{"cycle": 42, "id": "6-52", "date": "2022-05-23", "ulnap": 6, "seq": 52, "speaker": "Arató Gergely (DK)", "p_azon": "a008", "faction": "DK", "kind": "Bizottság kisebbségi véleményének ismertetése", "role": null, "event": "Bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája T/27 A veszélyhelyzet megszűnésével összefüggő szabályozási kérdésekről", "iromany": "T/27", "duration_s": 191, "position": null, "chars": 2923, "paragraphs": ["ARATÓ GERGELY, a Törvényalkotási bizottság kisebbségi véleményének ismertetője: Tisztelt Ház! Az a helyzet, hogy az előttem nem is olyan régen, de nem is most szóló képviselőtársam a többségi véleményt ismertetve azt mondta, hogy a kormány azokkal a jogköreivel, amelyeket a veszélyhelyzeti törvényi szabályozás alapján kapott, csak a szükséges és arányos mértékben élt. Bárcsak így lenne, de nem így van. Legalábbis erősen vitatott, hogy többek között ez a szabályozás ‑ és ez az a kérdés, amely körül leginkább vita volt a Törvényalkotási bizottság ülésén ‑, tehát az a szabályozás, amely a pedagógusok sztrájkja esetén az elégséges szolgáltatásra vonatkozik, szükséges volt‑e a veszélyhelyzet szempontjából. A szakszervezetek és az ellenzék megítélése szerint nem volt szükséges. És arányos volt-e? Nem volt arányos, mert az általa elért cél miatt egy alapjogot, a sztrájkjogot korlátozta.", "Mindennek azért van jelentősége, mert a Törvényalkotási bizottság többsége elkövette azt a pajkosságot, hogy azt a szabályozást, amelynek a fenntartása eredetileg nem szerepelt ebben a törvényjavaslatban ‑ tehát a pedagógusok alapjogának, sztrájkjogának lényegében a korlátozását, mert ezt jelenti az, hogy lehetetlen feltételeket támasztanak az elégséges szolgáltatások számára ‑, tehát ezt a szabályozást egy Törvényalkotási bizottságon születő, saját kezdeményezésű módosító indítvánnyal beemelte ebbe a törvényjavaslatba, annak a bizottsági módosító javaslatába, zárószavazás előtti módosító indítványába.", "Ez a javaslat ráadásul súlyosabb, mint az eredeti szabályozás volt, mert azt is kimondja, hogy vétkes kötelességszegést követ el az a pedagógus, aki nem veszi föl a munkát a munkáltatói utasítás ellenére sem. Ez nyilvánvalóan válasz a pedagógusok polgári engedetlenségére, arra a gyakorlatra, hogy szimbolikus mértékben, iskoláról iskolára vándorolva, de megtagadták a munkavégzést, hogy tiltakozzanak az alapjoguk elvonása ellen.", "(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)", "Azt kell mondanom, arról vitatkoztunk a Törvényalkotási bizottságon, hogy milyen jogkövetkezményei vannak ennek a törvénymódosításnak, hogy „csak” egyhavi bérüktől fosztják meg ezeket a pedagógusokat, vagy akár az állásukat is elveszthetik, de a lényegen ez nem változtat. Egyrészt a javaslat nem kezeli az alapvető problémát, azt, hogy a kormány nem tekinti partnernek a pedagógusokat, nem tárgyal velük érdemben, és olyan borzasztó bérek vannak ma az oktatásban, hogy a pedagógushiány ma minden iskolát, minden óvodát, minden intézményi típust és minden települést veszélyeztet. Márpedig hiába szavazzuk meg ezt a módosítást, ettől nem lesz több pedagógus, másrészt pedig azon sem segít, hogy ez a javaslat a házszabályt és a jogalkotási törvényt megkerülve, álláspontunk szerint törvénytelen módon került ide elénk. Ezért ez a javaslat és a törvényjavaslat egésze elfogadhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.)"]}