Csárdi Antal (LMP)

CSÁRDI ANTAL (LMP): Tisztelt Alelnök Asszony! Tisztelt Ház! A múlt heti napirend előtti felszólalásomban arra kértem a kormányt, hogy legyen bátor, és merje megkérdezni a magyarokat, hogy akarnak‑e Magyarországból akkumulátorgyarmatot csinálni. Menczer Tamás külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár úr válaszában erre azt mondta, hogy partigyilkos vagyok.

Tisztázzuk, hogy jól értem-e: az önök álláspontja szerint az a partigyilkos, aki a kormánnyal ellentétben szeretné népszavazáson megkérdezni a magyar emberek véleményét az akkumulátorstratégiáról, vagy bárhogy is nevezzem. Jól értem‑e, hogy az a partigyilkos, aki meg akarja védeni a termőföldeket? Jól értem‑e, hogy partigyilkos az, aki a kormánnyal ellentétben megérti, hogy mit jelent hazánknak az akkumulátorgyártás szempontjából a kiterjesztett gyártói felelősségi rendszer? És jól értem‑e, hogy az önök olvasatában a demokratikus működés egyenlő a partigyilkolással?

Tisztelt Ház! Azt már mindenki pontosan tudja és érti, hogy a kormány gyáva megkérdezni a magyar embereket. Nézegettek, mérlegeltek: az egyik serpenyőben ott volt a nemzeti érdek, a másikban a nemzetközi multinacionális cégeknek az anyagi érdekei. Végül önök a magyar termőföldek, a levegőnk és vizeink védelme helyett a külföldi, multinacionális cégek érdekei mellett tették le a voksukat.

Múlt hét hétfőn az ülésteremben maga Orbán Viktor is elszólta magát: Keresztes László Lóránt azonnali kérdésére azt válaszolta a miniszterelnök úr szó szerint: „Ezek a gyárak adót fizetnek. De ha a gyárak mégsem fizetnének adót, abban az esetben az ott dolgozó emberek mindenképpen fizetnek járulékot és adót is.” A helyzet az, hogy miniszterelnök úr fején találta a szöget: ezek a gyárak annyi támogatást kapnak a magyar államtól pénzben, a beruházó helyett az állam által elvégzett beruházásokban, adókedvezményekben, hogy szinte nem is fizetnek adót valóban. Ha hozzátesszük, hogy zömében távol-keleti munkásokkal képzelik el a gyártást, akkor nem nehéz kiszámolni, hogy az üzemek nem csupán a környezetünket teszik tönkre, de végeredményben anyagi hasznot sem hoznak hazánknak.

Ez a kormányzati hozzáállás gazdasági zsákutca, ugyanis egy felelős kormányzatnak arra kellene törekednie, hogy minőségi munkahelyek létrehozásával itthon tartsa a fiataljainkat, illetve azokat, akik kimentek már hazánkból, mert nem találták meg a számításukat, hazacsábítsa. A kormány felelőssége súlyos, tisztelt Ház, hiszen mintegy félmillió fiatal él és dolgozik külföldön. Ők azért voltak kénytelenek elhagyni hazájukat, mert a kormány nem teremtett olyan gazdasági környezetet számukra, ami biztosítaná nekik a nyugodt megélhetést és a biztos jövőt.

Komolyan azt gondolják, hogy itthon lehet tartani a tehetséges fiataljainkat azzal az ígérettel, hogy nézzétek csak, itt ez a szuper akkumulátorgyár, lehet menni a gépsorra, és ha pluszműszakot vállalsz, és a hétvégén is dolgozol, akkor és csak akkor majd kicsit jobban keresel, mint az átlagbér, ami, tegyük hozzá, az utolsó helyen van az európai összevetésben. Szinte látom lelki szemeim előtt, ahogy a Londonban, Berlinben és más nyugat-európai városokban élő magyar fiatalok izgatottan ütik be a Google-ba az „akkumulátorgyár, állásajánlat” címszót. De abban szerintem megállapodhatunk, hogy ez nem fogja hazavonzani honfitársainkat.

A kormánynak ahelyett, hogy tíz- és százmilliárdokkal támogatja a külföldi gyárak idetelepítését, arra kellene helyeznie a hangsúlyt, hogy támogassa a magyar kis- és középvállalkozásokat adókedvezménnyel, állami támogatásokkal, kutatás-fejlesztési támogatásokkal, mert ez megteremtheti azt a gazdasági környezetet, amelynek eredményeképpen a ma külföldön szerencsét próbáló honfitársaink itthon maradhatnának. Ezzel el lehetne érni azt, hogy a fiataloknak ne kelljen elköltözniük, sőt lehetőség szerint akár hazaköltözzenek.

Na, most akkor ki a partigyilkos, tisztelt képviselőtársaim? Legyen önökben annyit tisztesség, hogy például a magyar parlament hozzon döntést, írjon ki népszavazást, legyenek bátrak megkérdezni a magyar nép véleményét! Köszönöm szépen. (Taps az LMP és a Párbeszéd soraiban.)