Dömötör Csaba (Fidesz)

DÖMÖTÖR CSABA, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Minden törvényjavaslat vitájakor érdemes tisztázni, hogy miért van szükség a tárgyalt tervezetre. Egyszerűen letudhatnám az egészet azzal, hogy uniós kötelezettségről van szó, és át kell ültetnünk egy uniós jogszabályt a magyar jogrendbe, de ennél azért többről van szó.

Nem mondok újat azzal, hogy a digitalizáció egyre markánsabb szerepet játszik a gazdaságban, és ez alól Magyarország sem kivétel, és ha a digitális szolgáltatások egyre nagyobb szerepet játszanak, akkor egyre jobban figyelembe kell vennünk a kibervédelmi szempontokat. A gazdaságnak biztonságos szolgáltatásokat nyújtó vállalatokra, a magyar embereknek pedig biztonságos digitális szolgáltatásokra van szükségük ‑ ez a törvényjavaslat ezt a célt szolgálja.

De milyen jelenségeket is kell kezelnünk? A digitális eszközök és termékek kiberbiztonsági szempontból gyakran sebezhetőek, illetve nem áll rendelkezésre elég információ a biztonsági szintjükről. Ez kiszolgáltatottságot jelent. Szintén fontos körülmény, hogy a magyar szoftveripar, a digitális eszközgyártók és a digitális szolgáltatók sokszor nem tudják megszerezni a nemzetközi piacon is elfogadott tanúsítványokat, ami versenyhátrányt jelenthet. Az sem mellékes, hogy egy háborús helyzetben különösen indokolt a kibervédelmi szempontok érvényesítése. Mindezek alapján a törvényjavaslat legfontosabb célja, hogy létrehozzon egy egységes kibervédelmi tanúsítási keretrendszert.

Egy előzetes felmérés megmutatta, hogy a hazai infokommunikációs vállalkozásoknak csak kevesebb mint harmada használt valamilyen kiberbiztonsági tanúsítványt saját termékei minősítésére. Ennek az az oka, hogy eddig hiányzott az egységesen elfogadott tanúsítási rendszer, illetve magasak a tanúsítási eljárás költségei. Ha egységesek és kötelezőek lesznek a tanúsítványok, az emelné ezen szolgáltatások biztonságát és minőségét, és javítja a nemzetközi versenyképességet is. Az előzetes felmérés szerint ‑ ezt külön szeretném hangsúlyozni ‑ az érintett vállalkozások 80 százaléka elfogadja az egységes kibervédelmi tanúsítási rendszert, ha ez elindul.

A törvényjavaslat kiemelt szerepet szán a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának, az lesz a kijelölt nemzeti kiberbiztonsági tanúsító hatóság. Ebben a minőségében ez az intézmény kiberbiztonsági követelményeket fogalmazhat meg, ellenőrizheti, hogy teljesülnek‑e ezek a követelmények, és elősegíti a biztonsági szempontoknak megfelelő termékek piaci felhasználását.

(11.00)

A hatóság feladata lesz az is, hogy nyomon kövesse azt, hogy hogyan fejlesztik az európai kiberbiztonsági rendszereket; figyelemmel kell kísérnie a szabványosítási folyamatokat, emellett értékelnie kell a nemzeti kiberbiztonsági tanúsítási rendszereket.

(Az elnöki széket Dúró Dóra, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Azt a célt fűzzük a nemzeti kiberbiztonsági keretrendszerhez, hogy növelje a hazai infokommunikációs szektor teljesítményét. Fontosnak tartjuk emellett, hogy az állampolgárok a termékek kiválasztása során figyelembe vehessék az egyes termékek kiberbiztonsági szintjét, és ez alapján dönthessenek a vásárlásukról.

A törvényjavaslat a fentieken túl kiberbiztonsági követelményeket fogalmaz meg egyes kiemelten fontos szektorokban, ezek közé tartozik a távközlés, az energia, a közlekedés, a vegyipar vagy éppen az orvosi műszerek gyártása. Ez a lépés javítja a hazai vállalatok támadásokkal szembeni ellenálló képességét. A szabályozást, amint említettem, elsősorban a jogharmonizáció indokolja, ugyanakkor az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a vállalatok egyre nagyobb kiberbiztonsági fenyegetésnek vannak kitéve: növekszik az online csalások száma, az adathalászat és a zsarolóvírusok terjedése is számszerűsíthető veszteséget okoz a felkészületlen vállalatoknak, szélsőséges esetben akár a működésüket is akadályozzák. Ezek miatt a törvény elfogadása a jogharmonizációs kötelezettségek nélkül is indokolt lenne.

A tervezet természetesen figyelembe veszi, hogy egyes vállalkozásoknak a követelmények betartása indokolatlan többletköltséget jelentene, éppen ezért a szabályozás nem vonatkozik a mikro- és kisvállalkozásokra, egy szűk kivételtől eltekintve.

Tisztelt Ház! Az elmondottak alapján úgy gondoljuk, hogy a törvényjavaslat jól szolgálja a hazai vállalatok és a magyar gazdaság érdekeit, éppen ezért érdemes a képviselő hölgyek és urak támogatására. Köszönöm a megtisztelő figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)