Dr. Fónagy János (Fidesz)

DR. FÓNAGY JÁNOS gazdaságfejlesztési minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Engedje meg, hogy a megszólalásom elején néhány alapfogalmat tisztázzak. A bérekről alapvetően nem a kormány dönt. A versenyszféra béreit a társadalmi párbeszéd fórumai döntik el. A rendszer olyan, hogy a minimálbérről a munkaadók és a munkavállalók megegyeznek, a kormány ezt jóváhagyja, majd kihirdeti.

A közszférában dolgozóknál pedig az elmúlt most már két évtizedben folyamatos társadalmi párbeszéd alapján alakulnak ki a bérek, esetenként kemény véleményeltéréseket is feloldva.

(11.40)

Az elmúlt években ‑ gondolom, ezt ön is pontosan tudja ‑ nemhogy csak az éves bérekről, hanem esetenként többéves olyan bérmegállapodásokra is sor került, ami az alkalmazotti társadalomnak nemcsak megélhetést, hanem kiszámíthatóságot s egy biztos jövőt jelentene.

Milyen környezetben került sor ezekre a tárgyalásokra? Az elmúlt évben a magyar GDP 4,6 százalékkal növekedett, s így a háború és a szankciók ellenére a rendszerváltozás utáni időszak hatodik legmagasabb növekedését produkálta a gazdaság, s ezzel a legjobban teljesítő felső harmadba tartoztunk az Európai Unióban. Tehát az ön pejoratív vagy lesajnáló véleményét a magyar gazdaságról nem igazolják a számok. (Dr. Brenner Koloman: Azt mondtam, hogy a teljesítményhez képest alacsonyak a bérek.)

A háború hatásai ellenére, mellett is erősödtek a magyarországi beruházások, a beruházások mértéke 2022-ben csúcsot döntött, megközelítette a 19 000 milliárd forintot, 2010-hez képest 3,5-szeresére növekedtek a beruházások.

Miért tartom ezt fontosnak elmondani? Hiszen mindahányan, akik itt ülünk most a terem bármelyik oldalán, biztos vagyok benne, emlékszünk arra, hogy 2010-ben hány százalékot ‑ a 13 százalékot ‑ közelítette a munkanélküliség, az idei februári adat 3,6-3,7 százalék. Gyakorlatilag tehát azt az ígéretünket, hogy egymillió munkahelyet létesítünk Magyarországon, teljesítettük. Magyarországon ma 4 millió 707 ezer ember dolgozik, ami lényegesen több, mint a korábbi években, s Magyarországon még soha nem volt ilyen alacsony a regisztrált munkakeresők száma. Mindezt azért mondom, mert a munkabiztonság s ezzel összefüggésben az egzisztenciális biztonság Magyarországon biztos gazdasági alapokon áll.

2010 óta 70 százalékkal növekedett a nettó átlagkereset mértéke. 2023 februárjában a teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete 531 ezer forint volt, a kedvezmények nélkül számolt nettó átlagkereset 353 ezer forint, mindkettő közel 1 százalékkal magasabb, mint az egy évvel korábbi; tehát folyamatosan növekvő trendet mutatott.

2022-ben a válság ellenére is növekedtek a reálbérek 2,6 százalékkal. 2023 januárjától 232 ezer forintra emelkedett a minimálbér, 296 400 forintra a garantált bérminimum. Az emelésnek köszönhetően már magasabb a minimálbér, mint a Gyurcsány-Bajnai-korszakban az átlagbér volt. (Arató Gergely: Alacsonyabb, mint Romániában.)

2022-ben bővült az ipar teljesítménye. Az ipari termelés 5,8 százalékkal növekedett, az építőipari termelés 3 százalékkal bővült 2022-ben. Mindezek mellett Magyarország első helyen áll az uniós adócsökkentési rangsorban is. A legtöbb tagországban növelték az adóterhelést, mi a lehető legnagyobb mértékben csökkentettük azt.

A számok generálisak, és vonatkoznak az egész gazdaságra. A baloldali kormányzásnak köszönhetően már 2008 előtt leállt a gazdaság, és ezért 2010-ben gyakorlatilag egy szinte vesztett háború utáni (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) számokkal jellemezhető helyzetben vettük át az országot, ahhoz képest pedig ma, 2023-ban ott tartunk, amit az előző számokkal igyekeztem tanúsítani. Köszönöm, elnök úr, a lehetőséget. (Taps a kormánypártok soraiban.)