Dr. Gurmai Zita (MSZP)

DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! Az előttünk fekvő törvényjavaslat több olyan módosítást tartalmaz, amelyek megkönnyítik az egyes ellátások igénylését, illetve egyszerűsítik az eljárásokat. Ezeket a lépéseket kedvezőnek tartjuk, ugyanakkor fel kell hívnunk rá a figyelmet, hogy 15 éve nem emelkedett az anyasági támogatás, a gyes, a családi pótlék és a babakötvény összege. Így bármennyire is impozánsnak tűnik az önálló törvényjavaslat, amit az adminisztráció egyszerűsítésére szánnak, a lényegen nem sokat változtat. Erre azért nehéz mondani azt a közkedvelt mondást, hogy nagy segítség ez a magyar családoknak.

De mégis nézzük meg néhány elemét a javaslatnak! Kiemelendő, hogy a gyed megszüntetését követően automatikusan járni fog a gyes, nem kell külön kérvényezni. Ez azért elég logikus, hiszen a tovább járó gyesre lényegében mindenki jogosult, így a gyed lejárta után érthető, hogy felesleges lenne bajlódni külön kérvényezéssel. Mégis ez eddig valahogy nem jutott eszükbe, az elmúlt 13 évben pedig már számos, valóban könnyítéseket jelentő módosítás történt a családi ellátások igénylésével kapcsolatban. A mai központosított adminisztráció, illetve a modern technika együtt már bőven lehetővé teszi azt, hogy a családoknak minél kevesebbet kelljen bolyonganiuk a bürokratikus útvesztőkben.

Itt elérkeztünk a javaslat kritikájához is, mivel ez az automatizmus csak 2024 nyarától lép életbe. Vajon miért? Remélem, államtitkár úr válaszolni fog. Örülünk annak, hogy a kormány végre eljutott oda, hogy ne kelljen egy olyan ellátást külön igényelni a szülőknek, amire egy másik ellátás megszűnése után szinte biztosan jogosultak, ilyen a gyed, gyes, de nem értjük, miért kell még egy évet várni erre is. A kormány honlapján található egy, a családok ügyintézésének egyszerűsítésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló tervezet, amelynek a hatásvizsgálati lapja szerint itt valami 28 millió forintba fog kerülni, de az nem derült ki, micsoda. Megtenné államtitkár úr, hogy tájékoztat erről? Nem világos, hogy ha valami egyszerűsödik, mondhatni, automatikussá válik, akkor miért kerül – huhú! ‑ többe.

Szintén a gyedhez kapcsolódik, hogy a jövőben, ha a diplomás gyed folyósítása alatt vagy annak megszűnését követő egy éven belül születik a következő gyermek, akkor ismét lehetővé válik a diplomás gyed megállapítása. Ez nagyon jól hangzik, de sajnos nem sokakat érint. A kormány honlapján megtalálható jogszabálytervezetnél szereplő hatásvizsgálati lap szerint mindössze 1300 – megismétlem: 1300 ‑ fő kap egyáltalán diplomás gyedet.

(10.30)

Emlékszünk még arra, hogy annak idején telekürtölték a világot a gyed extra intézkedéscsomag elemeivel, aztán teleplakátolták a családvédelmi akciótervvel az országot. Tehát ennyit a családbarát kormány nagy és jelentős intézkedéseiről; egyes elemeinek igénybevételét elnézve többet költöttek még az erről szóló propagandára is, mint az érintettek támogatására.

Aztán vannak olyan intézkedések is, amelyek valójában nem tűnnek érdemi módosításnak; ilyen az anyasági támogatás, amelyről az indoklás a következőket írja, egyébként erről korábban mind államtitkár úr, mind pedig képviselőtársam is beszélt: „A módosítással a vér szerinti apa is jogosulttá válhat az anyasági támogatásra, ezáltal megigényelheti az anyasági támogatást abban az esetben, ha az anya az igénylést megelőzően meghal, és az apa gondoskodik a gyermekről.” Ez tényleg tragédia, de meglepő, mert a hatályos törvény 30. §-ában viszont az szerepel: „Amennyiben az anyasági támogatásra jogosult nő a támogatás felvételét megelőzően meghal, úgy az anyasági támogatást az anyával egy háztartásban élt apának kell kifizetni, ezen személy hiányában annak a személynek, aki a gyermek gondozását ellátja.” Ráadásul az említett szakasz nem is érinti a mostani javaslatot, így lényegében két rendelkezés is lesz ugyanarról; igaz, annyi különbség van, hogy az egyikben, ahogy ezt említették, a „vér szerinti apa” kifejezés szerepel, a másikban pedig, a korábbiban az „egy háztartásban élt apa” megfogalmazás, de akkor sem tűnik logikusnak ez a kodifikáció.

