karzat
Szinkron2026-08-19 07:33

Arató Gergely (DK)

2023-03-07 · 51. ülésnap · vezérszónoki felszólalás · 13:14

napirendi pont: Általános vita lefolytatása H/3086 Az orosz-ukrán háború egyéves évfordulójáról

Szöveg11 969 karakter · 21 bekezdés · JSON

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Ház! Tegnap is elmondtuk, ma is elmondjuk: abban egyetértés van közöttünk, hogy békét szeretnénk Ukrajnában. Ugyanakkor tudjuk, önökkel szemben, hogy a tartós és igazságos békének egyetlen alapvető feltétele van, az, hogy Oroszország hagyjon fel az agresszióval és vonuljon ki a megszállt ukrán területekről. Ezt nemcsak mi gondoljuk így, hanem így gondolja az ENSZ Közgyűlése is, amelynek a határozata pontosan így fogalmaz, tisztelt képviselőtársaim. A világ országainak többsége, ahol egyébként Szijjártó Péter előterjesztő volt, és amelyre önök olyan szívesen hivatkoznak, ugyanígy gondolja. Úgy gondolja, hogy akkor lesz béke, úgy lesz béke, ha véget ér az orosz agresszió.

Kiderült, hogy önök ezt nem tudják elérni. Tegnap javasoltam, hogy ha már ilyen nagy barátságban van külügyminiszter úr Moszkvával és az orosz vezetőkkel, akkor intézze el ezt. Tegnap azt mondták, hogy ezt nem tudják elintézni. Akkor innentől kezdve nem marad más esélyünk, mint az, hogy a szövetségeseinkre támaszkodunk. Magyarország biztonságát ma NATO-tagságunk és európai uniós tagságunk garantálja. Ez a magyar nemzeti érdek. Amikor mi azt mondjuk, hogy álljunk ki a szövetségeseink mellett, akkor azt mondjuk, hogy álljunk ki a magyar nemzeti érdek, Magyarország biztonsága mellett. Amikor önök gyengítik a szövetségeseinket, gyengítik az együttműködést, gyengítik Magyarország szövetségi rendszerét, akkor önök Magyarország biztonságát veszélyeztetik, és a nemzeti érdekekkel ellentétesen cselekszenek.

Elmondtam, újra elmondom, az a szégyenletes színjáték, amelyet a finn és a svéd tagsággal kapcsolatban folytatnak ‑ bármit is fognak látni kiváló képviselőtársaink Stockholmban és Helsinkiben, ahova most elutaztak tanulmányozni, hogy mi van Svédországban és Finnországban; hát, szeretnék gratulálni hozzá, bizonyára nagyon fontos utazás lesz ‑, nos, az a helyzet, hogy Svédország és Finnország NATO-tagságának késleltetése vagy legalábbis nem támogatása, az ezzel kapcsolatos kétségek fenntartása, az az egész szégyenletes színjáték, amit először a társadalmi vitával, majd a Fidesz-frakció váratlanul támadt belső lelkiismereti kétségeivel igazoltak, semmi másról nem szól, mint az orosz érdekek kiszolgálásáról.

(11.10)

