Toroczkai László (Mi Hazánk)

TOROCZKAI LÁSZLÓ (Mi Hazánk): Köszönöm a szót, elnök úr. A költségvetéssel kapcsolatban a pulpitusról vezérszónokként már elmondtam hosszasan a véleményemet, és örülök annak, hogy egyáltalán lehetőségünk van arra, hogy a parlamentben, az Országgyűlés keretein belül vitatkozzunk a 2023. évi költségvetésről.

Ugyanakkor már tavaly nyáron, amikor először beszéltünk a költségvetésről, akkor elmondtam, és elmondta a Mi Hazánk Mozgalom frakciója, hogy tarthatatlan lesz az a költségvetési elképzelés, amit a kormány elénk vetített, illetve előre jeleztük, hogy el fog szállni az infláció.

Aztán legutoljára, amikor innen, a pulpitusról beszéltem a költségvetésről, akkor pedig úgy fogalmaztam, hogy a kormány állításával szemben ez nem a rezsivédelem, hanem az infláció költségvetése.

(15.40)

Nyilván ebben a néhány percben nincs arra módom és lehetőségem, hogy ilyen hosszan, mint korábban, végigmenjek a költségvetés buktatóin, de ezt az állításomat, hogy miért az infláció költségvetése, és miért nem a rezsivédelem költségvetése, ezt azért néhány számmal ‑ főleg az azóta eltelt idő függvényében ‑ szeretném alátámasztani.

Ez a jelen törvényjavaslat is 15 százalékos inflációval számol. Újra szeretnénk a kormányt figyelmeztetni arra, hogy ez megint egyfajta álomvilág vagy a választópolgárok félrevezetése, hiszen a KSH adatai ezzel szemben azt mutatják, hogy 2023 januárjában 25,7 százalékos volt az infláció, februárban is több mint 25 százalékos, 25,4 százalékos volt az infláció.

Reméljük, hogy úgy lesz, ahogy a miniszterelnök úr mondta, hogy az év végére azt ígéri, hogy egy számjegyű lesz az infláció, csak szeretnénk előre jelezni, hogy ez nem a kormány munkájának lesz majd köszönhető, hanem a bázishatásnak, és magától fog majd csökkenni ez a teljesen brutális és elképesztő infláció. Csak szeretném összehasonlításképpen megjegyezni, hogy a januári, tehát a KSH által mért infláció, a 25,7 százalékos infláció olyan csúcs, mint ami 1996-ban volt itt, Magyarországon, tehát a Bokros-csomag idején.

Néhány évvel ezelőtt a mi választópolgáraink, úgy értem, akik ránk szavaztak, biztos emlékeznek rá, hogy előre jeleztük azt, már a Covid-intézkedések idején, hogy el fogunk majd jutni oda, ahol 1996-ban tartott Magyarország. Nagyon sajnálom, hogy a próféta szólt belőlünk, de szeretném megvilágítani azt, hogy nem jósként mondtuk ezt, hanem nagyon egyszerűen kiszámítható volt a kormány gazdaságpolitikai döntései következtében.

És akkor nézzünk néhány számot ebben a néhány percben! Csak ezzel a néhány számmal szeretném mindazt alátámasztani, amit a korábbiakban a Mi Hazánk Mozgalom mondott. Amikor az előbb ismertettem az inflációt, akkor abból hadd emeljek ki egy nagyon-nagyon fontos részt! A rezsiért 55,5 százalékkal kellett többet fizetnünk, és az élelmiszerekért 44,8 százalékkal fizettünk többet az elmúlt hónapokban. Ez az, ami a magyarokat leginkább érinti. Hogyha bemegy a boltba, akkor a legutolsó dolog minden megszorítás, minden gazdasági krízis esetében, amiről le tud mondani az ember, az mindig az élelmiszer. Tehát először le lehet mondani egy drágább autóról vagy drágább ruháról, az élelmiszerről már nem nagyon tud lemondani az ember. Ha pedig le kell mondania, és meg kell vennie az olcsóbbat, az ismét baj, mert az meg majd megint növelni fogja akár a daganatos betegségek számát, meg egyéb egészségügyi problémákat fog okozni, hiszen Magyarországra egyébként dömpingszerűen, folyamatosan a multik, a globális nagyvállalatok öntik és hozzák be a szemetet a mérgező, olcsónak számító élelmiszerek formájában.

A januári adatok alapján, amiket az előbb ismertettem, a világ tíz legrosszabbul teljesítő országa között van a magyar élelmiszerár. Szintén évek óta beszélünk arról, hogy milyen okai vannak ennek a katasztrofális helyzetnek. A kormány nagyon egyszerűen elintézi ezt a krízist és az inflációt azzal, hogy kizárólag külső okai vannak: az Európai Unió, illetve a kollektív Nyugat, a transzatlanti politika szankciós politikája. Ez részben igaz, és mi az első pillanattól azt mondjuk, hogy ellenezzük ezt a szankciós politikát, ami tönkreteszi Magyarországot, Németországot és az egész Európai Unió gazdaságát. Éppen ezért látjuk azt nagyon szomorúan, hogy eközben, miközben a kormány is ezt mondja, a Fidesz és a miniszterelnök úr Brüsszelben rendszeresen részt vesz abban a kollektív döntésben, ami ezt a szankciós politikát kiszolgálja, magyarul: a szankciókat ő is támogatja, amikor ott van.

Aztán azt is mondja a kormány, hogy az energiaárak elszállása miatt következett be ez a krízis. Ebben is részben igaza van a kormánynak, csak nem mondja ki a másik nagyon fontos okot, ugyanis az Európai Unióban 9,9 százalékosra csökkent az infláció februárban. Hát, akkor mi az oka annak, hogy Magyarországon több mint 25 százalékos, ezen belül pedig közel 45 százalékos az élelmiszer-infláció? Ez a rész, amiről már nem beszél a kormány, ezért beszél a Mi Hazánk Mozgalom erről.

Egyrészt ennek az egyik nagyon-nagyon fontos okozója az, hogy a magyar élelmiszeripar alacsony termelékenysége, amiről évek óta beszélünk, még mindig fennáll, mint ahogy az élelmiszer importhányada is nagyon magas egy olyan országban, Magyarországon, amely egy tradicionális, hagyományos agrárország lenne. Jelenleg ott tartunk, hogy a mezőgazdaság termelékenysége viszonylatában már csak Bulgáriát tudjuk megelőzni az Európai Unión belül, ami egy igazán óriási katasztrófa. Ezt egyébként Matolcsy György is elismeri, de sajnos a Magyar Nemzeti Bank is felelős az inflációban, amikor a Covid-intézkedések után 11 000 milliárd forintot pumpált hitelként a gazdaságba. (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.) Köszönöm szépen, és elnézést. (Taps a Mi Hazánk és a Jobbik soraiból.)