Komjáthi Imre (MSZP)

KOMJÁTHI IMRE (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Azt eddig is tudtuk, hogy a magyar állam képtelen rendesen megfizetni a saját dolgozóit, elég csak a tanárokra, egészségügyi dolgozókra, közalkalmazottakra, hivatali dolgozókra gondolni. De arra még gondolni is rossz, hogy most már a sok munkával és alacsony fizetéssel járó állások puszta megmaradását sem tudják garantálni. Különösen így van ez annak fényében, hogy a kormány számos alkalommal hivatkozott arra, hogy megvédik a magyar munkahelyeket. A miniszterelnök pedig éppen a múlt héten zengett ódákat a gazdasági növekedésről, a költségvetési hiány és államadósság csökkentéséről. Ezzel párhuzamosan megjegyezte azt is, hogy tíz munkahelyvédelmi intézkedést is hoztak az infláció visszaszorításával összefüggésben.

A Magyar Posta munkavállalói most mégis a saját bőrükön érezhetik, hogy mennyit ér a kormány ígérete: a napokban nem kevesebb mint 1200 postai dolgozó elbocsátását jelentették be, pedig néhány hete még azt mondták, hogy fölülvizsgálták a leépítések tervét, és nem lesznek elbocsátások. Sokadszor bizonyosodik be, hogy a magyar állam az egyik legrosszabb, de mindenképpen a leggyengébben fizető munkaadó. Most sem tesz semmit a postai dolgozók munkájának megmentéséért, és ezzel több mint ezer magyar család megélhetését sodorja veszélybe. Teszi mindezt a sokszor cáfolt szankciós energiaválságra hivatkozva. Számtalanszor elmondtuk, de ezt az arcátlan hazugságot most sem lehet szó nélkül hagyni, a földgáz tőzsdei ára most bőven alacsonyabb, mint a háború kitörésének napján. Nem lehet tehát az energiaválságot az ukrán konfliktussal magyarázni.

Ennél már csak az a fontosabb, hogy mi lesz az állásukat elvesztő dolgozókkal. A Magyar Posta hivatalos közleménye szerint a partneri program lehetőséget biztosít a további foglalkoztatásra. Ezer kérdés vár tisztázásra: mit jelent ez pontosan, hány munkavállaló juthat újra álláshoz, milyen munkakörben dolgozhatnak és mennyi fizetésért? Mi lesz a többi munkavállalóval? Elengedik a kezüket ebben az inflációval sújtott időben? És nem utolsósorban: mire számíthat a hazai lakosság, honnan fog hiányozni a most szélnek eresztett 1200 postai dolgozó? A postafiókokból? A kézbesítői állományból, újabb postákat zárnak be? Megvizsgálták‑e előzetesen, hogy milyen hatással lesz az elbocsátási hullám a postai szolgáltatásra?

Összességében tehát fel kell tenni a kérdést: így védik meg a magyar munkahelyeket? Mit tesznek az elbocsátott postai dolgozók megsegítéséért? Várom válaszát, államtitkár úr. (Taps az ellenzék soraiból.)