A magyar nemzeti érdek ma nem Oroszországhoz kötődik, a magyar nemzeti érdek ma a NATO-hoz és az Európai Közösséghez kötődik. Jól mutatta azt, hogy mit értenek önök ezen, és mit értenek a magyar nemzeti érdeken, tisztelt képviselőtársam engem megelőző hozzászólása ‑ aki úgy állt ki állítólag Ukrajna mellett, hogy megismételte az orosz propaganda legmocskosabb hazugságait a háború okairól; aki úgy állt ki Ukrajna mellett, hogy még a Magyarország elleni 1849-es és 1956-os támadást is indokoltnak, védhetőnek vélte. (Gréczy Zsolt: Szégyen!) Ez elképesztő, elképesztő képviselőtársam, hogy van (Gréczy Zsolt: Szégyen!), aki erről így gondolkozik. (Közbeszólások a kormánypártok soraiból. ‑ Hollik István: Hazudsz!) És van, aki elhiszi, hogy a kárpátaljai magyarság érdekét az szolgálja, az a magyar érdek, hogy egyébként rossz viszonyban legyünk Ukrajnával, hogy támadjuk Ukrajnát? Nem az a magyar érdek, nem az a kárpátaljai magyarság érdeke, hogy Magyarország és Ukrajna között jó viszony legyen, és így hatékonyan tudjunk fellépni az Ukrajnában élő magyar nemzetiségű állampolgárok érdekében? És az pedig, tisztelt képviselőtársam, hogy ön értelmetlennek nevezi azoknak az embereknek a halálát, akiknek egy jó része önként ment a frontra, azt gondolom, hogy ez egy olyanfajta erkölcstelenség, amit még a politikai érdekek sem indokolhatnak.

Beszélnek a szankciókról. De, tisztelt képviselőtársaim, szankciókat az Európai Unióban egyetértéssel, konszenzussal lehet elfogadni. A szankciókhoz a magyar kormány hozzájárulását adta, az elsőhöz, a másodikhoz, a harmadikhoz, a negyedikhez, az ötödikhez, a hatodikhoz, a hetedikhez, a nyolcadikhoz, a kilencedikhez és a tizedikhez is. Minden egyes szankciót támogatott a magyar kormány, egyébként nem léphettek volna hatályba.

Az a helyzet, képviselőtársaim, hogy amit meg a szankciók hatásairól mondanak, az meg nem igaz. Önök azt mondják, hogy azért vannak magas energiaárak, mert szankciók vannak. Képviselőtársaim, mikor vezették be önök a benzinársapkát? Tudják, azt a kis választási ígéretüket, ami persze csak a választás évében volt érvényes. (Nacsa Lőrinc: Miről beszélsz?! Követelted, hogy vonjuk vissza!) Mikor vezették be a benzinársapkát? 2021. november 15-én. Akkor még nem volt háború és nem volt szankció.

Tisztelt Képviselőtársaim! Azt mondják, hogy háborús infláció van. Hát, nagyon furcsa háborús infláció az, ami csak Magyarországon okoz 25 százalékos inflációt, egyébként Lengyelországban, Romániában, nem is beszélve az Európai Unió többi tagországáról, sokkal alacsonyabb inflációt okoz. (Hollik István: A háromszorosa!) Ráadásul januárban a magyar infláció még növekedett (Dr. Zsigmond Barna Pál: Inflációt okoz? Inflációt okoz!), miközben Európában mindenütt csökken. (Dr. Zsigmond Barna Pál és Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ez az önök inflációja, ez orbáni infláció, semmi köze nincs a szankciókhoz, vagy nem sok köze van a szankciókhoz. Az a helyzet, hogy nem szankciós és nem háborús infláció; ami Magyarországon van, az orbáni infláció.

És ha már itt tartunk, akkor érdemes is áttérni arra, hogy, tisztelt képviselőtársaim, ahelyett, hogy egyébként ezt a határozati javaslatot fogadná el az Országgyűlés, amelyiknek ‑ még egyszer mondom ‑ egyetlen valódi politikai célja van, a putyini pozíció támogatása és Magyarország európai uniós és NATO-tagságának megkérdőjelezése, gyengítése, egy esetleges Európai Unióból való magyar kilépésnek az előkészítése, hangulati támogatása, ehelyett azokkal a veszélyekkel lenne érdemes foglalkoznunk, amelyek valóban fenyegetik a magyar polgárokat. Mert nem kérdés, hogy az orbáni infláció valóban fenyegeti a magyar kormányokat. (Sic!) A drasztikus drágulás, az európai átlagnál két és félszer nagyobb infláció valóban veszélyt jelent.

