nemzetiségpolitikáért felelős tagja 12 nemzetiségért felelős, míg a belügyminiszter pedig a roma nemzetiségért felel.

Tisztelt Országgyűlés! Így a jelen beszámoló 13 nemzetiségre, azaz a bolgár, görög, horvát, lengyel, német, örmény, roma, román, ruszin, szerb, szlovák, szlovén és ukrán közösség helyzetére vonatkozóan tekinti át a beszámolási időszakot.

Mint azt önök is tudják, a magyarországi nemzetiségek a 2014. évi országgyűlési választásokat követően kapcsolódtak be az Országgyűlés munkájába. 13 közösséget ‑ az említetteket ‑ nemzetiségi szószóló képviseli a parlamentben. A 2018 áprilisában megválasztott Országgyűlésbe elsőként bejutott, teljes mandátummal rendelkező német nemzetiségi képviselő és a többi nemzetiségi szószóló a beszámolási időszakban tovább folytatta elhivatott munkáját.

A nemzetiségek a magyar politikai közösség tagjaiként a gyakorlatban is részt vesznek a törvényalkotási munkában. Mindenkinek joga van az önazonossága szabad gyakorlásához. Az állam vállalja, hogy a nemzetiségek nyelvét és kultúráját megóvja, tiszteletben tartja, segíti a kulturális autonómia kiteljesítését, biztosítja és támogatja a hatékony nemzetiségi képviseletet. A jó támogatáspolitika segít, hogy élő, valóságos nemzetiségi közösségek alakuljanak és működjenek.

A Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága több módosítási kezdeményezéssel élt ebben az időszakban a nemzetiségeket érintő szabályozások tekintetében. A legjelentősebb változtatási igény a nemzetiségi törvény vonatkozásában állt fenn. A jogszabály 2011. évi hatálybalépése óta eltelt közel tíz esztendőben szükségessé vált a felmerült kérdések tisztázása, a jogszabályi környezet pontosítása.

A kormányzat és a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága együttműködésének és közös munkájának eklatáns példája lett a nemzetiségi törvény módosításának elkészítése és elfogadtatása, majd maga a Magyarországi Nemzetiségek Bizottsága általi benyújtása. 2020. június 16-án széles körű, minden szereplő által képviseltetett egyeztetések után fogadta el az Országgyűlés nagy többséggel a módosított nemzetiségi törvényt. A módosított nemzetiségi törvény elsősorban az alábbi változásokat rögzíti.

Korábban a nemzetiségi törvény nem rendezte a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló különböző európai uniós rendeleteket, GDPR-rendeleteket, így az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvénnyel összhangban az ösztöndíjak odaítélése során felmerülő személyes adatok kezelésével kapcsolatos különösen érzékeny kérdéskört, amire tekintettel indokolttá vált a kérdés törvényi szintű kezelése.

Továbbá az intézményfenntartó nemzetiségek részéről folyamatos jelzések érkeztek ‑ jogosan ‑ azzal kapcsolatban, hogy a fenntartott köznevelési intézmények működtetésében milyen nehézségeket okoz, hogy a fenntartó nem rendelkezik tulajdonjoggal a feladatellátás helyszínéül szolgáló ingatlan tekintetében, ezért a módosítás által a fenntartói jog átadásával együtt a köznevelési intézmény feladatainak ellátását szolgáló ingó és ingatlan vagyont a feladatátvételt követően haladéktalanul, de legkésőbb a nevelési év, illetve a tanév kezdetéig ingyenesen a fenntartó nemzetiségi önkormányzat tulajdonába kell adni. Megjegyzem, hogy e miatt a passzus miatt a DK nem fogadta el a nemzetiségi törvény változtatását.

Rögzítésre kerültek a helyi nemzetiségi önkormányzatok, közöttük kiemelten is az újonnan létrejövő helyi nemzetiségi önkormányzatok kötelező közfeladatai, valamint az intézményalapításra és -átvételre vonatkozó szabályok. A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselők 2024. évi általános választásától kezdődően a települési nemzetiségi önkormányzati képviselők választásakor az előírt létszám 30 főről 25 főre történő csökkentésével számos kistelepülés által létrehozott nemzetiségi önkormányzat, illetve több, kisebb nemzetiségek által létrehozott nemzetiségi önkormányzat működése válik biztosítottá. Hozzáteszem, hogy a napokban lehet, hogy ezt a számot tovább változtatjuk a jogszabályok módosításával.

