Ander Balázs (Jobbik)

ANDER BALÁZS, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A javaslat lényege, hogy téli és nyári igazgatási szünet lehet a magyar közigazgatásban. Ez nem idegen a magyar jogrendszertől, hiszen a hazai bíróságokon már több mint húsz éve minden nyáron ítélkezési szünetet tartanak, amelynek kezdete július 15‑e, amely egyébként a bíróságok napja, és augusztus 20-ig tart.

Üdvözlendő, hogy a tervek szerint ezek a szünetek a téli és nyári iskolai szünidő idejére esnének. A Jobbik-Konzervatívok közössége régóta küzd azért, hogy a gyermekek szünidei felügyelete könnyebbé váljon, ne kelljen úgy megoldani, hogy hol az anyuka, hol az apuka vesz ki szabadságot, így nem is marad a családnak együtt ideje; a gyermekét egyedül nevelő szülőknek pedig különösen nehéz megoldani ezt. Mindenesetre az mindenképpen üdvözlendő, hogy a munkavállalóknak így könnyebben tervezhető a szabadsága, a pihenés. Azonban ne örüljünk olyan gyorsan, idén csak télen rendelhető el, így ezen a nyáron még mindig mehet a logisztika a családokban. Elhiszem, hogy az gyors jogalkotást igényelt volna, de láttunk már azért ilyesmit a ház falai között, gondoljunk csak, mondjuk, a lakás-takarékpénztárak gyakorlatilag egy nap alatt történő kivégzésére! Szóval, voltak extragyorsan elfogadott jogszabályok, adott esetben ezt máshol is megtehetnék.

Szögezzük le azt is, hogy ez a szünet nem lesz, csak lehet, hiszen a javaslat úgy fogalmaz, hogy „A Kormány rendeletében nyári, illetve téli igazgatási szünetet […] rendelhet el.” Ez azt jelenti, hogy ha december közepéig nem születik ilyen jogszabály, akkor a következő évben nem lesz központi igazgatási szünet. Én elhiszem az államtitkár úrnak, hogy történhetnek olyan események, amelyek befolyásolhatják az igazgatási szünet kihirdetését vagy nem kihirdetését, de abban szerintem megegyezhetünk, hogy ennek rendkívüli eseménynek kell lennie, és a jogbiztonságot jobban szolgálná, ha a törvényben főszabályként a kihirdetést szabályoznák. A közigazgatásnak, illetve az ottani munkavégzésnek elvégre a kiszámíthatóságról is kellene szólnia.

Amennyiben a kihirdetésre sor kerül, ez általánosan vonatkozik valamennyi központi és területi kormányzati igazgatási szervre, továbbá a Nemzeti Földügyi Központra. Külön szabályozza a törvény a különleges jogállású szervekre, illetve a polgármesteri hivatalokra, vármegyei önkormányzati hivatalokra és a közterület-felügyeletekre vonatkozó szabályokat. Itt a szerv vezetője, illetve a képviselő-testület vagy a vármegyei, Fővárosi Közgyűlés dönt.

Fontosnak tartom megemlíteni, hogy vannak olyan igazgatási feladatok, amelyek elvégzése nem tűr halasztást, így a kormányzati igazgatási szervet vezető, irányító, illetve felügyelő miniszter dönthet úgy, hogy egyes szerveknek az igazgatási szünet alatt is működniük kell, ideértve az ügyfélfogadást is. Magyarul ez azt jelenti, hogy az érintett szerv foglalkoztatottjai részére az igazgatási szünet alatti munkavégzést elrendelheti a hivatali szervezet vezetője. A Jobbik frakciójában elismerjük, hogy vannak ilyen feladatok, és fontos is, hogy ennek teret adjunk, de az elmúlt 12 év tapasztalatából kiindulva félek, hogy ezzel lesznek visszaélések. Kérdezem, államtitkár úr, nem lenne‑e jó garanciákat kijelölni ezzel kapcsolatosan.

A Jobbik-Konzervatívok egy hatékony, modern közigazgatást szeretne, reméljük, hogy a kormánynak, a képviselő-testületeknek, a szervek vezetőinek lesz kellő bölcsessége ahhoz, hogy az igazgatási szünet lehetőségét mind az ott dolgozók, mind az ügyfelek érdekét figyelembe véve használják. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik és az MSZP soraiban.)