De hát ezért javasoltuk azt, ez az árnyékkormány hétpontos politikainyilatkozat-tervezete, amit az Országgyűlés elé kívánunk terjeszteni, csak éppen önök tegnap leszavazták azt, hogy napirenden lehessen, önök leszavazták tegnap azt, hogy az emberek valódi problémáival foglalkozzunk itt, a magyar Országgyűlésben (Nacsa Lőrinc közbeszól.), tehát ezért javasolja ez a határozattervezet azt, hogy foglalkozzunk azzal, hogy hogyan lehet letörni az orbáni inflációt; például úgy, hogy csökkentjük az alapvető élelmiszerek és az energiahordozók áfáját, úgy, hogy hiteles gazdaságpolitikát hozunk létre, például lesz az országnak valódi költségvetése, olyan, amit beterjesztenek, és aztán nem írják át rendeletben ezerszer.

És, igen, arra is javaslatot tettünk, mert ez is az emberek valódi problémája, akiknek ki kell fizetniük a számlát, és kapják a csekket havonta, például az én választókerületemben, Kőbányán és Kispesten, hogy mit tehetünk az önök brutális rezsidrágítása ellen, a gázár hétszeresre emelése ellen, ami most sem csökken; ugye, akkor a világpiaci árra hivatkoztak, de most sem csökkentik, amikor egyébként a világpiacon már csökken az ár. Szeretnénk egyébként tudni, hozzák nyilvánosságra, ha már oroszok meg energiaár meg szankciók, hozzák nyilvánosságra, hogy milyen feltételekkel szerzik be a gázt az oroszoktól! Lássuk, hogy ki keres ezen a gázszerződésen, az oroszok keresnek rajta, vagy önök? Mert egy biztos: a magyar polgároknak nagyon-nagyon sokba kerül az önök gázszerződése. A második javaslatunk tehát az, hogy hozzák nyilvánosságra ezeket a szerződéseket, emeljék a kedvezményesen igénybe vehető gáznak és áramnak a mennyiségét, csökkentsék a tűzifának az árát, és adjanak támogatást a lakóházak szigeteléséhez, a megújuló energiára való átálláshoz.

Harmadszor: azt is tudjuk, hogy kik a legnagyobb vesztesei a brutális drágulásnak. Elmondom, tisztelt képviselőtársaim, a nyugdíjas honfitársaink, akik csak az önök által elképzelt alacsony infláció mértékében kapnak nyugdíjemelést, azt a bizonyos 15 százalékot, miközben januárban már 25 százalék volt az infláció, de a nyugdíjasok nem ezt érzik, mert a nyugdíjasok jelentős mértékben élelmiszert és energiát fogyasztanak, sokkal nagyobb mértékben, mint az átlagos polgárok. És az a nyugdíjas, aki bemegy Kőbányán az ABC-be, és azt látja, hogy a kenyér ára 80 százalékkal, a tojás ára 80 százalékkal, a sajt ára 50 százalékkal emelkedett egy év alatt, az az önök 15 százalékos nyugdíjemelésére azt mondja, hogy szégyen ‑ és ezt mondom én is. Tessék végre tisztességesen kiszámolni azt, hogy a nyugdíjasoknak mennyi veszteséget okoztak önök, és tessék kárpótolni őket ezért a veszteségért, legalább az átlag alatti nyugdíjasoknak egy 100 ezer forintos kifizetéssel!

Negyedszer: az Orbán-kormány 12 éve után a magyar bérek az Európai Unió sereghajtóivá váltak. (Nacsa Lőrinc közbeszól.) Az a helyzet, hogy egy Kispesten dolgozó munkás a saját munkájáért, ugyanolyan tisztességes munkájáért nemcsak egy osztrák vagy német munkáshoz képest keres kevesebbet, de most már egy lengyel, egy szlovák vagy egy román munkavállalóhoz képest is jóval kevesebbet keres. Ezért mondjuk azt, hogy a kormány egyik alapvető feladata lenne, és ennek a parlamentnek is, hogy a bérekkel, a bérfelzárkózással foglalkozzon, azzal, hogy mikor lesz végre európai bére a magyar dolgozóknak is; ehhez az első fontos lépés lenne például az európai minimálbérrendszer minél korábbi bevezetése.

