Tóth Endre (Momentum)

TÓTH ENDRE (Momentum): Köszönöm szépen a szót. Volt egy bajszos férfi, aki azzal a könyörtelen jelmondattal irányította a Szovjetuniót, hogy nincs ember, nincs probléma, és uralma alatt milliók szenvedtek a hatalmi tébolyától. Van Magyarországon is egy bajszos férfi, egy volt rendőr, aki az oktatást vezeti, szívében szintén könyörtelenség honol; nincs tanár, nincs probléma, ez lehetne az ő jelmondata. Mert mi más oka lehetne annak, hogy Pintér Sándor arcizma sem rezdül, amikor közel ötezer pedagógus helyezi letétbe a lemondását? Mintha csak ez lenne a miniszter célja: távozzanak a renitensek, távozzanak az elégedetlenkedők! Felrémlenek neki a rendőrfőiskolán tanultak: ki kell emelni a hangadókat a tömegből, utána már ura lehet a helyzetnek a rendőr.

De könyörgöm, az oktatás irányítása nem egy tömegoszlatás, az iskoláink nem kaszárnyák, a tanárok pedig végképp nem őrjöngő csőcselék! Velük lehetne tárgyalni is, ha a kormány akarna, de másfél éve csak eljátsszák a tárgyalásokat, és fikarcnyit sem engednek a pedagógusok követeléseinek. És amikor már teljes kilátástalanságba süllyesztették a hazai oktatást, mikor már mindenki azt gondolja, hogy ennél már tényleg nem lehet lejjebb, akkor beviszik az igazi mélyütést, és kidolgozzák a bosszútörvényt. Kéjes örömmel kívánnak bosszút állni az elmúlt másfél évben a hivatásuk megalázásáért tiltakozó pedagógusokon, és velük együtt padlóra küldenék a gyermekük jövőjéért aggódó szülőket és a modernebb oktatásért kiálló diákokat is. Mikor egyetlen év alatt 42 százalékkal nő az állami iskolából távozó tanárok száma, akkor pont erre volt szükség, pont arra, hogy a pedagógusok összes munkafeltételét tovább rontsa a kormányzat.

Tudják, mi történik azzal a munkaadóval, aki, amikor elégedetlenek a dolgozói, csak azért is tovább rontja a munkafeltételeiket? Egyedül marad az irodájában, faképnél hagyja mindenki, és egyedül kell vinnie tovább a boltot. Kedves Kormánypárti Képviselőtársak! Felkészültek rá, hogy bemenjenek tanítani a bosszútörvény miatt felálló ötezer pedagógus helyett? Ha nem, akkor ki fog helyettük dolgozni? Mert az a néhány frissdiplomás, aki kijön évente az egyetemről, nem elég még a nyugdíjba menők pótlására sem, nemhogy az önök ámokfutásának kompenzálására. És tudják, az ötezer felmondó pedagógus nemcsak egy elméleti statisztikai adat, ezek hús-vér emberek, akiknek önök most derékba készülnek törni az életük munkáját.

Hadd olvassam fel egyikük, Kenderesi Ildikó sorait, aki a napokban jelentette be, hogy húsz év tanítás után otthagyja szeretett hivatását! „Hosszú vívódás eredményeként született meg bennem a döntés” ‑ írja. „Nagyon szeretek tanítani, mindig úgy képzeltem, hogy ebből az iskolából megyek majd nyugdíjba, a terv ez volt. Mindent próbáltam, ami emberileg lehetséges, hogy felhívjam a figyelmet az oktatás ezernyi problémájára. Nincs más eszköz a kezemben, mint lemondok. Egy mínusz a közoktatásnak, még ezt tudom tenni. Pintér eligazítása után úgy éreztem, hogy nem bírok tovább maradni, a státusztörvény-tervezet pedig csak megerősítette ezt az elhatározásomat. Ez a tervezet minden pontjában ártalmas az oktatás összes szereplője számára. Ha semmi nem valósulna meg belőle, akkor sem lenne maradásom, mert önmagában az ötlete is vérlázító és elfogadhatatlan. A pályájukat elhagyó pedagógusok soha nem fogják elfelejteni önöknek, amit tesznek velük. De emlékezni fognak a bosszútörvényre azok a tanárok is, akik maradnak ugyan az oktatásban, de kénytelenek lesznek helyettesíteni a lemondó kollégáik óráit. És emlékezni fognak a diákok is, akik osztályfőnöküket, kedvenc tanárukat vesztik most el. De nem felejtenek a szülők sem, akik egyre többet kénytelenek magántanárra költeni, hiszen önök elüldözik a pedagógusokat a pályáról.”

Ilyen emlékeket akarnak hagyni az emberekben? Ha nem, akkor engedjék el a kicsinyes bosszút, és kezdjenek el végre a pedagóguspálya megbecsülésén dolgozni. Hallom, hogy még a felelős államtitkár is legszívesebben ejtené ezt a törvényt, de Orbán Viktor személyesen ragaszkodik hozzá. Hát, döntsék el végre, kérem, kedves kormánypárti képviselőtársak, hogy önök a magyar emberek érdekeit szolgálják itt a parlamentben, vagy Orbán Viktor lakájai, akik bármikor készek kiszolgálni a miniszterelnök és rendőrminisztere bosszúálló természetét. A döntés önökön áll, ötezer magyar pedagógus sorsa múlik rajta. A magyar emberek pedig emlékezni fognak, hogyan döntöttek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzék soraiból.)