{"cycle": 42, "id": "59-80", "date": "2023-04-12", "ulnap": 59, "seq": 80, "speaker": "Dr. Gurmai Zita (MSZP)", "p_azon": "g022", "faction": "MSZP", "kind": "vezérszónoki felszólalás", "role": null, "event": "Általános vita lefolytatása T/3526 A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény módosításáról", "iromany": "T/3526", "duration_s": 376, "position": null, "chars": 5215, "paragraphs": ["DR. GURMAI ZITA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Asszony! Államtitkár Úr! Képviselőtársaim! A javaslat legfontosabb, rendszerszintű újítása az ellátásért felelősök MEKH által gyakorolt hatósági ellenőrzésének a megteremtése. Az ellátásért felelős ‑ aki egyben a víziközműrendszer tulajdonosa ‑ főszabály szerint a települési önkormányzat, kivételesen az állam.", "Feltételezhető, hogy a módosítás célja kevéssé az ellátásért felelős jogait gyakorló állami szervezet ellenőrzése, hanem sokkal inkább a települési önkormányzatok MEKH-ellenőrzés alá helyezése. A víziközmű-szolgáltatás megfelelő működési feltételeinek megléte esetében a hatósági ellenőrzés előírása akár igazolható is lehetne. Azonban a jelenlegi realitás az, hogy a víziközmű-szolgáltatás fenntartásának finanszírozási feltételei nem adottak.", "A víz- és csatornadíjak egy évtizede tartó befagyasztása, a folyamatos pénzromlás és az elmúlt években drámaian megemelkedett energiaárak miatt a beszedett díjak nemhogy a hálózat fenntartásához szükséges beruházásokra nem biztosítanak fedezetet, de még a szolgáltatás napi szintű működésének finanszírozására is alig elegendőek. Emiatt a többségében amúgy is forráshiányos önkormányzatok erőn felül próbálják fenntartani a szolgáltatást. A kormányzat pedig ahelyett, hogy a vízidíjak befagyasztása miatti veszteséget kompenzálná, a víziközművek államosítására akarja rákényszeríteni az anyagilag ellehetetlenített önkormányzatokat.", "A kormány többször is világossá tette, hogy az ellátásért felelős önkormányzatok részére nem fog segítséget nyújtani. Az önkormányzatok számára egyetlen menekülőutat kínált fel, a víziközművek önkéntes átadását, amivel megszabadulhatnak az ellátási felelősség jogi és anyagi terheitől.", "A teljesen nyílt kormányzati nyomásgyakorlás ellenére az önkormányzatok többsége eddig nem volt hajlandó átadni a közműveit. Ugyanis az elmúlt tíz év tapasztalata az, hogy az államosított közszolgáltatások színvonala csökkent. A víziközművek esetében pedig egyáltalán nem látszik egy olyan hatékony állami szolgáltató és intézményrendszer, ami képes lenne garantálni a szolgáltatás zökkenőmentes fenntartását.", "Az ivóvíz- és a csatornaszolgáltatás pedig olyan kritikus infrastruktúra, aminek működőképességét felelős városvezető nem kockáztatja. A kormány továbbra sem hajlandó semmilyen formában enyhíteni az önkormányzatok terheit, miközben pontosan tudja, hogy a jelenlegi körülmények között az ellátási felelősségből származó kötelezettségnek képtelenség maradéktalanul megfelelni. Ilyen körülmények között erős a gyanú, hogy az ellátásért felelősök állami hatósági ellenőrzésének előírásával a kormány újabb eszközt kíván teremteni magának a víziközművek átadását eddig megtagadó önkormányzatok nyomás alá helyezésére.", "A Vksztv. rendelkezései elméletileg garantálják a víziközmű-szolgáltatások fenntartásának finanszírozását. A gyakorlatban azonban ezek a szabályok nem érvényesülnek, mert a Vksztv. kifejezett rendelkezése ellenére a MEKH, illetve a miniszter a mai napig nem rendelkezett a díjak megállapításáról. A Vksztv. 76. § (7) bekezdése szerint a MEKH-nek első alkalommal, 2014. október 15-éig kellett volna javaslatot tenni a díjak mértékére. A díjak megállapítására azonban a mai napig nem került sor. A javaslat törli a Vksztv.-ből ezen átmeneti rendelkezést anélkül, hogy új határidőt állapítana meg.", "A javaslat törli a Vksztv. egyetlen olyan rendelkezését, ami arra utal, hogy az állam is nyújt támogatást a víziközmű-szolgáltatáshoz, ez a Vksztv. 62. § (2) bekezdésének második sora: „A víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat.”", "Üdvözlendő, hogy a javaslat beépíti a Vksztv.-be a vonatkozó uniós irányelv rendelkezéseit. Mivel az elmúlt tíz évben a víziközmű-hálózat puszta fenntartásához szükséges mértékű beruházások sem valósultak meg, ezért Magyarország esetében különösen fontos a hálózati, fizikai vízveszteség mértékének vizsgálata, a vízveszteség csökkentése céljából szükséges intézkedések kidolgozása.", "Egyebekben a javaslat számos, a Vksztv. alkalmazását segítő rendelkezést tartalmaz, amelyek alapvetően támogathatóak. Ha azonban megnézzük a jelenlegi realitást, ahogy ezt említettem, a víziközmű-szolgáltatás fenntartásának finanszírozási feltételeit nem látom adottnak.", "Ahogy jeleztem, a víz- és csatornadíjak egy évtizede tartó befagyasztása és természetesen a folyamatos pénzromlás, az elmúlt években a drámaian megemelkedett energiaárak miatt a beszedett díjak nemhogy ‑ ezt is mondtam már ‑ a hálózat fenntartásához szükséges beruházásokra nem biztosítanak fedezetet, de még a szolgáltatás napi szintű működésének finanszírozására is alig elegendőek. És pontosan tudjuk ‑ ezt is szintén jeleztem, hogy forráshiányosak az önkormányzatok, és erőn felül próbálják fenntartani a szolgáltatást. Tehát én mindenféleképpen úgy gondolom, hogy a kormányzatnak a vízidíjak miatti veszteséget kompenzálnia kellene.", "Tehát ennek tudatában a törvényjavaslat elfogadása változatlan tartalommal, annak számos pozitív eleme ellenére sajnálatosan nem támogatható. Köszönöm, hogy meghallgattak."]}