Dr. Lukács László György (Jobbik)

DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Miniszterelnök Úr! Kétségtelenül az elmúlt időszak egyik legérdekesebb törvényhozása volt, ami a Magyar Orvosi Kamarával történt. 24 óra alatt szüntették meg a kötelező tagságot, de az orvosok visszaigazolást adtak, hogy ez helyes volt‑e vagy nem. Kétharmaduk ‑ ez még az önök mércéje szerint is egy értelmezhető eredmény ‑ úgy döntött, hogy maradna a kamara tagja.

De nem az Orvosi Kamaráról szeretnék beszélni és kérdezni öntől, hanem egy nagyobb közösségről, a vállalkozók közösségéről. Én az elmúlt napokban nyílt levéllel kerestem meg Parragh Lászlót, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnökét, hogy ő mit gondol a saját, mögötte álló vagy mögötte nem álló vállalkozók tagságáról és az ottani kötelező tagságról, illetve arról az 5 ezer forintos hozzájárulásról, amelyet minden évben be kell fizetni. Tettem ezt azért, mert úgy látom, hogy Parragh László kamarája a vállalkozók érdekét és a nekik szükséges segítséget nem nyújtja, érdekét nem védi, és azt az 5 ezer forintot is lényegében sápként szedi be tőlük, de érdemi munkát cserébe nem ad a kamara. Sőt, ennél rosszabb a helyzet, ugyanis Parragh László nem olyan régen egy, talán önnel közös rendezvényen saját sikereként ismerte el a kata-jogviszony lényegében megszüntetését és olyan szintű korlátozását, hogy a legkisebb vállalkozások, amelyek kicsi adóteherrel, kicsi adminisztrációval tudták végezni a munkájukat, kiszorultak ebből a számukra kedvező jogviszonyból.

Így tehát azért, hogy ne mi mondjuk és ne mi politikusok kérdezzük, hogy mi legyen a vállalkozásokkal, szerintem érdemes megkérdezni a tagokat. Így azt kérdezem a miniszterelnöktől, támogatná‑e, hogy legyen róla akár népszavazás, vagy kérdezzük meg magát a kamarát, hogy a kötelező tagság a Kereskedelmi és Iparkamarában megmaradjon‑e, illetve hogy eltöröljük‑e az 5 ezer forintos hozzájárulást. Köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)