Dr. György István

DR. GYÖRGY ISTVÁN, a Miniszterelnökség államtitkára: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Ahogyan már az általános vita során is részletezésre került, az előttünk fekvő törvényjavaslat 13 törvény kisebb-nagyobb módosítását foglalja magába. A törvényjavaslat célja a magyar közigazgatási rendszer, a közigazgatási hatósági ügyintézés egyszerűbbé és gyorsabbá tétele. A javaslat hozzájárul az adminisztratív terhek csökkentéséhez és az elektronizálási törekvések érvényre juttatásához is.

Ahogy az elhangzott Vejkey Imre képviselő úr Törvényalkotási Bizottság nevében tett hozzászólásában, két nagyobb terjedelmű módosítást tartalmaz a törvényjavaslat az állampolgársági és az anyakönyvi eljáráshoz kapcsolódóan. Az általános vita során is elmondtam, hogy a kormányhivatalok egyik feladata ‑ természetesen a közhatalom gyakorlása és a hatósági feladatok ellátása mellett ‑ az, hogy folyamatosan figyelemmel kísérjék a jogszabályokat, azok gyakorlatban történő megvalósulását, és tegyenek javaslatot akkor, ha bármilyen eljárásban azt tapasztalják, hogy ott egyszerűsíteni szükséges, vagy az ügyféli kényelmet, illetve a jogszabályi harmóniát az jobban szolgálja, mint a jelenlegi jogszabályi környezet. Ez történt egyébként, amikor Budapest Főváros Kormányhivatalának állampolgársági és anyakönyvi főosztálya gyűjtötte össze a gyakorlat során felhalmozódott olyan problémákat, amelyekre a jogszabályok nem adtak egyértelmű választ, és a törvényjavaslatban e két területen ezek kerültek összefoglalásra.

A magyar állampolgárságról szóló 1993. évi LV. törvény módosításának célja tehát az, hogy pontosítson és egyértelműsítsen más meglévő jogintézményeket. Többek között megállapítja, hogy a magyar állampolgárság keletkezésére ható tények szempontjából a születés időpontja és a szülőnek abban az időpontban fennálló magyar állampolgársága bír jelentőséggel, még akkor is, ha a családi kapcsolat csak később jön létre. Ez is egy olyan tapasztalat Budapest Főváros Kormányhivatalánál, amelyet még eltérő bírósági ítéletek is megpróbáltak értelmezni, helyesebben értelmezték. Azzal, hogy ez pontosításra került, egy teljesen egyértelmű joggyakorlat alakul ki a jövőben.

Ezenkívül a módosítás pontosítja az állampolgárság visszavonásának szabályait, hiszen kiemelt nemzetbiztonsági érdeknek számít ennek az intézménynek az erősítése, csakúgy, mint az eljárásjogi eszközök, az adatvédelemmel és adatkezeléssel összefüggő rendelkezések is.

Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény módosítása és aktualizálása az eljárási menetek egyszerűsítését és elektronizálását szolgálja annak érdekében, hogy a magyar állampolgárok közigazgatási szolgáltatása megfeleljen a XXI. századi elvárásoknak. A módosítás révén lehetővé válik, hogy a sommás eljárásról a teljes eljárásra térhessenek át, ugyanakkor az eljárás szüneteltetésére vonatkozó kérelem és a döntés kiiktatásával a hatóság adminisztratív terhei számottevően csökkenni fognak.

A települési önkormányzatok számára a kivételesen jelentkező közigazgatási vagy fekvéshatár-változás bejegyzés ingatlan-nyilvántartási igazgatási szolgáltatási díjai, ha az nagyszámú ingatlant érint, egyszeri és jelentős költségvetési többletterhet jelent. Említettem is példaként az általános vita során, hogy egy konkrét kistelepülésen 25 millió forintos földhivatali eljárási díjat kellett fizetnie az önkormányzatnak, és ebbéli figyelemfelhívás alapján most az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítását tartalmazza a jogszabálycsomag egy része, amely egyrészt az önkormányzatok adminisztratív, másrészt anyagi terheit csökkenti, hiszen a törvényjavaslat 200 ezer forintban maximalizálja az egyébként ingatlanonként megfizetendő 6600 forintos igazgatási szolgáltatási díjat.

(18.30)

Tehát míg a 6600 forintokból 25 millió forintot kellett az önkormányzatnak korábban megfizetnie, hasonló körülmények között ez 200 ezer forint maximális díjat fog jelenteni.

Az általános vita során felmerült, hogy a kormány megint az önkormányzatok zsebében turkál, és elveszi a bevételeiket. Nos, erről szó sincsen természetesen, hiszen ez a bevétel nem önkormányzati bevétel, hanem az állam földhivatali eljárásokkal kapcsolatos bevétele volt mindig is, soha nem képzett önkormányzati bevételt.

Tisztelt Ház! A törvényjavaslathoz két képviselői módosító indítvány is érkezett, amelyek a turisztikai térségek fejlesztésének állami feladatairól szóló 2016. évi CLVI. törvény módosításával összefüggő adatszolgáltatási kötelezettség mint méltánytalan teher eltörlésére, illetve a kötelezettségnek való megfelelés határidejének meghosszabbítására vonatkoztak. A kormány által elfogadott nemzeti turizmusfejlesztési stratégia ‑ Turizmus 2.0 dokumentumban megfogalmazott alapvető cél, hogy 2030-ra Magyarország Közép-Európa vezető turisztikai térségévé váljon, többek között ezen cél elérése érdekében kezdte meg 2019-ben működését a Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ, az NTAK.

Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségre vonatkozó törvénymódosítás 2021. július 1-jén lépett hatályba, azóta a Magyar Turisztikai Ügynökség két alkalommal is javasolta ennek meghosszabbítását, először 2022. július 1-jei határnapra, majd pedig 2023. január 1-jei határnapra, és most, a jelenlegi jogszabályi környezetben tehát 2023. július 1-je a bevezetési határidő, így két akceptált kérés és módosítás után már nem látja indokoltnak a kormány azt, hogy további időhúzás történjen ezen a területen. Az adatszolgáltatáshoz szükséges eszközök megléte nem okozhat beszerzési nehézséget és aránytalan terheket, hiszen a „VENDÉGEM Vendéglátás” szoftver egyszerűen kezelhető, akár mobiltelefonon is használható, így a szolgáltatók eszközigényét nem feltétlenül növeli.

A turizmustörvény módosításának megszavazásával megszűnik a kettős eszközhasználat kényszere, mivel így a már említett „VENDÉGEM Vendéglátás” és a „VENDÉGEM Attrakció” szoftverek az áfatörvény szerinti egyszerűsített számla-, illetve nyugtaadási, illetve az adózói adatszolgáltatási kötelezettség teljesítésére is alkalmasak lesznek. Ennek köszönhetően csökkennek az adatszolgáltatók adminisztrációs terhei, valamint a költségek is, hiszen a szoftverek egy erre alkalmas blokknyomtatóval használva alkalmasak az online pénztárgép mint fizikai eszköz kiváltására is. Az MTÜ az átállás folyamatát mindezeken kívül önkéntes adatszolgáltatói tesztidőszakkal, valamint 0-24 órás ügyfélszolgálattal is támogatja.

Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Fentiekre tekintettel ismételten arra szeretném önöket kérni, hogy támogassák szavazatukkal a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)