A nemzetiségi önkormányzat részére biztosított egyetértési joggal kapcsolatos részletszabályok, valamint a helyi önkormányzat és a helyi nemzetiségi önkormányzat, ennek hiányában a területi nemzetiségi önkormányzat együttműködése során megvalósuló mulasztáshoz kapcsolódó garanciális szabályok kialakítása valósult meg. A módosítással a nemzetiségi önkormányzatok részére jogorvoslathoz való jog kerül biztosításra, amennyiben nem kerül sor helyi önkormányzat feladatkörébe tartozó, a nemzetiségi jogokat közvetlenül érintő ügy megtárgyalására. Fontos cél volt az is, hogy a nemzetiségi képviselő-testületek működésének biztosítását, a működőképesség személyi feltételeinek pontosítását is átnézzük.

A módosítással a nemzetiségi önkormányzati képviselő megbízatása megszűnésének esetei kibővültek a nemzetiségi törvény 87. § (3) bekezdése miatt kiírt időközi választás napjával, valamint a képviselő 90 napon túli vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének elmulasztásával.

(9.10)

Mindezt annak érdekében, hogy a képviselő 90 napon túl fennálló kötelezettségszegése ne tegye működésképtelenné a kis létszámú települési nemzetiségi képviselő-testületeket; a módosítással a képviselő e kötelezettségmulasztásának jogkövetkezménye került szabályozásra.

Egyértelműsítésre került az is, hogy a közmeghallgatás a képviselő-testületi ülés egyik formája, amelynek gyakorlati jelentősége elsősorban a nemzetiségi önkormányzatok feladatalapú támogatása vonatkozásában jelentkezik az erre való jogosultság feltételeinek vizsgálatakor.

A fent említetteken túl az országos nemzetiségi önkormányzat önként vállalt közfeladatai kiegészültek az érintett miniszter engedélyével történő szociális ellátó intézmény alapításával és fenntartásával is. Ezzel a módosítással a jövőben lehetővé válik, hogy valamely nemzetiséghez tartozó honfitársaink ezen identitásukat gyakorlatilag születésüktől életük utolsó pillanatáig megélhessék.

Garanciális szabály került beépítésre arra vonatkozóan is, hogy a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő tanulók számára a tankönyveknek térítésmentesen kell rendelkezésre állniuk. Mindezen felül a módosítás a jogalkalmazás egységessége és egyértelműsége érdekében számos szövegpontosító módosítást is tett. Ez a jogszabályváltozás a beszámolót érintő időszak egyik legjelentősebb része.

Tisztelt Képviselőtársaim! A kormánybeszámoló összeállításához információkat kértünk be a minisztériumoktól, háttérintézményektől, a fővárosi és megyei kormányhivataloktól, megyei közgyűlésektől, az országos nemzetiségi önkormányzatoktól és a szószólóiktól, a képviselő úrtól, a médiahatóságtól, az Egyenlő Bánásmód Hatóságtól, a Központi Statisztikai Hivataltól és a Magyar Tudományos Akadémiától.

Engedjék meg, hogy néhány meghatározó intézkedést kiemeljek a beszámolóból! A beszámolási időszakban kiemelkedő mértékben nőttek a nemzetiségi önkormányzatok és intézményeik működésére szánt központi források. A támogatások a következő főbb területeket érintik: Az országos nemzetiségi önkormányzatok működési, kötelező és önként vállalt feladataik ellátására, valamint a nemzetiségi médiához kapcsolódó feladatok ellátására 2019-ben közel 1,7 milliárd forint állt rendelkezésre; ez a szám 2020-ban meghaladta az 1,7 milliárd forintot. A települési és területi nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú költségvetési támogatása mindkét évben 2 milliárd 145 millió forint volt.

A nyelv és kultúra átörökítésében kimagasló szerep hárul az óvodákra és iskolákra. Az elmúlt évek során az országos és a települési nemzetiségi önkormányzatok a vizsgált időszakban már 95, jelenleg már 103 köznevelési intézmény fenntartását vállalták, vették át.

