Szabadi István (Mi Hazánk)

SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tudnám folytatni most ezt a témát, ugyanis a választások előtt, ’22. január 1-jétől 20 százalékos béremelést ígértek a szociális dolgozóknak, amely mint utólag kiderült, a minimálbér és a szociális ágazati összevont pótlék emeléséből állt össze. Akkoriban a dolgozók átverve érezték magukat, mert a plusz 20 százalékot a minimálbér-emelésen felül várták. Az idei évben pedig január 1-jével fizetésemelést csak maximum megemelt összegű minimálbér és a garantált bérminimum jelent, ami reálcsökkenéssel jár, már csak arra tekintettel is, hogy a januári infláció 25,7 százalékos volt.

Még egy figyelemre méltó dolog, hogy a közalkalmazotti bértáblát utoljára 2008-ban módosították, ezért mára szinte teljes egészében a minimálbérnek és a középfokú végzettséget igénylő munkakörben alkalmazandó garantált bérminimumnak felel meg.

A Mi Hazánk Mozgalom egyetért a szakszervezetek diplomás-minimálbérre vonatkozó követelésével, amit legalább a garantált bérminimum 130 százalékában kellene meghatározni. Az elmúlt harminc év kormányai a szociális dolgozók iránt szemmel láthatóan érzéketlenek voltak, miközben a megalázóan alacsony fizetésért nap mint nap embert próbáló munkát végeznek. Nem csoda tehát, hogy az ágazat egyáltalán nem vonzó a fiatalok számára, és megközelítőleg 30 százalékos munkaerőhiánnyal küzd, miközben nélkülük nem működne a társadalom.

Kérem tisztelt államtitkár úr válaszát azzal kapcsolatban, hogy a családbarát politikájával büszkélkedő kormány miért nem becsüli meg azokat a dolgozókat, akik időseinkkel foglalkoznak, és a gyermekotthonokban élők számára a családot jelentik. Az élelmiszer-alapú nemzetgazdasági érdekekkel szembemenő kínai akkumulátorgyárnak szánt 320 milliárd forint támogatást például miért nem költi inkább a szociális ágazat bérrendezésére a kormány? Köszönöm szépen. (Taps a Mi Hazánk padsoraiban.)