Dr. Dávid Ferenc (DK)

DR. DÁVID FERENC (DK): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Miniszterelnök úr utasítást adott, hogy év végére legyen egyszámjegyű az infláció. Nem lesz könnyű teljesíteni a feladatot, mivel az Eurostat által januárban mért 26,2 százalékos infláció újabb lökést fog kapni az ársapkák kivezetésével.

(14.50)

A februári 25 százalék feletti érték sem ad okot derűlátásra. Az árak emelkedésének határt szabhat a fizetőképes kereslet csökkenése, de ez azt jelenti, hogy a magyar társadalom egy jelentős része kevesebbet és rosszabb minőségű terméket fogyaszt idén, mint tavaly. A kormányfő utasítása ebben az esetben olyan lesz, mint Saint-Exupéry Kis hercegében a királyé, aki hajnalban megparancsolja a Napnak, hogy kelljen fel, este, hogy nyugodjék le, és a Nap engedelmeskedik.

Az áremelkedés azonban nem ilyen, nem áll meg, az infláció továbbra is vágtatónak minősül. Ma az infláció nálunk a legmagasabb az Európai Unióban. Tizenhat EU-tagország érte már el az egy számjegyű pénzromlást, a mi inflációnk az uniós átlag két és félszerese. A háború és a szankciók minden tagországot legalább annyira érintenek, mint minket, ám az inflációjuk közelében sincs a miénknek.

Mindenképpen felmerülhet a kérdés, hogy hazánkban miért magasabb az élelmiszer-infláció, mint más EU-s országban. Miért van az, hogy régiós versenytársainknál harmadával lassabb ütemű az élelmiszerár-robbanás, mint nálunk? Lengyelországot, Csehországot, Szlovákiát ugyanúgy érintette és érinti az energiaválság, az aszályos év összes negatívuma és a háborús sokk, ennek ellenére eredményesebben küzdenek a pénzromlás ellen, mint Magyarország. Sőt, nincs a világon ország, amelyet a háború jobban sújtana, mint Ukrajnát, ám a februári infláció már ott is alacsonyabb volt a mienknél.

Az ársapkákat 2021 őszén és 2022 januárjában kellett bevezetni. Háborúról, pláne szankciókról akkor még szó sem volt. Árulja el, államtitkár úr, hogyan akarják megfékezni az inflációt!