karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Dr. Apáti István (Mi Hazánk)

2023-03-29 · 55. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 15:16

napirendi pont: Általános vita lefolytatása B/950 Az ügyészség 2021. évi tevékenységéről H/2017 Az ügyészség 2021. évi tevékenységéről szóló beszámoló elfogadásáról

Szöveg14 334 karakter · 19 bekezdés · JSON

DR. APÁTI ISTVÁN, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr! Tisztelt Országgyűlés! Távol álljon tőlem, hogy megbízás nélküli ügyvitel keretében a legfőbb ügyész fogadatlan prókátora legyek, de azért lássuk be, hogy legfőbb ügyész úr nincs könnyű helyzetben. Ugyanis, ha a nap 24 órájának minden percében 24 karátos arany csorogna belőle, akkor sem mosná le a Jóisten sem róla, hogy a Fidesz és a fideszes hatalom egyik embere. Már csak az a kérdés, hogy ez a kijelentés megalapozott vagy megalapozatlan, előítéleten avagy utóítéleten alapszik-e.

Anélkül, hogy most ennek a kérdésnek a megválaszolásába belemennék, néhány olyan területre próbálnék rávilágítani, tisztelt legfőbb ügyész úr, amely az ön beszámolójából részben vagy egészben kimaradt. Az egyik ‑ amelyet itt érintett az előttem felszólaló jobbikos vezérszónok ‑ a kábítószeres bűncselekmények ügye, és nemcsak a szinte minden magyarországi településre, a legkisebb vidéki településre is jellemző olcsó kábítószer problémája, hanem az ennél jóval nagyobb tételre, jóval nagyobb elkövetési értékre, jelentős mennyiségre elkövetett, drágább kábítószerekkel kapcsolatos kereskedelmi jellegű magatartások is. Lehet, hogy az én figyelmemet kerülte el, de nem hallottam erre vonatkozó adatokat, utalásokat, hogy itt milyen szintű váderedményességet tudhatunk magunkénak, illetőleg az a fajta szervezett bűnözési hálózat mennyire épült ki, mennyire tudott sokszor külföldi vagy nemzetközi hátterű bűnszervezetekkel megtelepedni Magyarországon, mint a legtöbb európai országban. Ez azért különösen fontos, mert ezek a kemény, ha úgy tetszik, hivatásos bűnözői csoportok más bűncselekménytípusokban is jelen vannak, akár a fegyverkereskedelemben, a prostitúció szervezésében, és különböző, nemcsak a filmekből, hanem a mindennapi gyakorlatból is jól ismert elkövetési magatartásokkal is összefüggésbe hozhatók.

A korrupciós bűncselekmények kapcsán komoly hiányérzetünk van, és valóban úgy tűnik, hogy van egy nagyon szűk kör ‑ lehet, hogy annyi jó hír van, hogy már a kormánypárti lehetőségekhez képest is egy egyre szűkülő, de még mindig megcsontosodott, elég izmos kör ‑, amelyik a törvények felett vagy a törvényeken kívül áll, attól függ, milyen szemszögből nézzük, és gyakorlatilag teljes nyugalomban bármilyen korrupciós jellegű bűncselekményt elkövethetnek.

Én sem tudom megkerülni itt a 15 perces időkereten belül a Schadl-Völner-ügyet, amelyet már az előző két napirendi pont kapcsán is érintettem, illetőleg érintettek más ellenzéki képviselők is. Erre vonatkozólag a kormánypárti hozsannázások kapcsán nem hallottam semmilyen utalást, hogy legalább a szégyenérzet kerülgetne néhány kormánypárti képviselőt, hogy miniszterhelyettesi szintig ‑ a jelenlegi tudomásunk szerint miniszterhelyettesi szintig ‑ benne voltak olyanok, akiknek a törvényesség felett őrködni kellett volna, a magyar állampolgárok élet- és vagyonbiztonsága felett őrködni kellett volna.

Ehelyett úgy néz ki az eljárás jelenlegi állása szerint, hogy pontosan abban működtek közre, hogy a legaljasabb módon a végrehajtó-maffia elvegye a legtöbbször egyetlen vagyonukat jelentő lakóházat, családi házat, nyugdíjat, munkabért, megbízási díjat, mindent elvonjanak tőlük, inkasszót vezessenek akár vállalkozókra, akár természetes személyekre, és ezáltal a jéghegy csúcsát jelentő egymilliárd forint körüli elkövetési értékről beszélhetünk. Ezt talán nem érintettük még. Érdekelne minket, szerintem az egész országot érdekelné, hogy valóban létezik‑e, hogy megáll ez az ügy, mondjuk, Völner Pál esetében a 83 millió forint körüli elkövetési értéknél, és mondjuk, Schadl úr esetében a 800-900 millió forint körüli összegnél, mert szerény véleményem szerint ennek az összegnek nem a többszöröséről, hanem a sokszorosáról van szó.

