{"cycle": 42, "id": "67-78", "date": "2023-05-23", "ulnap": 67, "seq": 78, "speaker": "Csepreghy Nándor", "p_azon": "c040", "faction": null, "kind": "Előadói válasz", "role": "Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára", "event": "Általános vita lefolytatása T/3677 Az állami építési beruházások rendjéről", "iromany": "T/3677", "duration_s": 421, "position": "Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára", "chars": 7463, "paragraphs": ["CSEPREGHY NÁNDOR építési és közlekedési minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a szót, a felszólalás lehetőségét. Engedjék meg, hogy a nyitóvita zárszavaként Lázár János miniszter úr, az Építési és Közlekedési Minisztérium, illetve Magyarország Kormányának nevében megköszönjem úgy az ellenzéki, mint a kormánypárti képviselők részéről a hozzászólásokat a vitában.", "Először is azt a nyitott testtartást, amit miniszter úr említett, azt gondolom, a tények is alátámasztják, hiszen egy ágazati jogszabályról beszélünk, és nincs olyan ágazati szereplő ma Magyarországon, ideértve az Építész Kamarát, ideértve a Mérnöki Kamarát, az Építési Vállalkozások Országos Szakszövetségét és számtalan szakszövetséget, akit ebben a kérdésben ne kérdeztünk volna meg már azt megelőzően, hogy a törvényi kötelező egyeztetési köröket lefutottuk volna a társadalmi egyeztetés keretében.", "Azt gondolom, és semmiképpen sem szeretnék ez ügyben sem kritikus, sem cinikus lenni, de ha van egy, a magyar Országgyűlés által elfogadott jogszabály a társadalmi egyeztetésre ‑ ami azt jelenti, hogy a parlamentnek való benyújtást megelőzően a végleges törvényszövegeket meg kell osztani a kormányzati felületeken, arra megfelelő időkeretben hozzászólási lehetőséget kell nyújtani a magyar állampolgárok számára ‑, és ha ezzel több mint ezer magyar állampolgár tud élni, furcsa az a magyar Országgyűlés képviselőitől, ellenzéki képviselőktől, akik mégis ugyanezeknek az állampolgároknak az adóforintjából kapják a fizetésüket, azt kritikaként felróni, hogy nekik névre címezve nem küldtük el egy lezárt borítékban ezt a törvénytervezetet. Ha erre vonatkozik az igény, akkor ezt természetesen meg tudjuk tenni a képviselő asszony, a képviselő urak és bárki számára a magyar Országgyűlésben. Azt gondolom, a digitális átállás jegyében ‑ ahogy olvastam a DK programját, ez szerepel a hosszú távú tervei között ‑ talán ez elvárható lenne, de ha ezen múlik, akkor, képviselő asszony, tényleg tudom vállalni, hogy ezt megtesszük. (Gy. Németh Erzsébet: Nem ezt kell megtenni, államtitkár úr! Nem erről beszéltünk!)", "Ami a törvénytervezet tartalmi részeit illeti, és azt gondolom, a jövő héten esedékes bizottsági körben, illetve az azt követő záróvitában is erre lehetőség van, nyitottak vagyunk érdemi javaslatok befogadására. Azonban szeretném felhívni az Országgyűlés figyelmét arra, hogy az elmúlt tizen-egynéhány évben, amióta Orbán Viktor kormányát a kormányzás felelőssége ismételten felruházza a végrehajtási felelősséggel, nem találkoztam olyan parlamenti vagy parlamenten kívüli politikai vitával, ahol ne illette volna kritika, nagyon sok esetben jogos kritika a különböző állami, önkormányzati vagy közpénzből megvalósuló beruházásoknak a végrehajtását, és ez a kritika vonatkozott a beruházásokhoz szükséges időkeretre, vonatkozott a beruházások költségkeretére. Tehát most azt kellene eldönteni ezekben a megszólalásokban, ellenzéki és kormánypárti oldalon egyaránt, hogy vagy azt kritizáljuk, ami az eddigi rendszerben rossz volt, és akkor viszont az ezeket a hibákat egyértelműen kiküszöbölő törvényjavaslatot kell támogatni, vagy ezt a jelenlegi törvényjavaslatot kell kritizálni, és akkor viszont az előző 12 év hozzászólásait teszik önök zárójelbe itt, a magyar Országgyűlés nyilvánossága előtt. Ezt a vitát legyenek kedvesek házon belül lefolytatni.", "Ami a konstruktív ellenzékiség műfaját illeti, azt szeretném javasolni, hogy hallgassuk meg egymást, és érdemben reagáljunk egymásra, hiszen ha önök az Országgyűlés elé benyújtott