Arató Gergely (DK)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! A körforgásos gazdaság egy rendkívül fontos elképzelés, amely az Európai Unióban és általában a világ fejlett részén egyre nagyobb szerepet kap.

Miről is van szó lényegét tekintve? Arról, hogy a jelenlegi gazdasági modellről, amely most már tulajdonképpen évszázadok óta arra épül fel, hogy nyersanyagokat állítunk elő, bányászunk, ezeket feldolgozzuk, majd végeredményben hulladék keletkezik, amelyet jó esetben megsemmisítünk, rosszabb esetben tárolunk, erről áttérjünk egy újfajta gazdasági modellre, egy olyan gazdasági modellre, amely egyébként korábban az emberiség történetében sok szempontból természetesnek volt tekinthető, ahol az a cél, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat minél több alkalommal használjuk fel újra és minél több alkalommal forgassuk vissza a gazdaságba. A körforgásos gazdaság tehát egy teljesen újfajta szemléletet jelent, őszintén szólva egy olyan szemléletet, amely a magyar kormány gazdaságpolitikájától és beruházáspolitikájától rendkívül távol áll, hiszen a magyar kormány gazdaságpolitikája továbbra is a természeti erőforrások kizsákmányolására, kimerítésére, korlátlan felhasználására épít, elég csak az energiát, vizet és egyéb természeti erőforrásokat zabáló akkumulátorgyárak Magyarországra telepítéséről beszélni.

A körforgásos gazdaság számos elemet tartalmaz: a termékek élettartamának meghosszabbítását, a felelősség kiterjesztését vagy éppenséggel a javítási lehetőségek biztosítását és garantálását. Ehhez képest a jelenlegi törvényjavaslat jóval szűkebb körű, hiszen a lényegét, az érdemi intézkedéseket tekintve hulladékgazdálkodási kérdésként kezeli ezt az ügyet. Ez minimum leszűkítése, rosszabb esetben félreértése a körforgásos gazdaság fogalmának. Azonban a helyzet ennél még rosszabb, hiszen ezzel a törvényjavaslattal is az a helyzet, mint oly sok más előttünk lévő törvényjavaslattal: egy új jogszabályt nem lehet a kontextus, a környezet, a jelenlegi magyar valóság figyelembevétele nélkül vizsgálni.

Mi is a helyzet? Az a helyzet, hogy önök létrehoztak egy gigantikus méretű pénzmosodát, amit úgy hívnak, hogy hulladékgazdálkodási koncesszió. A hulladékgazdálkodási koncessziórendszer lényege az, hogy mivel ennek a hulladékgazdálkodásnak vannak olyan részei, amelyek nyereséget termelnek, innentől kezdve a nyereséget termelő részek, a hulladékdíjak és a kiterjesztett felelősségből származó többletdíj mind-mind a koncesszorhoz kerüljön, ahol aztán egy átláthatatlan és nem világos folyamatban keletkezik majd ebből valami, majd meglátjuk, hogy mi. Mondjuk, a MOL nyeresége, az ebből feltőkésített fideszes magánalapítványok többletbevétele és még folytathatnám ezt a gondolatkísérletet, hogy hova tud még kicsorogni a pénz a koncesszortól érdekelt körökhöz. Tudom, megint azt fogják mondani, hogy mi mindig ilyen rosszra gondolunk, de ha randa a valóság, képviselőtársaim, ha randa a valóság, akkor ne a tükörre haragudjanak, hanem saját magukra.

Az a helyzet tehát képviselőtársaim, hogy az itt előterjesztett hulladékgazdálkodással kapcsolatos jogszabály-módosítások, abban a környezetben, amelyeket önök a hulladékgazdálkodási törvénnyel teremtettek, nem járulnak hozzá érdemben a gazdaság fenntarthatóságához, nem járulnak hozzá érdemben a körforgásos gazdaság irányába való elmozduláshoz. Valójában arra teremtenek újabb lehetőségeket néhány, egyébként hasznos technikai szabályon túl, hogy ezt a hatalmas, gigászi pénzmosodát tovább tömjék pénzzel.

De azért van még egy folyamat: jelenleg van egy jelentős hulladékhasznosítással foglalkozó piaci szegmens. Ugye, önök ebben is meglátták a pénzt, így aztán most majd a koncesszor szabott áraival és a kormány által megszabott árakkal ügyesen le tudják tolni ezt a fajta piaci részt is, ide is a saját embereiket rakhatnák be. Nem mintha nem lenne szükség egyébként ebben a piaci szegmensben rendrakásra, mert éppenséggel lenne, elég, ha csak azt említem meg, hogy az elmúlt talán egy év folyamán Kőbányán, Gyálon és Soroksáron került sor rendkívül súlyos környezeti hatásokkal járó tüzekre ilyen típusú hulladékkezelő telepeken. Tehát szükség lenne itt rendrakásra, csak ehhez a rendrakáshoz nem a gyeplőnek a lovak közé dobására, éppen ellenkezőleg, az állami szabályozás egyértelmű megteremtésére és erősebb állami szerepvállalásra lenne szükség. De önök nem ezt teszik. Önök azt tették, amivel éppen a mi kormányainkat szokták vádolni: privatizáltak egy fontos közszolgáltatást, most pedig ehhez teremtik meg a további törvényi feltételeket. Ezért aztán nem áll módunkban támogatni ezt a törvényjavaslatot, időnkénti jó szándéka ellenére sem.