Gréczy Zsolt (DK)
2023-04-13 · 60. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 6:24Szöveg5 231 karakter · 8 bekezdés · JSON
GRÉCZY ZSOLT, a DK képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Néhány mondatot fogok mondani az előtt, hogy a konkrét javaslatot is értékelnénk a Demokratikus Koalíció nevében. Hát, azt kell mondani ‑ ez a mai ülésnapon már többször előkerült ‑, hogy a magyar külügyi kapcsolatok, a magyar diplomáciai kapcsolatok, azt kell hogy mondjam, mélyponton vannak. Mélyponton vannak azért, mert láthatóan elvesztettük a kapcsolatrendszereinket, elvesztettük a realitásérzékünket a nyugati világhoz képest; elvesztettük azoknak a bizalmát, akikkel egy szövetségben dolgozunk, akikkel együtt az 1999-es NATO-ba belépés és a 2004-es uniós tagság óta együtt kellene hogy haladjunk a világ fősodrában. Ehhez képest ezeket a kapcsolatainkat gyakorlatilag elveszítettük.
Nem hívják meg Magyarországot Washingtonba egy nagyon fontos konferenciára, mert biztonsági kockázatot látnak benne. Az amerikai nagykövet nevével viccelődnek, minthogyha óvodában lennénk, pedig ő az Egyesült Államok nagykövete. Nem lehet úgy dönteni, nem dönthet úgy egyetlen magyar kormány sem, hogy nem a lehető legjobb kapcsolatokra törekszik legfontosabb NATO-szövetségesével, az Egyesült Államokkal, függetlenül attól, hogy republikánus vagy demokrata vezeti az Egyesült Államokat. Nem lehet ilyen szankciót csinálni, hogy az egyiket szeretjük, a másikat pedig nem szeretjük, és még a nevével is viccelődik a magyar kormány minisztere ‑ nem egy újságíró, a magyar kormány minisztere. Ez nyilvánvalóan elfogadhatatlan.
Látható az is, hogy rendkívül komoly presztízsveszteséget okozott az országnak a NATO-bővítés ügyében képviselt orbáni politika. Most éppen Svédországot leckéztetjük, de azt gondolom, hogy finn barátaink is egy életre megjegyezték maguknak a Fideszt és az Orbán-kormányt.
Látható az is, hogy egyébként már az Antall-kormány alatt rendkívül fontosnak tartott, és egyáltalán akkor létrehozott visegrádi szövetség is gyakorlatilag romokban van. Ha olyan helyzetbe kerülünk az orosz-ukrán háború kapcsán, hogy amikor a bucsai tömegmészárlásról kérdezik a magyar miniszterelnököt, akkor azt mondja, hogy ő nem lát tisztán, erre pedig Kaczyński, aki az önök szövetségese, azt mondja, hogy akkor forduljon szemorvoshoz a magyar miniszterelnök, ez minden, csak nem jó Magyarországnak.
Azt is látni lehet, hogy a magyar érdekképviselet rendkívüli módon meggyengült a világban, páriává lett sajnos Magyarország. Elfogytak a szövetségeseink. Amiről önök azt gondolják, hogy a magyar nemzeti érdek képviselete, az valójában azt jelenti… Meg a szabadság, amiért elődeink harcoltak, ez nem az a szabadság, amiért az elődeink harcoltak. Amiért az elődeink harcoltak, az a Nyugathoz tartozás, az Európai Unióhoz tartozás, amely a békét, a jólétet garantálja minden tagállamnak, és a NATO-val való lehető legjobb együttműködés, mert ez biztosítja Magyarország katonai biztonságát. Ezek az értékek sajnos odavesztek.
És sajnos azt lehet látni a magyar diplomáciai világban is, hogy többszörösen is megtörtént egy váltás, amióta az Orbán-kormány működik. Diplomatákat bocsátottak el, már olyanokat is, akiket önök neveztek ki, már a fideszeseket is leváltották újakra. Volt olyan nagykövet, aki erről nyilatkozott is, és azt mondta ‑ egyébként már önök által kinevezett nagykövetről beszélek ‑, hogy csak neki közel kétezer kontaktja van külön külföldi diplomatákhoz, és ő csak egy a sok kirúgott külügyes közül. Ha felszoroznánk, hogy hány embert rúgtak ki, és azoknak hány külföldi kapcsolata volt, megdöbbennénk a kapott számon. Elitcsapatot mészároltak le; felmondták a korábban a szakmára jellemző belső szolidaritást, mondta ez a nagykövet, majd hozzátette: a diplomatákat külföldön megbecsülik. Egy ilyen tömeges tisztogatásnak nagyon rossz visszhangja van, ami azonnal eljut a külföldi külügyminisztériumokba. Most röhögnek rajtunk, és leírják az országot, mondta ezt az Orbán-kormány által kinevezett, majd elbocsátott nagykövet.
És magáról a javaslatról: azt írják az indoklásban, hogy a módosítás lehetővé teszi a szakmai képzés rugalmasabb megszervezését, ugyanakkor a vizsgakövetelményeket szigorítja. Ebből a rugalmasság az egyetlen, ami igaz, tekintettel arra, hogy az új szabályok alapján gyakorlatilag egy-két hónapos gyakorlattal, közigazgatási alapvizsgával, egy szolid tanfolyammal konzuli tisztviselő lehet gyakorlatilag bárki. Korábban közigazgatási alapvizsgával csak az lehetett konzuli tisztviselő, aki legalább kétéves közigazgatási gyakorlattal rendelkezett, és ebből legalább három hónapot a külügy konzuli főosztályán kellett dolgozni. Erősen személyre szabott jogalkotásnak tűnik, bár ezen nem csodálkozunk, két volt jobbikos, Volner János és Bencsik János kinevezése, akik gyakorlatilag úgy lehettek diplomaták ebben az országban, hogy sem a végzettség, sem a nyelvismeret, sem a megkövetelt gyakorlati tapasztalat szempontjából egyetlen feltételnek sem feleltek meg.
Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy a javaslat az új jogszabályokat a már hatálybalépésük előtt keletkezett jogviszonyokra is alkalmazni rendeli. Azt gondolom, ez megint toldozás-foldozás; a magyar diplomáciai és külügyi kapcsolatoknak ez a fajta új rendszer nem segít. A Demokratikus Koalíció ezt a javaslatot nem fogja támogatni. Köszönöm szépen.
HivatkozásJSON
karzat: Gréczy Zsolt — 2023-04-13, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/60-66.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-60-66,
title = {Gréczy Zsolt — 2023-04-13, vezérszónoki felszólalás},
howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/60-66.html}},
note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
year = {2026}
}