végleges törvényjavaslatot olvasták volna el nagyon sok esetben, akkor olyan hozzászólásokat nem tettek volna, amelyek még a törvény 1.0-s, 2.0-s, 3.0-s verziójában valóban szerepelt dolgokra vonatkoznak, majd többek között az önkormányzatokkal való egyeztetés után kikerültek ebből a javaslatból. Tehát azt szeretném kérni, hogy akkor valóban legyünk naprakészek ebben a kérdésben.", "Illetve azt a vitát is szeretném, azt gondolom, teljesen érthető módon kitenni az asztalra, ami a minisztériumnak és a kormánynak egyértelmű szándéka, hogy egy olyan törvényt fogadtasson el a magyar Országgyűléssel, amely nagyon világosan rendezi azt a felelősségi viszonyrendszert, ami két eltérő működésű kormányzati modellből származik: egyrészt abból a baloldali kormányzati modellből, amely teljes egészében egy globalizált felfogás, amely az Országgyűlés, a magyar emberek által választott képviselők és a képviselőkből az országgyűlési többség által szervezett kormány felelősségi kérdéseit rendezi politikai és jogi felelősség tekintetében azáltal, hogy egy központi minisztériumba vonja ezeknek a végrehajtási döntéseknek a lehetőségét és nem csak a felelősségét; másrészt egy olyan modellből, amikor ez a választói felelősség, ez a miniszteriális struktúra és a tényleges döntéseket meghozó ügynökségi rendszer elkülönül egymástól.", "Egy ellenzéki képviselő esetében, azt gondolom, a lehető legtisztább helyzet teremtődik azáltal, hogy egy önök által interpellálható, a magyar bíróságok által számonkérhető miniszter vállal felelősséget minden beruházási döntésért, és ennek a teljes életciklusában ez a felelősség érvényesül és számonkérhető, szemben azzal a modellel (Gy. Németh Erzsébet közbeszól.), tisztelt képviselő asszony, amit önök létrehoztak, és amely modell láthatóan elvezetett oda, hogy önök 2010-ben is elvesztették a választói felhatalmazást, és 2010 óta egyszer sem sikerült ezt önöknek megszerezni.", "Szeretném még egyszer itt megerősíteni az Országgyűlés nyilvánosságának, megköszönve a kormányzati frakciók támogatását, hogy igen, ez egy protekcionista törvény, amely azt az elvet szolgálja, hogy a magyar építőiparban, a magyar beruházáspolitikában a magyaroknak legalább akkora lehetőségük legyen ezen munkákban részt venni, mint olyan országok esetében, amelyekre mindig hivatkozási alapként tekintünk ezekben a vitákban; Ausztria, Németország, Franciaország vagy más nyugat-európai országok evidenciának tekinthetők. Ha megnézik azt a koncentrációt, ami, mondjuk, az osztrák, a német vagy a francia építőiparban található, 80 százalék fölötti a részaránya a hazai vállalkozásoknak. Azt gondolom, hogy ez egy teljesen helyes magatartás, amit a 2004 után az Európai Közösségekhez csatlakozó országoknak is viselniük és követniük kell.", "Az a kritikai gyakorlat, amellyel például a magyar piac átalakulását, egyes magyar szereplők megerősödését kritizálják, még mindig csak arra volt elegendő, hogy éppen csak többségbe kerültek a magyar szereplők, és még mindig a nyugat-európai átlaghoz képest jelentős túlsúlyban vagy az elvárt mértéknél nagyobb túlsúlyban vannak Magyarországon is nemzetközi építőipari szereplők. Tehát ez egy protekcionista törvénytervezet, amely azonban azt is kimondja, hogy nem elég, ha valaki magyar, annak jónak is kell lennie, versenyben is meg kell tudnia mérettetnie magát. Bízom benne, hogy ennek az elvrendszernek az érvényesülése a törvényhez kapcsolódó módosító indítványok keretében is tovább erősödhet.", "Engedje meg, képviselő asszony, képviselő urak, az Országgyűlés nyilvánossága, hogy a miniszter úr és a kormány nevében azt a fajta nyitottságot, amit miniszter úr itt az előzőekben elmondott, a módosító indítványok kapcsán jelezzem, és bízom benne, hogy ezekkel együtt egy, az Országgyűlés szélesebb nyilvánosságát is maga mögött tudó törvényt tudnak elfogadni a következő hetekben, még ebben az ülésszakban.", "Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm szépen a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)"]}