Az pedig tényleg arcpirító, hogy Schadl még mindig ennek a köztestületnek az elnöke tud lenni, és itt felhívnám a legfőbb ügyész úr figyelmét egy nem is feltétlenül kizárólag csak büntetőjogi szakterületet érintő problémára. Nevezetesen arra, hogy mióta Schadl úr nagyon helyesen élvezi a magyar büntetés-végrehajtás vendégszeretetét, és reméljük, hogy élete végéig ott marad, ahol most van, mert ott van jó helyen, ahol most van, mi a helyzet az eskütételekkel. Mi a helyzet azoknak a végrehajtóknak az eskütételével, akik valószínűleg törvénytelen eskü birtokában Schadl György előzetes vagy pontosabban letartóztatásának elrendelése óta is ingó- és ingatlan-végrehajtásokat foganatosítanak, kilakoltatnak tisztességes magyar embereket erősen megkérdőjelezhető végrehajtási eljárások eredményeként a törvényesített uzsorabűnözés csúcspontját jelentő módon? Könnyen lehet, hogy ezeknek a végrehajtóknak ‑ nemcsak az ingatlan-végrehajtások, árverések, hanem egyéb eljárási cselekmények tekintetében is ‑ valamennyi cselekménye jogsértő, törvénybe ütköző, vagyis semmis, és elvileg és gyakorlatilag az eredeti állapot helyreállításának jogkövetkezményét kellene hogy maga után vonja. E tekintetben esetleg közérdekjelleggel nem gondolja‑e legfőbb ügyész úr, hogy akad az ügyészségnek nem kevés tennivalója?

Mi a helyzet azokkal a végrehajtási ügyekkel, amelyek valamilyen jogcím folytán majd peres eljárás tárgyát vagy alapját képezik, és ott olyan végrehajtók sokaságával fognak szembesülni, akik bőven ebbe az esetkörbe tartoznak bele? Eleve érvénytelen, jogtalan, jogszerűtlen minden olyan lépésük, amelyet egy nem létező, egy jogszabálysértő eskü eredményeként tettek, illetőleg jogszabálysértő módon kerültek már kinevezésre is. Egyetért‑e azzal az állásponttal, tisztelt legfőbb ügyész úr, hogy akikről bebizonyosodik jogerősen, hogy törvénytelen módon kerültek kinevezésre, hogy érvénytelen esküt tettek, vagy akár egyébként mind a kettő egyszerre, mert lesz olyan, akinél mind a kettő egyszerre fönnáll, azoknak aztán visszamenőleg valamennyi olyan végrehajtási ügyében valamennyi eljárási cselekménye érvénytelen, és az eredeti állapot helyreállításának következményét vonja maga után? Ez nagyon súlyos kérdés, hiszen rengeteg magyar embernek tudnánk igazságot szolgáltatni akár egy erre a célra majdan megalkotott leegyszerűsített vagy egyszerűsített eljárási folyamat végén. És tényleg nem kellene‑e megszólalni ebben az ügyben, hogy Schadl György még mindig elnök tud lenni?

Az pedig egyébként, hogy ügyészek vagy nyomozók, ezt még nem látjuk teljesen tisztán, tárgyi bizonyítékokat tüntetnek el egy ügyben, mert megítélésük szerint nincs jelentősége, nincs relevanciája az adott eljárásban, az tényleg arcpirító, és szerintem ez önmagában egy nettó bűncselekmény. Egyrészt valószínűleg nem oldottak meg ezzel szinte semmit, mert valószínű, hogy felvételek máshova, másokhoz is kerülhettek, aztán majd ezek a személyek eldöntik adott esetben politikailag érzékeny időszakokban, hogy kinek hogyan, miért, mennyiért dobják piacra ezeket az anyagokat.

