Nacsa Lőrinc (KDNP)

NACSA LŐRINC, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Alelnök Úr! Az előttünk fekvő beszámoló a Magyar Nemzeti Bank 2021. évi tevékenységéről szól. Most 2023 van, a tavalyi ülésszak végén a parlament Európai Bizottsággal folytatott tárgyalásai nyomán benyújtott törvények miatt már nem került sor erre a határozati javaslatra, ezért igyekeztük az év első részében ezt megtárgyalni.

Ha visszaemlékszünk, kicsit már régen volt, nagyon sok minden dolog történt azóta a világban és Magyarországon is. Akkor, 2021-ben még az egész világ és így Magyarország is tovább küzdött a Covid-19-világjárvány újabb hullámaival szemben, ugyanakkor a védekezést segítette, hogy 2020 karácsonyára megérkeztek az első adag védőoltások, majd 2021 januárjától az egészségügyi dolgozókkal kezdve megszerveztük és végrehajtottuk Európa egyik leggyorsabb oltási kampányát. Ennek a gyors és sikeres oltási kampánynak köszönhetően Európa éllovasai lettünk a gazdasági újranyitás és a társadalmi élet újraindítása szempontjából.

Ennek az eredménye az lett, hogy 2021-ben, minden korábbi rekordot megdöntve 7,1 százalékos GDP-növekedés valósult meg Magyarországon. Amikor utoljára a gazdaság tekintetében 7 százalék fölötti számokat hallottunk, akkor az a Gyurcsány-kormány ideje alatt volt, csak akkor az államháztartási hiány volt 7 százalék fölött, nem pedig a gazdasági növekedés. Ez a magyar adat, a 7,1 százalékos GDP-növekedési rekord meghaladta az Európai Unió tagállamainak átlagos növekedési ütemét, amely 2021-ben 5,3 százalék volt. A kiugróan magas gazdasági növekedés eléréséhez a jegybank intézkedései és programjai is hozzájárultak.

A válságkezelés elősegítése érdekében a jegybank 2021-ben az eredménytartalékából 250 milliárd forint osztalékot fizetett be a központi költségvetésbe, és a jegybanki programok is növelték az államháztartás adóbevételeit is. A Magyar Nemzeti Bank 2021-ben kiterjesztette a növekedési kötvényprogram keretében történő vállalati kötvény vásárlásait a közvállalatok által kibocsátott értékpapírokra, valamint a „Növekedési Hitelprogram Hajrá” keretösszegét 3000 milliárd forintra növelte.

Az MNB 2021. július 6-án meghirdette a zöld jegybanki eszköztár stratégiáját, amelynek fő célja, hogy egységes keretet adva mutasson rá azokra a lehetséges irányokra, amelyeken haladva az MNB monetáris politikai eszköztárába is át tudja ültetni a klímavédelem és a környezeti fenntarthatóság szempontjait. Ennek megfelelően az MNB két új kezdeményezést indított el: az NHP zöldhitelprogramot, valamint a zöldjelzáloglevél-vásárlási programot.

2021 nyarára a Covid utáni globális gazdasági újraindítás szállítási és ellátási nehézségeket eredményezett világszinten, aminek következtében megjelent az inflációs kockázat. Az emelkedő inflációs kockázatokra reagálva a Monetáris Tanács az árstabilitás biztosítása, az inflációs kockázatok tartós hatásainak megelőzése és az inflációs várakozások horgonyzása érdekében kamatemelési ciklust indított. Ezt követően júliusban és augusztusban a jegybanki alapkamat, az egynapos jegybanki betéti kamat, illetve az egynapos és egyhetes fedezetthitel-kamat 30 bázispontos, míg szeptemberben és október 15 bázispontos emeléséről döntött a Monetáris Tanács.

