Orbán Viktor (Fidesz)

ORBÁN VIKTOR miniszterelnök: Köszönöm a szót, elnök úr. Bár nem az egyperces viszonválasz a leginkább megfelelő műfaj egy olyan komoly kérdés megvitatására, amit a képviselőtársam itt fölvetett, ezért csak röviden azt szeretném mondani, hogy mindenki, akit a kormány tagjai közül megemlített, tiszteletreméltó emberek, és elvárom, hogy kellő tisztelettel beszéljen róluk. Ez a hangnem elfogadhatatlan. Ezek az emberek, akikről ön beszél, mind sokkal többet tettek a hazájukért, mint amit ön egész életében tenni fog. (Közbeszólások a kormánypárti sorokban: Így van! Így van! ‑ Taps a kormánypárti sorokban.) Az igaz, hogy azzal, hogy ők többet tettek eddig, mint ön valaha fog tenni az életében, az ön tekintetében még olyan sokat nem mondtunk.

De nem az én dolgom, hogy a szövetségesek nevében beszéljek, hiszen én nem vagyok az ön szövetségese, de halkan mondom, hogy fiatalság ide, fiatalság oda, ha az ember valakikkel összeáll, és egy szövetségben indul, tartsam azt én bármilyen elvtelen szövetségnek is, azért az ember így nem viselkedik. Köszönöm a megtisztelő figyelmét. (Taps a kormánypárti sorokban.)