Ötödször: a magyarok életét veszélyezteti a kormány akkor is, amikor környezetszennyező beruházásokat telepít a nyakukra, amikor egyeztetés nélkül és megfelelő hatástanulmányok nélkül (Közbeszólások a kormánypártok soraiból.) rak le akkumulátorgyárakat (Közbeszólás a kormánypártok soraiból: Békepárti nyilatkozat, arról beszélj!), tesz olyan… Tisztelt képviselőtársaim, én arról beszélek, ami a választóknak fontos, akkor is, hogyha önöknek ez nem tetszik. (Hollik István: Nem fontos a béke?)

Tisztelt Képviselőtársaim! Az a helyzet tehát… (Nacsa Lőrinc közbeszól. ‑ Az elnök csenget.) Az a helyzet tehát, azt követeljük és azt szeretnénk és azt javasoljuk, hogy foglalkozzunk azzal, hogy hogyan lehet megakadályozni ezeket a fajta, kárt okozó (Gréczy Zsolt közbeszól.), gazdasági és környezeti szempontból fenntarthatatlan beruházásokat. (Nacsa Lőrinc közbeszól.)

Hatodszor: az is fenyegeti a magyar választókat, hogy önök miatt elveszítjük azokat a forrásokat, amelyeket az Európai Unió biztosít, és amelyek lehetővé tennék azt, hogy Magyarországot egy jobb, élhetőbb európai országgá tegyük. Ezért azt is javasoljuk, hogy foglalkozzunk azzal, hogy mikor állítjuk végre helyre a jogállamot; mikor vetünk véget a korrupciónak; mikor teszünk érdemben az önök kamuja helyett valóban valamit azért, hogy Magyarország megfeleljen az önmaga által vállalt európai uniós elvárásoknak; mikor csatlakozunk végre az Európai Ügyészséghez, hogy Magyarországról is elvigyék azt, akit korrupción kapnak, és ne kitüntessék. Ezt szeretnénk, és ezt akarjuk, mert ez a fontos a magyar polgároknak.

És végül: Magyarország fejlődését, békéjét, biztonságát az európai uniós és NATO-tagság garantálja. Ezért azt szeretnénk, hogy az Országgyűlés mondja ki, hogy nekünk ezek fontosak, és aki ezt veszélyezteti, az a magyar nemzet érdeke ellen cselekszik.

Ez az árnyékkormány által javasolt hétpontos határozati javaslat. (Nacsa Lőrinc: És hol van Dobrev Klára?!) Erről nem hajlandók önök beszélni, erről nem hajlandók önök vitatkozni itt a parlamentben. De mi akkor is idehozzuk, és akkor is elmondjuk itt a parlamentben, ha önöknek ez nem tetszik.

Ezek a magyar polgárok valódi problémái, ezeket kellene megoldanunk, és ezek azok a problémák, amelyekről önök azt hiszik, hogy a szőnyeg alá lehet őket söpörni, és el lehet tüntetni politikai bűvészkedéssel. De ez nem így van, képviselőtársaim, a magyar polgárok előbb-utóbb véleményt fognak mondani ezekben a kérdésekben. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a DK soraiban.)

(11.20)

A jegyzőkönyv szövege, ahogy az Országgyűlés Web API-ja adja (felszolalas), a formázás nélkül. Nem összefoglaló.

HivatkozásJSON

karzat: Arató Gergely — 2023-03-07, vezérszónoki felszólalás. Az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33. https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/51-42.html
BibTeX
@misc{karzat-42-felszolalas-51-42,
  title = {Arató Gergely — 2023-03-07, vezérszónoki felszólalás},
  howpublished = {\url{https://ogykarzat.hu/ckl42/felszolalas/51-42.html}},
  note = {karzat — az Országgyűlés szavazásai; az Országgyűlés Web API-jának adataiból, frissítve 2026-08-19 07:33},
  year = {2026}
}