Az országos nemzetiségi önkormányzatok által fenntartott intézmények támogatása közvetlenül a fenntartóhoz érkezik. Ezen célra a kormány a koronavírus okozta nehézségek ellenére is mindkét évben 1 milliárd 159 millió forintot biztosított.

Az Országos Roma Önkormányzat működési, kötelező és önként vállalt feladatai ellátására és a nemzetiségi médiához kapcsolódó feladataihoz 2019-ben 2 milliárd 950 millió forintot biztosított, míg 2020-ban egy új előirányzattal további 360 millió forinttal emelte ezt a támogatást.

A települési és területi roma nemzetiségi önkormányzatok működési és feladatalapú költségvetési támogatása 2019-ben 1 milliárd 638 millió forint volt, 2020-ban ez a szám 1 milliárd 734 millió forintra emelkedett.

A nemzetiségpolitikára fordított központi források a kulturális és kutatási területen is biztosítottak. Az egyes nemzetiségi intézmények fejlesztési támogatási céljainak finanszírozását 2015-től a „Nemzetiségi intézmények támogatására, beruházására, felújítására, pályázati önrészre” megnevezésű pályázaton keresztül tudtuk támogatni és adni.

2020-ban új előirányzatként a hazai nemzetiségi közösségek céljait szolgáló projektek támogatása indult el a Covid-járvány alatt. E nemzetiségi célú előirányzatok a vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelően és módon, és e célra pályázati úton, illetve egyedi kérelmek benyújtása útján fedezték a nemzetiségi civil szervezetek működési támogatását; a nemzetiségi intézmények kiegészítő működési és fejlesztési támogatását; a nemzetiségi kultúra támogatását, a nyelvi környezetben megvalósuló nemzetiségi táborok megvalósításának támogatását; az anyaországban szervezett pedagógus-továbbképző programok megvalósításának támogatását; a Nemzetiségekért-díj és annak átadóünnepségét; a nemzetiségi tanulmányi ösztöndíj fedezetét; a roma nemzetiségi tanulmányi ösztöndíj fedezetét, az Útravaló-ösztöndíjprogram fedezetét; a nemzetiségi intézmények átvételével kapcsolatos feladatbővülés többletkiadásainak támogatását ‑ és különböző más, szükséges támogatásokat tartalmaz mindez a sok-sok támogatás együtt.

A nemzetiségi média támogatása is folyamatos, a költségvetés az országos önkormányzatokon keresztül biztosít forrást a nemzetiségek anyanyelvű újságjainak, műsorainak szerkesztéséhez, kiadásához, megjelenítéséhez.

A költségvetés külön támogatja az egyházak közfeladatot ellátó intézményeit is, hiszen több olyan van, amelyekben nemzetiséginyelv-oktatás folyik szerte az országban. A történelmi egyházak hangsúlyt fektetnek a nemzetiségi nyelvű pasztorációk ellátására. Így például a Magyar Katolikus Egyház német, szlovák, horvát, lengyel és szlovén nyelvű, a Magyarországi Sajátjogú Metropolitai Egyház, a Görögkatolikus Egyház ruszin, ukrán és román nyelvű, a Román Ortodox Egyház román nyelvű, a Magyarországi Evangélikus Egyház német és szlovák nyelvű pasztorációt is ellát. A magyarországi vallási közösségek jelentős szerepet vállalnak a romák felkarolásában is a cigánypasztoráció és romamisszió által. Az egyházak közül a katolikus, református, evangélikus, pünkösdi, metodista és baptista cigánypasztorációs missziók jelenléte kiemelkedő.

A 2017-ben megalakult Roma Koordinációs Tanács egyik testülete a Cigánypasztorációs Szakpolitikai Testület. A kormány elismeréssel tekint a vallási közösségek romák felzárkózását segítő munkájára, a romák által lakott településeken működő imaházakra, amelyek a közösség mindennapi életének színtereivé váltak.

A beszámoló részletesen bemutatja a társadalmi felzárkózás érdekében tett kormányzati lépéseket. A Társadalmi Felzárkózási és Cigányügyi Tárcaközi Bizottság a kormánnyal együttműködve segíti a tartós rászorultságban élők életkörülményeinek javítását és társadalmi integrációját.

