Dr. Koncz Zsófia (Fidesz)

DR. KONCZ ZSÓFIA energiaügyi minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! A mai nap folyamán már volt lehetőségünk nagyon hasonló témában beszélni, egyeztetni. Itt alapvetően azért arra szeretném felhívni a figyelmét, hogy ha az önök politikája, amely a szankciókat elég erőteljesen támogatja, érvényesült volna, akkor valószínűleg nem lett volna Magyarországon elegendő földgáz és kőolaj az elmúlt hónapokban; azt gondolom, ezt nem lehet elégszer hangsúlyozni.

Ha önök a zöldpolitikát valóban komolyan gondolják, akkor tisztában kell lenniük azzal, hogy a megújuló energiaforrások mellett tartalékkapacitásokra is szükség van, amelyek akkor is megtermelik az energiát, amikor nem fúj a szél vagy nem süt a nap. Az időjárásfüggő megújuló források kiegyenlítése nagy mennyiségű ‑ ahogy ezt egyébként ma már elmondtam ‑ konvencionális erőművet igényel. Ha ezt teljes mértékben külföldről szereznénk be, az növelné az ön által említett kiszolgáltatottságot, ezért szeretnénk ezt itthon megtermelni.

A tiszaújvárosi és a visontai erőművekben összesen 1600 megawattnyi korszerű energiatermelő kapacitás jöhet létre. Ezek a kombinált ciklusú gázturbinás erőművek gyorsan megépíthetőek, kiemelkedően magas hatásfokúak, egyébként pedig a szén-dioxid-kibocsátásuk is alacsony. Az új blokkok több ezer megawatt napelemes kapacitásrendszer bekapcsolását alapozhatják meg, és alkalmasak lehetnek hidrogén tüzelésére is.

Ami a megújulók fejlesztését illeti, önök nyitott kapukat döngetnek, hiszen a napelemből már 4 gigawattnál nagyobb a kapacitásunk, 170 ezer háztartásméretű kiserőmű üzemel. 2030-ra terveztünk 6 gigawattot, úgy tűnik, ez akár 10-12 gigawatt beépített kapacitás is lehet, míg az ország átlagos fogyasztása ma 6-6,5 gigawatt.

Tisztelt Képviselő Asszony! Ha azért itt a szomszédos országokat megnézzük, és azért ott akár a zöldpolitika mellett kardoskodó képviselőket… ‑ itt már említettem Németországot, ahol látjuk azt, hogy újraindították a már leállított szénerőműveket. Októberben összesen 12 széntüzelésű erőművet kapcsoltak vissza, ezt ma már elmondtam, de azt nem, hogy a németek arról is döntöttek, hogy a lignitbányászat erősítését folytatják, és ennek érdekében még szélerőműveket is leszereltek. Nyilván ön is tudja, hogy a szénerőművek környezetterhelése jóval magasabb, mint a gázturbinás erőműveké. Azt is lehet látni, hogy egyre több európai ország kezd az atomerőművek irányába fordulni, ami új blokkok építését vagy a meglévők üzemidő-hosszabbítását jelenti. Atomenergiával pedig a földgázfelhasználás is csökkenthető.

Tisztelt Képviselő Asszony! Magyarország az energia több mint 75 százalékát importálja. Ahogy miniszterelnök úr fogalmazott, a következő két év politikája az lesz, hogy az energiakapacitásokat létre kell hozni. Az energiaszuverenitás megteremtése érdekében a kormány minél nagyobb mértékben szeretne a belföldön elérhető energiaforrásokra alapozni, és ebben kiemelt szerep jut a Paksi Atomerőműnek; nem mondunk le sem Paks I. üzemidő-hosszabbításáról, sem Paks II. megépítéséről. Azt viszont tudjuk, hogy ön ezt személy szerint nem támogatta, sőt annak idején még Áder János köztársasági elnökhöz is fordult, kérve, hogy ne írja alá a Paksi Atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. Ehhez képest a magyarok 66 százaléka nevezte meg az atomenergiát mint a lakosság biztonságos és folyamatos áramellátásának biztosítóját.

Szeretném arra kérni a képviselő asszonyt, hogy a jövőben ezekkel az elképzelésekkel kapcsolatban támogassa a kormány álláspontját. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)