Menczer Tamás (Fidesz)

MENCZER TAMÁS külgazdasági és külügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Mindenekelőtt ‑ pontosabban: mielőtt a svédekre meg a finnekre rátérnénk ‑ két apró reflexió az ön által elmondottakra. Egyrészt nem működik futsalcsapat a Külügyminisztériumban, sajnálatos módon mindannyian kiöregedtünk. (Derültség a Fidesz soraiból.) A másik pedig az, hogy irigylésre méltó a külpolitikai iránymutatással kapcsolatos magabiztosság egy olyan párt vezetőjétől, amely párt egy erősebb hétfőn akár a 2 százalékot is eléri Magyarországon. Tehát roppant irigylem ezt a típusú magabiztosságot öntől, tisztelt frakcióvezető úr.

Rátérve a dolog érdemi részére, a svédek és a finnek NATO-integrációjára, csatlakozására, szeretném önt arra emlékeztetni, hogy bár nem kívánnék ilyen óvodás tempóra menni, de a történetet nem mi kezdtük. Amikor az egész elkezdődött, akkor miért nem fáradt el a svéd vagy a finn kollégákhoz, és miért nem kérdezte meg, hogy ha ön annyira a szívén viseli ezt az ügyet, hogy miért mondtak folyamatosan és enciklopédikus odafigyeléssel alaptalan vádakat, hazugságokat és rágalmakat Magyarországról? Tehát hogyha (Közbeszólások a DK és az MSZP soraiból: A kormányról, nem Magyarországról!), bocsánat… (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) Én értem, hogy önöket a tények zavarják, ez így szokott lenni, de ettől még a tények makacs dolgok. (Varju László: Ez a kormány álláspontja!)

Tehát folyamatosan hazudoztak Magyarországról, ezért mondta azt a kormány és a magyar Országgyűlés kormánypárti része, hogy egyébként a kormány egy támogató, az integrációt támogató javaslatot tett, de a kormánypárti frakciók úgy gondolták, hogy érdemes konzultációt tartani a mi finn és svéd barátainkkal, hogy tisztázzuk azt, hogy ha már egy szövetségi rendszeren belül, az Európai Unión belül tiszteletlenül bánnak egy partnerrel, akkor egy másik szövetségi rendszeren, a világ legnagyobb katonai szövetségén belül hogyan kívánnának velünk együttműködni. Ezt követően történt az, hogy egy magyar delegáció Svédországba és Finnországba utazott, ott konzultációkat folytatott. Ezeket a konzultációkat természetesen értékeltük, és a finnekkel kapcsolatban megállapíthatjuk, hogy egyrészt a történelmi barátság, szövetség okán, másrészt a konzultációk eredményeképpen leszűrhetjük azt, hogy a jövőben minden jel és minden remény szerint a kölcsönös tisztelet talaján állva folytathatjuk az egymással való kommunikációnkat és a bilaterális kapcsolatokat. Ennek az eredménye a mai szavazás is, illetőleg az, hogy támogatjuk mi is a finnek csatlakozását.

Most rátérve Svédországra, azért értem, tisztelt frakcióvezető úr, hogy önök miért vannak annyira nagyon a svédek mellett, ugyanis a jelenlegi svéd miniszterelnök például azt is mondta, hogy az Európai Unió számára feladat, hogy megtörje Magyarország fejlődési ívét, keményen lépjen fel a magyar kormánnyal szemben, és egyre erősebben támogassa az ellenzéket. Hát, megértem, hogy önök miért vannak azon az állásponton, amin, hiszen úgy látszik, hogy mint általában, önök politikai támogatást várnak külföldről.

És még valami a svédekkel kapcsolatban: számos hazugságot mondtak Magyarországról.

(14.00)

A korábbi szociáldemokrata szociálisügyi miniszter ezt mondta: „Riasztó, ami Magyarországon történik. Most azt akarja Orbán, hogy több igazi magyar gyermek szülessen. A politika bűzlik a harmincas évektől.” A magyar kormány családpolitikáját ‑ amelyet államtitkár asszony itt a korábbiakban részletesen ecsetelt ‑ a legsötétebb időszakokkal hozza párhuzamba, mindenfajta náci, fasiszta váddal, azt, hogy igen, mi a magyar családokat támogatjuk, igen, egyébként a migrációra nemet mondunk, és igen, mindent megteszünk azért, hogy a vágyott, a családok által, a szülők által vágyott gyermekek megszülethessenek. Ilyen mondatok után ‑ és ezt hosszasan tudnám sorolni ‑ szerintem jogos az az elvárás (Kálmán Olga: Családi pótlék!), hogy tisztázzuk, hogy a jövőben hogyan tudunk a kölcsönös tisztelet talaján állva együttműködni. Mi nyitottak vagyunk, szeretném hangsúlyozni, a labda nem a mi térfelünkön pattog. Amint a svéd politikusok megnyugtatják képviselőtársaimat és engem is, hogy a kölcsönös tisztelet talaján állva tudunk együttműködni, mi nyitottak vagyunk a támogatásra.

Zárásul pedig: az, amit frakcióvezető úr úgy általában a külpolitikánkkal kapcsolatban bírálatként elmondott, tudja, tisztelt frakcióvezető úr, ez rendben van; amíg ön bírálja, tudjuk, hogy jól csináljuk a dolgunkat (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), mert kizárólag a magyar érdek képviselete a dolgunk, és bennünket csak az befolyásol, ön meg ezt a koordináta-rendszerében soha nem tudta elhelyezni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)