Rétvári Bence (KDNP)

RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Képviselő Asszony! Tisztelt Ház! Ha majd visszaemlékezik a képviselői munkája végeztével arra, hogy melyek azok a felszólalások, amelyeket talán jobban át kellett volna gondolnia, ez szerintem biztosan azok között lesz.

Először is, a gyermekvédelem kérdése: a kormány nyilvánvalóan mindenkit elítél, aki gyerekekkel szemben bármilyen erőszakot, főleg szexuális erőszakot elkövet. Mindenki, akinek gyereke van, ha valamit elfogadhatatlannak tart ‑ de akinek nincs gyereke, szerintem az is ‑, az pontosan az, hogy ha bárki kisgyereket molesztál, zaklat vagy bármi hasonlót tesz. Ez elfogadhatatlan. Aki ilyet tesz, azzal szemben mi elfogadtunk egy törvénymódosítást, tisztelt képviselő asszony ‑ mi igen, önök nem ‑, amely szigorúbbá tette a büntetést, amely szigorúbbá tette az elévülés szabályait, sőt bizonyos esetekben nem évül el, amely létrehozott egy nyilvántartást, hogy mindenki ellenőrizhesse, hogy a gyereke közelébe senki ne kerüljön, aki korábban gyermekekkel szembeni szexuális bűncselekmény miatt el lett ítélve. Mi megszavaztuk, önök pedig nem szavazták meg ezeket a javaslatainkat.

Mi erről népszavazást is indítottunk, és Magyarországon annyi ember még soha nem szavazott egy irányba, mint ezen a gyermekvédelmi népszavazáson: 3,6 millió ember! Ez jóval több volt, mint amennyi szavazatot a Fidesz-KDNP kapott. Magyarul, ez a kérdéskör messze pártokon átnyúlóan az emberekben egy konszenzusközeli helyzetben van, az emberek elsöprő többsége a gyermekvédelem ügyét támogatja. Önök ennél a népszavazásnál mégis mást sem tettek, mint az embereket arra biztatták, hogy obszcén jeleket, obszcén szövegeket írjanak vagy rajzoljanak rá a szavazólapra, aztán fotózzák is le, önök meg majd jól közzéteszik. Önöknek a gyermekvédelem ügye annyira volt fontos, hogy fogták magukat, és az embereket érvénytelen szavazásra, a javaslat ellen való állásfoglalásra, illetőleg a szavazólapokra obszcén jelek rárajzolására buzdították. Ennyire volt ez önöknek fontos, tisztelt képviselő asszony.

Az viszont megdöbbentő, hogy amikor az önök pártja rosszul áll a közvélemény-kutatásokban, akkor nem átallják ‑ nem átallják! ‑ Böjte Csaba testvért megtámadni egy parlamenti napirend előtti felszólalásban, tisztelt képviselő asszony. Ha összeadjuk mindnyájunkat, kormánypárti és ellenzéki oldalon, hogy személyesen mennyit tettünk azért, hogy árva gyerekek, vagy olyan gyerekek, akiknek vannak szüleik, de nem gondoskodnak róluk, felnőhessenek emberi körülmények között, nos, mi itt 199-en nem tettünk annyit, mint Böjte Csaba egyedül, egy szerzetesként, egy kisebbség tagjaként, befogadva mindenkit, magyarokat, románokat és mindenkit, mindenfajta előítélet nélkül. Ő erre tette fel az életét! Nem halmoz fel az életében semmit, sem anyagi javakat, sem dicsőséget, sem semmi mást, hanem azzal az egy dologgal foglalkozik, hogy gyerekek ne nőjenek fel árván. Mert annál rosszabb egy gyereknek nem lehet, mint hogy eltaszítják maguktól. Ha megnézzük: körülbelül 6 ezer gyereknek segített abban, hogy gondoskodó körülmények között nőjön föl.

S ön nem megköszöni neki, hogy 6 ezer gyereknek, magyar és román gyereknek egyaránt megpróbált otthonban, biztos körülmények között szállást adni, étkezést adni, róluk gondoskodni, őket szeretettel körülvenni, nem erről beszél, hanem megtámadja itt azt az embert, aki iránt hívő és nem hívő részéről egyaránt tisztelet és megbecsülés fogalmazódik meg, amikor rágondolunk. Mert tényleg arra tette fel az életét, hogy magának semmit ne tegyen el, semmit ne gyűjtsön ezen a Földön, csak és kizárólag abban segítsen, hogy a gyerek szeretetben nőjön föl. Mert ha valaki kitaszítva, egyedül, magányosan, nélkülözések között nő fel, ha az a gyerekkora, hogy én nem kellettem a szüleimnek, akkor biztosan egy szomorúbb és talán rosszabb életű ember is lesz, mintsem ha valaki befogadja őt egy nagy otthonban és segít neki.

S önök ezek után idejönnek és őt támadják?! Nyilvánvalóan ő is, ha bármilyen visszásságot vagy visszaélést talál az otthonaiban ‑ több száz alkalmazottja van ‑, nyilván rögtön fel fog lépni az ellen. Idejutottak önök, a magyar baloldal oda jutott, hogy azt az embert támadják, aki tényleg önzetlen és az egész világmagyarság számára példakép?! (Szabó Timea: Példakép? Viccelsz!) Nagyon sokan sok mindent tettek azért, hogy ő ezt a segítő munkáját tovább tudja folytatni, és példaként tekintünk rá. (Szabó Timea: Arra az emberre, aki félrenézett, amikor gyerekeket erőszakoltak meg?!) Sok ember évet vagy éveket áldozott az életéből arra, hogy mivel Csaba testvér megtette, hogy másoknak szenteli az életét, az ő karizmája miatt mások is vállalták, hogy fél évre, egy évre elmegyek segíteni. Vagy szervezek egy koncertet, hogy még egy újabb otthon legyen, és folyamatosan jótékonysági akciók tucatjait szervezik.

S ahelyett, hogy ön is ezt tenné, ahelyett, hogy segítené azt az embert, aki nem önmagát tartja fontosnak, hanem az árva gyerekek, a kitaszított gyerekek ügyét, ehhez képest őt vádolja. Hát, szégyellje magát, képviselő asszony! (Szabó Timea: Te szégyelld magad!) Azt az embert vádolni és nem segíteni, aki gyerekek ezrein segített?! Ha majd visszagondol: az egyik legsötétebb felszólalása ez volt önnek a parlamenti történetében. (Taps a kormánypártok soraiban. ‑ Szabó Timea: Egy gyereket megerőszakoltak!)