Sas Zoltán (Jobbik)

SAS ZOLTÁN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! Néhány évtizeddel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy egy ilyen témáról beszéljünk, hiszen nemhogy kibertér, de internet sem volt, de nekünk rugalmasan és hatékonyan kell reagálni minden ilyen változásra.

Miért is fontos a kiberbiztonság napjainkban? Elsősorban azért, mivel a legtöbb kritikus fontosságú ágazat egyre inkább függ a digitális technológiától. Ilyen például az energetika, az egészségügy vagy akár a pénzügyi ágazat. Természetesen nem szabad elmenni amellett a sajnálatos tény mellett sem, hogy a szomszédságunkban háború zajlik, ami a kibertérben is sajnos tetten érhető, és további feladatokat ró ránk, és bátran kijelenthetjük azt is, hogy a nemzetközi biztonsági helyzet folyamatos romlásával a kiberbiztonság is tovább romlik.

A kiberbiztonság témakörével már önmagában is kiemelten fontos foglalkoznunk, hiszen a kibertámadások és a kiberbűncselekmények is világszerte egyre gyakoribbá és egyre kifinomultabbá válnak. Az EU becslései szerint 2025-re 41 milliárd készülék fog csatlakozni az internethez. Ezért a biztonságos kibertér megteremtése közös érdekünk.

Fontos, hogy a pontos kiberbiztonsági szabályok megalkotása mielőbb megtörténjen európai uniós és hazai viszonylatban is. A kiberbűnözés bizonyos formái súlyos károkat okoznak, az EU információja szerint globálisan 5,5 billiárd euró kárt okoztak eddig. Itt fontos megemlíteni az Európai Unió Kiberbiztonsági Ügynöksége munkáját is, melynek feladata, hogy támogassa a tagállamokat és az uniós intézményeket a kibertámadásokkal szembeni fellépésben.

Az uniós kiberbiztonsági célok közül talán a legfontosabbak: védekezés a kiberfenyegetettség ellen, biztonságos kommunikációs környezet létrehozása kiváltképpen a kvantumtitkosítás révén és az adatokhoz való hozzáférés biztosítása igazságszolgáltatási és bűnüldözési célokból. Ezen célok figyelembevételével született meg az új uniós kiberbiztonsági stratégia. Ennek a stratégiának is a fő célja, hogy megerősödjön Európa kiberfenyegetettségekkel szembeni ellenálló képessége, valamint, hogy az emberek és a vállalkozások számára biztonsági szempontból megbízható szolgáltatások és digitális eszközök álljanak rendelkezésre.

Itt fontos kiemelnünk, hogy bizony nekünk is szükséges és indokolt lehet, hogy a kibervédelmi stratégiánkat felülvizsgáljuk, adott esetben a mostani kihívásoknak megfelelővé tegyük. Az EU kibervédelmi területtel foglalkozó NIS 2-irányelv legfontosabb változása, hogy immár lényegesen nagyobb számú közép- és nagyvállalat számára ír elő bizonyos, a kibervédelemmel kapcsolatos kötelező óvintézkedéseket, protokollokat. Míg a 2016-os eredeti irányelv jórészt a digitális szektorban működő vállalkozásokra és szervezetekre nézve írt elő kötelezettségeket, addigra a NIS 2 esetében a kritikus szektorok mellett az élelmiszeripari, gyógyászati cégek, különböző gépgyártó, hulladékkezelő cégek is bekerültek a szabályozás ernyője alá. Az érintett magánvállalkozásoknak és állami tulajdonú társaságoknak részletes kiberbiztonsági belső auditot kell tartani, emellett különböző technológiai és szervezeti változásokat kell életbe léptetniük annak érdekében, hogy a kibertámadásoknak hatékonyabban ellen tudjanak állni. A NIS 2-irányelvben foglaltakat nem teljesítő vállalatok komoly szankciókra számíthatnak.