És mi az, amit lehet tudni? Lehet tudni talán, hogy egy nem feltétlenül politikus, de közszereplőnek minősülő személy érzékeny érintettségű, felnőttfilmekben látott tartalmú felvételei láthatók az egyik lemezen vagy kazettán vagy isten tudja, milyen adathordozón, de aztán lehet, hogy különböző egyéb közszereplőknek a nem feltétlenül népszerűséget növelő, akár bűncselekményt megvalósító, akár legfeljebb erkölcsileg kifogásolható cselekedetei láthatóak. Vajon nem az érzékeny politikai érintettség miatt tüntették‑e el ezeket az anyagokat? Ha igen, kíváncsiak lennénk, hogy kiknek a parancsára vagy utasítására, de tudjuk, hogy ezek jó eséllyel belátható időn belül nem valószínű, hogy kiderülnének.

Nagyon kíváncsi lennék arra is, amit ön néhány évvel ezelőtt az Igazságügyi Bizottság egyik meghallgatásán mondott. Akkori eszmecserénk kicsit zűrösen végződött, bízom benne, hogy most nyugodtabban tudunk majd eszmét cserélni. Ugyanis akkor ön azt mondta ‑ tartalmi idézet következik ‑, hogy számos olyan leplezett vagy titkos eszközökkel végzett nyomozás eljut a szinte teljes bizonyítottság szakaszába, ami már alkalmas lenne később vádemelésre is, amelyet aztán hirtelen leállítanak, egyik pillanatról a másikra, villámcsapás-szerűen leállítanak, és innentől kezdve az egész folyamat megakad, az addig végzett, adott esetben ügyészi munka pedig teljesen értelmetlenné vagy haszontalanná válik. Ez valamikor a 2014-18-as ciklusban hangzott el, tehát nem tegnapelőtt volt.

Ez egy nagyon figyelemre méltó kijelentés volt a legfőbb ügyész részéről, kíváncsi vagyok, hogy találkozhatunk‑e 2018-tól napjainkig, vagy akár a 2021-es évben lehettek‑e ilyen ügyek. Milyen arányban alkalmaznak az önök információi szerint titkos vagy leplezett eszközöket akár korrupciós cselekmények felderítésére, illetőleg vizsgálták‑e, tisztelt legfőbb ügyész úr, a következő két területnek a korrupciós kitettségét vagy a korrupciós fertőzöttség lehetőségét? Ez két speciális terület, az egyiket a történelem helyezi most előtérbe, és nagyon helyes, hogy haderőfejlesztésben gondolkodik a magyar állam, ez valóban most kiemelt cél, ezzel a Mi Hazánk is a legmesszebbmenőkig egyetért, nem itt van tehát a probléma. A probléma ott van, hogy a haderőfejlesztésekhez kapcsolódó beszerzések, közbeszerzések jellemzően eleve törvényi mentességet, a közbeszerzési törvény szabályainak alkalmazása alóli mentességet vonják maguk után, vagy a parlament illetékes bizottsága eseti vagy általános jelleggel biztosít ilyen mentességet. Ha valamikor, akkor itt meglehetősen magas lehet a korrupciós kockázat.

(14.50)

De a cselekmények jellegéből adódóan általában ezek nemzetközi beszerzések, igen komoly akadályokba ütközhet egyáltalán csak a nyomozás megindulása vagy a titkos információgyűjtés megindulása. Egyáltalán van‑e erre bármi koncepció vagy elképzelés, hiszen az a legfőbb államérdek vagy nemzeti érdek, hogy minél kevesebb pénzből minél hatékonyabb, minél több eszközt tudjunk vásárolni, nem az, hogy többszörös túlárazással adott keretekből nagyon kevés fejlett haditechnikai eszközt tudjon beszerezni a magyar állam, amely a szomszédunkban zajló háború miatt egy versenyfutás az idővel. Tehát itt a korrupció többszörösen sértheti a nemzeti érdeket, adott esetben Magyarország területi integritásának megvédéséhez fűződő érdeket.

A másik pedig, ami többször elhangzott különböző viták kapcsán ‑ korábban én magam is elfelejtettem erről szót ejteni, most azonban nem felejtem el ‑, ez pedig a kaszinók működéséhez kapcsolódó szinte korlátlan adócsalási vagy költségvetési csalási lehetőség. A legutóbbi és legfrissebb információink szerint ‑ cáfoljanak meg minket, nagyon örülnék, hogy ha ez a cáfolat elhangzana ‑ ezek a kaszinók a mai napig nincsenek bekapcsolva a NAV online pénztárgép- vagy online ellenőrzési rendszerébe.

