Balassa Péter (Jobbik)

BALASSA PÉTER, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országház! Vezérszónoki felszólalásra van lehetőség. A részletes vitát majd az Európai Ügyek Bizottságában fogjuk letárgyalni, ahol majd részletesen ki lehet bontani ennek a napirendnek a tárgyát.

Már harmadik alkalommal van előttünk ennek a 2016-os törvénynek a módosítási javaslata, immár a törvény harmadik módosításáról fogunk tárgyalni. Most a 2016-, 2018-, 2020-as átdolgozás utáni javaslatot tárgyaljuk.

A 2016. évi XXXIII. törvény teremtette meg az állami projektértékelői jogviszonyt az európai uniós források felhasználásával megvalósuló egyes projektek objektív, átlátható és a piaci szereplők érdekeitől független értékelése céljából. A törvény szerint a támogatási kérelmek tartalmi értékelését olyan szakemberek végezhetik el, akik valamilyen állami alapjogviszonnyal rendelkeznek. A törvény meghatározása szerint idetartoznak a központi államigazgatási szervnél, illetve ennek területi és helyi szervénél, a helyi önkormányzatoknál, az állami felsőoktatási intézményeknél foglalkoztatott kormány- és köztisztviselők, valamint közalkalmazottak is.

Az értékelő kiválasztásának folyamatában a függetlenség, a befolyásmentesség biztosítása, a szigorú összeférhetetlenségi szabályok alkalmazása meghatározó az uniós források szabályszerű felhasználása érdekében. Ez különösen azért is fontos nálunk, mert az OLAF ‑ az EU Csalás Elleni Hivatalának ‑ éves jelentése szerint Magyarország élen jár a kifogásolt projektek száma tekintetében. A törvényjavaslat vitájában akkor a Jobbik megállapította, hogy a törvény egy szükséges eszközt hozna létre, de a benyújtott formában azt nem tudja megbízhatóan teljesíteni, ezért nem fogják az elfogadását támogatni. Ez volt akkor.

2020-ban került sor a törvény technikai jellegű módosítására. Erre azért volt szükség, mert a kormányoldal létrehozta az úgynevezett modellváltó felsőoktatási intézményeket, amelyek így kikerültek az állami intézményi körből, ennek következtében az itt dolgozó szakemberek nem lehettek volna projektértékelők. A Jobbik egyetértett ennek korrekciójával és a további technikai módosításokkal, de a végszavazásnál tartózkodott, mert érdemi, tartalmi változást nem láttunk benne 2020-ban.

S akkor elérkeztünk napjainkhoz, 2023-hoz, amikor a harmadik fordulóját tárgyaljuk ennek a javaslatnak. Gazdasági létkérdés lett az uniós elvárásoknak való megfelelés, hiszen ez a feltétele a források felszabadításának. Ez meg is látszik a mostani módosításon, mindenekelőtt az összeférhetetlenségi szabályokon. Az értékelőről nyilvántartott adatokat ki kell egészíteni az általános összeférhetetlenségi nyilatkozat, az érdekeltségi nyilatkozat, az eseti összeférhetetlenségi nyilatkozat és a titoktartási nyilatkozat megtételére vonatkozó információval is. A törvény bővíti a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság jogkörét. Szükségessé vált az európai uniós költségvetés végrehajtásában részt vevők személyes kapcsolataira vonatkozó nyilatkozatainak bekérése, annak ellenőrzése, a valóságnak nem megfelelő adatközlés esetén a jogkövetkezmények módosítása.

A Jobbik támogatni fogja ezt a törvényjavaslatot. Bízunk benne, hogy a módosítással a projektértékelés jogintézménye megfelel az uniós követelményeknek, és ez többé nem lesz akadálya, hogy hozzájusson az ország a neki járó forrásokhoz.

(9.30)

Bízunk abban is, hogy a módosított törvény ténylegesen elősegíti a támogatási eszközök szabályszerű felhasználását, a korrupció megelőzését, bár tegyük hozzá: ennek legbiztosabb módja, hogy a korrupciós szándék hiánya nincs meg önökben. Köszönöm szépen.