Novembertől a magasabb inflációs pályára és a növekvő másodkörös hatások kockázatára reagálva a tanács a monetáris kondíciók szigorítását ismét gyorsabb ütemben folytatta, ennek megfelelően az év utolsó két hónapjában ismét 30-30 bázisponttal emelte az alapkamatot. Az alapkamat év végéig 180 bázisponttal, 2,40 százalékra emelkedett. A jegybanki inflációs cél többéves teljesítése után 2021-ben, nagyobb részt külső hatások következtében, a hazai infláció az év folyamán a januári 2,7 százalékról decemberre 7,4 százalékra emelkedett, éves átlagban pedig 5,1 százalék volt. Látható tehát, hogy az MNB bevetette az eszköztárát az infláció elleni küzdelemben, ugyanakkor az összetett globális gazdaságiválság-helyzetben nem sikerült győzelmet aratnia.

A magyar emberek védelmében a magyar kormány 2021 őszén bevezette az árstopok politikáját. A kormány az élelmiszerárstopot hat alapvető élelmiszerre vezette be, amelyeknek ára nem lehet magasabb a 2021. október 15-ei napon alkalmazott árnál. Az élelmiszerárstopot a kormány tavaly még két termékköre, a tojásra és a burgonyára is kiterjesztette. A magyar autósokat Európában egyedülálló módon 2021. november 15-ei kezdettel 13 hónapon keresztül védte a benzinárstop. 2021 végén és 2022 elején az inflációt a Covid utáni ellátási és termelési láncok globális szintű újraindítása, újjászervezése, átalakulása, valamint az energiahordozók és szállítási költségek világszintű drasztikus növekedése okozta.

A 2022. február 24-én kitört háború azonban új kihívásokat hozott, beléptünk a veszélyek korába. A háborúra Brüsszel az agresszor Oroszországgal szemben szankciós csomagokat vetett be, amelyekről azt ígérte, hogy a szankciók elhozzák a háború végét, és ha összeszorított fogakkal is, de minden európai embernek ki kell vennie a részét a szenvedésből. Brüsszel az energiahordozókra kivetett szankciókkal háborús és szankciós inflációt generált és energiaválságot idézett elő Európában. A képlet egyszerű: háború meg szankciók egyenlő infláció. A szankciók 4000 milliárd forintot vettek ki a magyarok zsebéből 2022-ben, ennyivel többet költöttek a magyar vállalatok, a magyar állam és a magyar családok a szankciók miatt energiára Magyarországon. És még így is Európa legolcsóbb áram- és gázára védi a magyar lakossági fogyasztókat az átlagfogyasztás szintjéig, ezzel a magyar családok fizetik az egész Európai Unióban a legalacsonyabb gáz- és a legalacsonyabb áramárat az átlagfogyasztás szintjéig.

Az inflációt idén talán nem tudjuk megszüntetni teljes mértékben, mert az okai nem Magyarországon vannak, a bajt Brüsszel szabadította ránk az energiahordozókra kivetett szankciókkal. Azt gondolom, teljesen világos, tisztelt képviselőtársaim, hogy nem mindenben értünk egyet, a Fidesz-KDNP-kormány és a jegybank nem mindenben ért egyet (Dr. Apáti István: Látszik!), ugyanakkor szeretném megköszönni a jegybank munkáját, szeretném megköszönni a jegybank dolgozóinak a munkáját. Azt gondolom, közös a harc, egymásra vagyunk utalva az infláció elleni küzdelemben. Az Országgyűlés részéről és a kormánypártok részéről mindenképpen meg tudom fogalmazni azt az elvárásunkat, hogy az MNB tegye a dolgát, hogy a kormányt és az Országgyűlést segítse a szankciós infláció visszaszorításában, hiszen fontos, hogy az év végére egy számjegyűre vágjuk vissza az inflációt.

Ezért azt gondolom, hogy minden vitánk ellenére meg kell köszönnünk a jegybank munkáját, és tovább kell dolgoznunk együtt azon, hogy a magyar emberek, a magyar gazdaság teljesítménye, a magyar munkavállalók biztonsága továbbra is garantált legyen, hiszen ez az egymásrautaltság az infláció elleni küzdelemben továbbra is megvan, ezért számítunk ebben a jegybankra. Szerintem egyértelmű, hogy az Országgyűlés megfogalmazhatja azt az elvárását a jegybank felé, hogy az infláció elleni küzdelemben mindent tegyen meg, hogy elérjük azt a közös célt, hogy év végére egy számjegyű legyen az infláció. Mi továbbra is így fogunk dolgozni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiban.)

(10.10)