Tisztelt Képviselőtársak! A most tárgyalt előterjesztés az EU jogharmonizációs szabályai alapján kötelező feladatot ír elő számunkra. Nincs kétségem, hogy a magyar parlament ennek a feladatnak eleget fog tenni, és abban sincs, hogy ez amúgy is jól felfogott nemzeti érdekünk.

A nemzeti kiberbiztonsági tanúsítható hatósági feladatok elvégzésének szabályzása kialakítja a kiberbiztonsági tanúsítás hazai keretrendszerét és emellett biztosítja a rendelet érvényesülését, továbbá a gazdasági élet jelentős ágazatainak szereplői számára kiberbiztonsági követelményeket határoz meg és hatósági felügyeleti rendszert vezet be a most tervezett jogszabály. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy ezek a változások indokolttá teszik a nemzeti információbiztonsági törvény aktuális felülvizsgálatát is. Továbbá fontos észrevételeznem, hogy a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága most megfogalmazott tevékenysége és a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat keretein belül működő Nemzeti Kibervédelmi Intézet működése közt felmerülhetnek párhuzamosságok, amelyeket hosszú távon szükséges és indokolt kiküszöbölnünk.

A tervezett 24. § (1) bekezdése szabályozza a kiberbiztonsági díj megfizetését az érintettek számára az SZTFH felé, amely a külön mellékletben is megtalálható, de a törvény maximálja az előző évi árbevétel 0,15 százalékában. Itt szeretném megjegyezni, hogy ismereteim szerint az Európai Unióban ezt a terhet nem róják ki az érintettek számára, így ebben az esetben, ha így kerül bevezetésre, bár az érintettek köre nem túl jelentős, ahogy államtitkár úr is elmondta, ez viszont a Magyarországon tevékenykedő érintett cégek vonatkozásában többletköltségeket fog jelenteni.

A javaslat 22. § (10) bekezdésében az auditor az audit során meg kell hogy kapjon dokumentumokat, ami teljesen rendben is van, de ebben a javaslatban ideértették a személyes adatokat és az üzleti titkokat is tartalmazó adatokat, amelyeket a vizsgálat lefolytatásáig kezelhet az auditor, és bár a törvényjavaslat leírja, hogy harmadik fél számára ez nem osztható meg, de álláspontom szerint ez a pont erősen aggályos.

Az SZTFH honlapját, amely hamarosan a kibervédelmi felügyeletet fogja ellátni, az sztfh.hu-t kibervédelmi szakember segítségével megnéztük, hogy hogyan is üzemel. A tegnapi napon 34 sebezhetőséget találtunk, amelyek közül több is kritikus. Például egy hozzáértő támadó könnyen elérheti kívülről a weboldalt, hogy azon esetlegesen kártékony kódokat futtasson le. Ez természetesen nem a jogszabály-megalkotónak vagy az előterjesztőnek a hibája, de mindenképpen szükségesnek és indokoltnak tartjuk azt, hogy az a szervezet, amely a kiberbiztonsággal, a kiberbiztonság ellenőrzésével foglalkozik, egy olyan honlapot üzemeltessen, ahol legalább saját magára nézve nem követett el szakmai hibákat. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a Szakszolgálat Nemzeti Kibervédelmi Intézetének honlapján nincsenek ilyen problémák.

Végezetül, de nem utolsósorban, ha már kibervédelem, akkor a most bevezetni kívánt rendszer talán egyik első kihívása lehet, hogy megvizsgálja és feltárja, hogy az elmúlt időszakban a szövetségi rendszerünkbe tartozó államok sorra tiltják be a kormányzati eszközökre történő telepítést bizonyos applikációk esetében. A legismertebb és talán a legfontosabb példa ebből a szempontból a TikTok alkalmazásának a betiltása a kormányzati eszközök vonatkozásában.

(11.30)

Ennek az intézkedésnek a hazai alkalmazása indokoltságát szükséges és érdemes lesz kivizsgálni Magyarországon is, konkrétan azt, hogy például a TikTok vagy hasonló applikációk kormányzati eszközre történő telepítése jelenthet‑e vagy okozhat‑e biztonsági problémákat; álláspontom szerint igen. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Jobbik soraiból.)