Az ügyfélkapuval kapcsolatosan is vannak változások. Az indokolás megfogalmazása alapján a Magyar Államkincstárnál megvalósult az a fejlesztés, ami biztosítja, hogy amennyiben az ügyfélnek van ügyfélkapus elérhetősége, akkor függetlenül attól, hogy az ügyfél nem elektronikusan nyújtotta be a kérelmét, az eljárás során keletkező hivatalos iratot az ügyfélkapus tárhelyre lehet kiküldeni, amennyiben a rendelkezési nyilvántartásban nem zárják ki ezt a kapcsolattartási módot. Ugyanakkor a normaszöveg szerint ez a lehetőség nem lesz, hanem alapvető kézbesítési mód, sőt az szerepel a tervezetben, hogy a választott kapcsolattartási formára tekintet nélkül az ügyfél biztonságos kézbesítési szolgáltatási címére kézbesíti, ha ezt az ügyfél az ügyintézés rendelkezésében nem zárta ki. Tehát ha jól értem, akkor csak akkor nem kapja majd elektronikusan az iratokat, ha kifejezetten kizárja annak a lehetőségét az ügyfél. Mindez akkor lenne egyértelműen pozitív lépés, ha az ügyfélkapu rendszere a mainál sokkal áttekinthetőbb és kezelhetőbb lenne. Érdemes egyébként ezt végiggondolni.

A tervezet szerint, ha a második kézbesítés sikertelen, akkor kell postai úton kézbesíteni az iratot. Kérdés, hogy mi számít sikertelen kézbesítésnek az ügyfélkapunál, főként, hogy az ügyfélkapura érkezett küldeményekről szóló e-mailben jelenleg a feladó az, hogy „Értesítés központi rendszertől”, a tárgy az, hogy „Értesítés”, a tartalom pedig az, hogy „Ezúton értesítjük, hogy tárhelyére küldemény érkezett.”, ahelyett, hogy egy kattintással elérhető lenne maga az üzenet. Így sokak számára lehet, hogy el fog veszni egy fontos határozatról vagy döntésről szóló értesítés, talán így a fellebbezés lehetőségétől is elesnek.

Végezetül pedig néhány gondolat a javaslat egyik fő eleméről. Örvendetes, hogy végre rájött a kormány, hogy a diákigazolvány kiválthatja a tanulói jogviszony igazolásáról szóló felesleges papírokat, illetve hogy megszűnik a tanulói, hallgatói jogviszony kötelező igazolása az egyes eljárásokban.

Ugyanakkor érdemes megjegyezni, hogy 2016 óta létezik az e-személyi, amely egy olyan, csippel rendelkező kártya, amely elvileg minden más kártyánkat kiválthatta volna: tajkártya, adókártya. Ehhez képest a mai napig az első kérdés minden egyes egészségügyi intézményben, hogy van‑e tajkártya nálunk, de még az Államkincstárnál sem működik az e-személyi-olvasó, állítólag a szoftver is hibás, de sok helyen még olvasókészülék sincsen.

Meg kell jegyeznünk, hogy nem világos, érinti‑e mindez bármilyen módon a családi pótlékkal kapcsolatos szabályozást, ha ugyanis automatikusan tanulónak tekintik a tankötelezettségi korig a gyermeket, akkor hogyan vehetik el tőlük a támogatást?

Összességében kedvezőnek tartjuk a módosításokat, de a lényegen továbbra sem változtatnak, ez pedig az ellátások iszonyatosan alacsony összege. Ismét elmondom: 15 éve nem emelkedett az anyasági támogatás, a gyes, a családi pótlék összege. A magyar családoknak ettől valójában nem lesz könnyebb a megélhetés, a gyermekvállalás, a gyermeknevelés.

Köszönöm szépen, és várom államtitkár úrtól a válaszokat. Adtam néhány javaslatot, szerintem érdemes lenne azokat végiggondolni. Köszönöm szépen.