Novák Előd (Mi Hazánk)

NOVÁK ELŐD (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A világháború felé tett újabb lépésnek minősülő NATO-bővítés országgyűlési szavazásának elhalasztását kezdeményezte a Mi Hazánk Mozgalom, nemzeti konzultációra is bátorítva az ügyben a kormányt, amely a magyar társadalom akaratával szemben beadná derekát a nemzetközi elvárások szerint a háborús őrülettel sodródva. 1340 kilométernyi érvünk van. A NATO bővítésének magyar vétóját azért szorgalmazza immár sajnos egyedüli pártként a Mi Hazánk, mert provokáció volna a katonai szövetség bővítése Oroszország határán, míg a semleges zóna nemzetközi érdek. Súlyos hiba lenne most olajat önteni a háború tüzére.

Civil népszavazási kezdeményezés is van a Nemzeti Választási Bizottság előtt az ügyben, hogy támogassuk‑e a NATO bővítését, tehát akár már csak azért is érdemes lett volna megvárni a szavazást, ezáltal támogatni a mi napirend-módosítási kezdeményezésünket, amelyet mégis leszavaztak Gyurcsány Ferencékkel karöltve.

(16.40)

Ami a nemzeti konzultációt illeti, az kétségkívül inkább primitív kormánypropaganda szokott lenni, de itt az idő egy társadalmi párbeszédre és annak valódi figyelembevételére. „A magyarok döntöttek: 97 százalék nem a szankciókra.” Ez áll az óriásplakátokon, Orbán Viktor mégis rendre támogatja, legalábbis nem vétózza meg ‑ persze ott hivatalos szavazás nincs is ‑ Brüsszelben. Tehát a szemfényvesztő kormánypropagandával szemben sajnos az amerikai érdekek kiszolgálásához asszisztál Magyarország is.

A béke, a semlegesség, a függetlenségünk a legfontosabb értékek közé kellene tartozzon. Hajlandó‑e a magyar kormány a NATO-bővítés magyar vétójára a világháború elkerülése érdekében? Ezt kérdeztem szeptemberben, de akkor csak mellébeszélés volt a válasz. Mostanra pedig sajnos beállt a nemzetközi sorba az Orbán-kormány is, a magyarországi balliberális ellenzék elvárásainak megfelelően.

Nincs bajunk Svédországgal és Finnországgal, de az ő érdekük is, hogy ne szélesítsük a háborús konfliktust a NATO-hoz való csatlakozásukkal épp most. Európa békéje és a törékeny egyensúly akkor biztosított, ha Oroszország és a NATO nem, vagy legalábbis kevésbé határos egymással, mert van egy katonailag semleges vagy úgynevezett pufferzóna. Északon eddig Svédország és Finnország töltötte be ezt a szerepet, Közép-Kelet-Európában pedig Ukrajna. Az elmúlt bő egy évben láthattuk, hogy ennek a pufferzónának a megsértésére, azaz az Ukrajna globalizálására, a nyugati szövetségi rendszerbe való integrálási kísérletére irányuló kísérletet automatikusan a másik fél durva reakciója követi. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy ebben a helyzetben a konfliktus világháborúvá szélesedésének megelőzése, elkerülése érdekében katonailag semleges legyen Oroszország szomszédsága, legalábbis Finnország és Svédország, sőt Ukrajna és délebbre a többi volt szovjet tagköztársaság is.

A NATO-bővítésről való szavazást azért is javasoltuk elhalasztani, mert előbb válaszokat szeretnénk kapni azokra az írásbeli kérdéseinkre ‑ jobb híján akár most ‑, melyekre a honvédelmi miniszter a válaszokat eddig megtagadta. Mennyibe kerülnek a NATO-szerepvállalásaink, például a csúfos bukással végződött afganisztáni megszállás? Hány magyar honvédet küldtek ki idegen országokba szolgálni szerte a világon? Titkosítás helyett érdemi válaszokra volna szükség, és az új világrend kiszolgálása helyett a függetlenségünk, a semlegességünk, ezáltal a béke előmozdítására.

Közfelháborodást váltott ki, hogy a magyar kormány eltitkolta és a szlovák védelmi minisztertől kellett megtudjuk, hogy ukrán katonák, egészségügyi szakemberek kiképzésében is részt vesz Magyarország. A Magyar Honvédség parancsnoka a nyáron titokban meglátogatta az ukrán vezérkart, s erről is csak utólag, ukrán híradásból értesültünk. Az ukrán fegyveres erők vezetője akkor úgy nyilatkozott, hogy elégedett Ukrajna és Magyarország katonai együttműködésének a szintjével. Vajon mit tudhat ő, amit a magyar kormány nem köt az orrunkra? A balti légtér biztosítását is vállalták magyar Gripenekkel, és konfliktusba is kerültek orosz vadászgépekkel. A www.ma7.sk pedig arról írt, hogy eredményesen zárult az egyeztetés a magyar és a szlovák védelmi miniszter között, hamarosan magyar Gripenek is védik majd Szlovákia légterét. Miért vállalják ezt, ami az Ukrajnában zajló amerikai-orosz konfliktus közvetett támogatása? Szlovákia ugyanis éppen a magyar támogatásnak is köszönhetően átadta a szlovák légierő gerincét képező MiG-29-eseket Ukrajnának.

Az ukrán katonák kiképzésén kívül milyen eddig eltitkolt, vagy legalábbis hírekben meg nem jelent segítséget nyújtottunk Ukrajnának? Például adtunk‑e üzemanyagot akár pénzért, és ha igen, mikor, mennyit, milyen áron? Ezeket a kérdéseket már a kormányfőnek tettem föl, de ő ugyanúgy nem válaszolt, mint a honvédelmi minisztere.

A képviselők történelmi felelősségének súlyára szeretném felhívni a figyelmüket zárásként, mert lehetséges, hogy Európa vagy talán az egész emberiség jövője, léte van most a kezünkben. Ennek tudatában gondoljanak most a saját családjaikra, szeretteikre, s így mondjanak nemet a háborús konfliktus további terjesztésére. A vétó egy lehetőség most nemzetünknek, hogy a béke hírnökei legyünk, így írjuk be ismét magunkat az emberiség történelmébe. A Mi Hazánk Mozgalom szerint tehát itt az ideje, hogy a NATO-bővítés vétójával Magyarország végre fellépjen a háború kiszélesítése ellen. Mi valóban nem akarunk világháborút. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a Mi Hazánk soraiban.)