A romák társadalmi felzárkózását segítő programok között az oktatás prioritást élvez. Ennek fontos eleme egy komplex intézményhálózat létrehozása, hogy az óvodától a középiskolán keresztül a felsőoktatásig biztosítsa a sikeres teljesítést; így legfőbb elemeként a Gandhi Gimnázium, Kollégium és Alapfokú Művészeti Iskola, amely Magyarország és egyben Európa első, roma nemzetiségi érettségit adó intézménye.

(9.20)

A „Biztos kezdet” gyermekház célja, hogy a többségében roma, súlyos szocializációs hiányokkal küzdő kisgyerek ‑ a szülők bevonásával ‑ már a korai életszakaszban segítséget kapjon. A kötelező óvodába íratás esélyt teremt a hátrányos helyzetű kisgyermekeknek a sikeres iskolakezdéshez. 2019-20-ban a négyéves korú gyerekek 95,7 százaléka volt óvodás, az uniós átlag ennél 1 százalékkal alacsonyabb.

A tanodaprogramok a nehéz szociális körülmények között élő, elsősorban az általános iskolai korosztályhoz tartozó tanulókat segítik iskolán kívüli foglalkoztatásokkal. A kormány 2019-től 2 milliárd 507 millió forint központi költségvetési forrással járult hozzá ezek működéséhez. 2019-ben 196 tanodában közel 5800 gyermeknek, 2020-ban 185 tanodában 5200 tanulónak folyt a komplex személyiségfejlesztése. A csökkenés nyilvánvalóan a Covid-járvány időszakát öleli föl.

Az Útravaló-ösztöndíjprogram a hátrányos helyzetű, köztük roma tanulók képzésének elősegítésére törekszik: „Út a középiskolába”, „Út az érettségihez”, „Út a szakmához”, „Út a felsőoktatásba”, valamint „Út a diplomához”.

Kialakításra került a korai iskolaelhagyás csökkentésének új rendszere, ami megadja a felzárkózás lehetőségét a lemaradó tanulóknak egyénre szabott, tanulóközpontú, egyéni haladási ütemet biztosító befogadó tanítási-tanulási környezetben. A rendszer működésének eddigi adatai alapján a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók aránya 2017-ben még 10,85 százalék volt, és ez a szám 2020-ra 6,8 százalékra csökkent.

A Keresztény Roma Szakkollégiumi Hálózat, amely Európában is egyedülálló kezdeményezés, a roma értelmiség képzésére fókuszál. Ebben az időszakban 11 ilyen szakkollégiumnak 328 fő hallgatója volt.

A 2019. és 2020. évben a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, köztük roma gyermekek, tanulók iskolai sikerességét támogató intézkedések a végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni középtávú stratégia végrehajtásának keretében zajlottak. A stratégia keretében célzott intézkedések történtek a minőségi oktatáshoz való hozzáférés erősítése, a sérülékeny tanulói csoportok sikeres iskolai előrehaladásának támogatása érdekében.

Tisztelt Országgyűlés! Az iskolai szegregáció megelőzése, megakadályozása érdekében 2019-ben és 2020-ban az Oktatási Hivatal egy európai uniós projekt keretében támogató műhelysorozatot szervezett az iskolafenntartó tankerületi központok és az iskolavezetés számára. A műhelymunka szerepe, hogy elősegítse a befogadó oktatásszervezés megvalósítását, a deszegregációs célok érvényesítését, biztosítsa, hogy a helyi oktatásirányítás átfogó helyzetelemzést készítsen, és azt elemezni tudja.

A társadalmi felzárkózásban kiemelt szerepe van a roma nemzetiségi kultúra megőrzésének is. A hagyományőrzés, a művészet és az amatőr művészeti tevékenység területén tapasztalható a roma nemzetiség legnagyobb aktivitása. A roma kulturális események megvalósításának, a kulturális tartalmak és termékek elérhetővé tételének támogatására 2019 szeptemberében a Belügyminisztérium külön pályázatot írt ki. 2020-ban e pályázatok folytatásaként alapfokú zeneoktatási programot is indított, amely 266 pályázó sikeres elindítását támogatta.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A beszámolási időszakban hangsúlyos szerepe volt a 2019. évi őszi nemzetiségi önkormányzati választásoknak. A nemzetiségi választópolgárok települési, területi, azaz megyei és fővárosi, valamint országos szintű önkormányzatokat választhattak.

