Demeter Zoltán (Fidesz)

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Először is szeretném megnevezni azokat a törvényeket, amelyek módosulnak, pontosan az előttünk fekvő törvényjavaslat alapján. Ilyen a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény, aztán a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, a külföldi utazásról szóló 1998. évi XII. törvény, az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről szóló 2011 évi CCII. törvény, a honvédek jogállásáról szóló 2012. évi CCV. törvény, az állami és önkormányzati szervek elektronikusinformáció-biztonságáról szóló 2013. évi L. törvény, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló 2015. évi XLII. törvény, továbbá a közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény, a védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvény és a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2021. évi CXL. törvény, amelyek célja a Sándor-palota elnevezés átvezetése a Köztársasági Elnöki Hivatal helyett.

Véleményem szerint a Sándor-palota elnevezés megfelelőbb módon fejezi ki az intézmény méltóságát, sőt talán azt is megemlíthetjük, hogy kevésbé hat bürokratikusan. Novák Katalin elnök asszony, tudjuk, hogy kiemelt hangsúlyt helyez arra, hogy Magyarország értékeit mind honfitársainknak, mind a külföldi szakmai partnerek számára bemutassa. Ennek keretében mind diplomáciai, mind turisztikai szempontból is értékteremtő erővel bír a Sándor-palota épületének az előtérbe helyezése. A névváltoztatás törvényi szintű megjelenítése érdemi többletköltséggel nem jár, költségvonzata legfeljebb a palotára kihelyezett egy-egy névtábla cseréje.

Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan államtitkár úr is említette, az Alaptörvény 9. cikk (3) bekezdése szerint a köztársasági elnök kialakítja hivatalának a szervezetét, és a szervezet kialakításának a szabadságára is tekintettel a törvényjavaslat a köztársasági elnöknek az államszervezeten belül elfoglalt egyedi jogállására és ebből következően a hivatali szervezetére vonatkozó egyedi sajátosságokra tekintettel meghatározza a Sándor-palotára vonatkozó alapvető, a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény általános szabályaitól eltérő rendelkezéseket, elhatárolva egymástól a köztársasági elnököt, illetve a Sándor-palota hivatali szervezetének vezetőjét megillető jogköröket. Ez a törvényjavaslat lehetővé teszi, hogy a köztársasági elnök személyéhez közvetlenül kapcsolódó feladatok ellátására létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel akkor is megszüntethető legyen, ha a köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Ebben az esetben a felmentés általános szabályainak megfelelően, a szükséges jogszerző idő megléte esetén az érintett végkielégítésre jogosult.

A törvényjavaslat alapján a Sándor-palota átkerül a különleges jogállású szervek azon csoportjába, amely szerveknél a közszolgálati jogviszony nem kinevezéssel, hanem közszolgálati munkaszerződéssel jön létre. A közszolgálati munkaszerződésben a felek megállapodnak a köztisztviselő illetményéről, a juttatásokról, a pótszabadság mértékéről, a napi munkaidőről és az általános munkarendről. Mindezekben a kérdésekben tehát a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény általános szabályaitól eltérő tartalmú szerződést is köthetnek.

(21.50)

A törvényjavaslat a fentiekkel párhuzamosan rögzíti, hogy a Sándor-palota központi költségvetési törvény szerinti személyi juttatások kiemelt előirányzata összegét úgy kell megállapítani, hogy az nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző évre vonatkozó központi költségvetésről szóló törvény szerinti előirányzatnak a Központi Statisztikai Hivatal által a Hivatalos Értesítőben közzétett, az azt megelőző naptári évre vonatkozó, a bruttó átlagkeresetek éves növekedését kimutató kereseti indexszel korrigált összege.

A törvényjavaslat rendelkezik arról, hogy a megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnököt a hivatalba lépésére történő megfelelő felkészülés elősegítése érdekében legfeljebb ötfős titkárság alkalmazása, térítésmentes egészségügyi ellátás és személyes gépkocsihasználat illeti meg. A megválasztott, esküt tett, de még hivatalba nem lépett köztársasági elnök megismerheti továbbá mindazon információkat, amelyek szükségesek ahhoz, hogy hivatalba lépését követően a feladatköreit megfelelően tudja ellátni.

A különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló 2019. évi CVII. törvény is módosul. A klasszikus értelemben vett központi közigazgatásban foglalkoztatottak jelenleg három jogállási törvény valamelyikének a hatálya alá tartoznak: a kormányzati igazgatásról szóló törvény, a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény vagy a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló törvény hatálya alá.

Tisztelt Országgyűlés! A törvényjavaslat technikai jellegű módosításként pontosítja a három törvény közötti jogviszonyváltás egyes szabályait. Kérem, hogy az elmondottak alapján támogassa a képviselő a javaslatot. Köszönöm.