Nem gondolja‑e, legfőbb ügyész úr, hogy ez ügyben is lenne tengernyi tennivaló, hiszen az mégiscsak arcpirító, hogy mondjuk, a Szamostatárfalván működő kozmetikusnak vagy fodrásznak be kell kapcsolódni a NAV online rendszerébe, de az éves szinten tíz- vagy százmilliárd forintokat termelő kaszinóknak, melyek adott esetben miniszteri, jelenleg is regnáló miniszteri érdekeltségi körbe tartoznak, pedig nincs ilyen jellegű kötelezettségük. Tehát szinte bemondásos alapon lehet eldönteni, hogy mennyi bevételt termeltek. Fogalmunk sincs, hogy milyen ellenőrzési lehetőség van az online bekötöttség hiányában erre. Nem tartják‑e ezt egy, az államkasszát durván megkárosító és a magyar embereket durván megkárosító kockázati forrásnak? Itt talán egyébként jóval könnyebb lenne ezen ügyek feltárása és bizonyítása, mint mondjuk, az esetleges haderőfejlesztéshez kapcsolódó korrupciós veszélyek esetében.

Aztán még egy fontos kérdés, ami talán kicsit eltér az eddig taglalt témáktól ‑ talán még van rá ennyi idő ‑, ez a végrehajtandó szabadságvesztések kiszabásához kapcsolódik. Tudom, hogy inkább talán a belügy területét érinti, de remélem, önnek is van erről valamilyen véleménye, koncepciója, javaslata. Itt arra gondolok, hogy jelen pillanatban talán négyezerrel is többen ülnek a magyar büntetés-végrehajtási intézetekben, négyezerrel is többen töltik a szabadságvesztés-büntetésüket, mint amennyi hely lenne hivatalosan a magyar börtönökben, és borzasztóan nagy szükség lenne arra a börtönépítési programra, amelyet, úgy néz ki, hogy teljesen kifektet a kormányzat. Ugye, onnan kezdtük, nyolc vagy kilenc bv-intézet megépítésétől indultunk el 6-7 esztendővel ezelőtt, aztán ez háromra, majd egyre csökkent. Most úgy tűnik, hogy pontosan az egy állva maradt, konkrétan a szülővárosomban, Csengerben megépülő büntetés-végrehajtási intézet is kútba fog esni, nyilvánvalóan költségvetési forrás hiánya miatt.

Ön szerint konkrétan hány férőhelyre lenne szükség? Értelmét látja‑e effajta börtönépítési programnak vagy meglévő férőhelyek létesítésének, hiszen kulcsfontosságú, hogy azok a szabadságvesztések, amelyeket döntően ügyészi indítványra meglehetősen magas hatásfokkal kiszabnak vagy elrendelnek a bíróságok, megfelelő körülmények között kerüljenek végrehajtásra.

Végül, de nem utolsósorban van egy szintén egy kicsit tabunak számító terület. Főként távol álljon tőlem, hogy bűnözőket, csibészeket, rosszfiúkat vagy zsiványokat próbáljak mentegetni, és könnyen lehet, hogy itt részben az ügyészi, részben a rendőri szakterület nehezen különválasztható, sok esetben a rendőrség esik ebbe a hibába, hogy akár eseti vagy rendszeres kapcsolattartók, informátorok, egyszerűbb kifejezéssel élve vamzerok bemondására, nyilatkozatára, vallomására, hamis tanúvallomásokra, gyenge lábakon álló bizonyítékokra alapozva is elítélnek embereket, jobb esetben, mondjuk, nem végrehajtandó szabadságvesztésre, rosszabb esetben akár végrehajtandó szabadságvesztésre is. Jellegéből adódóan nagyon nehéz feltárni. Könnyebb erről beszélni, nehezebb feltárni ezeket a cselekményeket, de ha valakik, akkor önök több évtizede ezen a területen dolgozó tapasztalt szakemberek, talán esetleg erre is a vádhatékonyság valóságtartalmának belső vizsgálatára fordíthatnak némi figyelmet.

Úgyhogy azt kérném a legfőbb ügyész úrtól, hogy az előbbiekben felsorolt észrevételekre, kérdésekre próbáljon meg minél pontosabb válaszokat adni. Amennyiben van olyan kérdésem, amely hosszabb vizsgálatot igényel, akkor természetesen írásban is elfogadom a részletes választ. Nincs jelentősége annak, hogy 15 vagy 30 nap múlva kapok választ egy-egy kérdésre. Köszönöm. (Taps a Mi Hazánk soraiból.)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Dr. Apáti István — 2023-03-29, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/55-61.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-55-61,
  title = {Dr. Apáti István — 2023-03-29, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/55-61.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}