A beszámolási időszakban a 2019. évi önkormányzati választásokat a következő számok és adatok jellemzik. Az országos választási adatokat tekintve az országos nemzetiségi szavazói névjegyzékbe vettek száma 2019-ben összesen 317 793 fő volt. A választáson megjelentek száma 194 270 fő volt, így a 2014-es 64 százalékos részvételi aránnyal szemben 12 nemzetiség esetében 2019-ben ez az arány 72 százalékos részvételt jelentett, ami hatalmas nagy változást, emelkedést jelent, míg a roma nemzetiségnél a korábbiakhoz hasonlóan 50 százalék körüli, egész pontosan 56 százalékos volt a választási részvétel. Érvényes helyi nemzetiségi önkormányzati választást több mint kétezer, összességében 2189 településen tartottak, amelyből a választásokat követően 2179 meg is alakult.

A területi választási adatok értelmében a roma nemzetiség 19, a német 15, a horvát 7, a szlovák 6, a román 5, a szerb és a ruszin 2-2, a bolgár, a görög, a lengyel, az örmény és az ukrán nemzetiség 1-1 területi szintű választást tarthatott, míg szlovén területi választás nem volt lehetséges. A 2020. év során három településen választottak sikeresen időközi választáson új testületet.

A nemzetiségi és települési önkormányzatok összefüggésében kiemelendő, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megyében Rátka község helyi önkormányzata nemcsak a nemzetiségi önkormányzatot tartja fenn, hanem ő látja el a települési önkormányzatot is, ami egyedülálló. A nemzetiségi önkormányzatok 1994 óta, a települések, illetve a megyék önkormányzatai mellett, a közösségek életének legfontosabb kérdéseiben ‑ oktatás, kultúra, nyelvhasználat ‑ véleményezési, illetve egyetértési joggal rendelkeznek, s nagyon fontos, hogy ezzel élnek is.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A kormányhivataloktól kapott tájékoztatás alapján a jelentés megállapítja, hogy a nemzetiségi önkormányzatok a jogszabályoknak megfelelően működnek.

S befejezésül egy összefoglaló számsort még szeretnék önöknek elmondani. Kétéves időszakot vizsgáltunk, a 2019-20-as éveket. A beszámoló fontos és súlyos számokat is bemutat. De egy folyamat része ez a két év, egy olyan folyamaté, amely 2010-ben kezdődött. Akkor az oktatási támogatások nélkül a magyarországi nemzetiségek támogatása 3,6 milliárd forint volt, 2020-ra ez a szám 23,2 milliárd forintra emelkedett. 2010-ben a nemzetiségi önkormányzatok 12 oktatási, nevelési intézményt tartottak fenn, 2020-ra ez a szám 95-re emelkedett.

A roma felzárkóztatással kapcsolatban nagyon fontos az a számsor, amit elmondtam, és az a sok-sok lépés, amit megtettünk az elmúlt évek során. De mindenképp fontos az az európai statisztika alapján kiemelt számsor, mely szerint a társadalmi kirekesztettségnek és szegénységnek 2010-ben Magyarországon a társadalom 28,6 százaléka volt kitéve, 2021-re, azaz 10-11 évvel később 19,3 százalékra csökkent ez az arány, míg az EU átlaga ugyanebben az évben, tehát 2021-ben magasabb volt több mint 2 százalékkal, hiszen 21,7 százalékot mértek az Európai Unió statisztikusai.

Én köszönöm szépen mindazoknak, akik ennek a beszámolónak az elkészítésében részt vettek. Köszönöm szépen az aktív részvételt a társadalmi életben a nemzetiségi vezetőknek, így képviselő úrnak és a szószólóknak, az országos, területi és helyi vezetőknek, s természetesen a civil szervezeteknek, valamint mindazoknak, akik a megmaradást segítik, támogatják és fenntartják az életüket. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)