Banai Péter Benő

BANAI PÉTER BENŐ pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Köszönöm szépen a kérdését, és köszönöm szépen, hogy ön is rámutatott arra, hogy az infláció magas szintje globális jelenség. Itt van a kezemben az Európai Bizottságnak az előrejelzése, amely a 2023. év adatain túl bemutatja a 2022. év inflációs tényszámait is, ebből láthatjuk, hogy 2021-hez képest több mint háromszorosára növekedett az infláció az Európai Unió átlagában, és azt is láthatjuk, hogy egyetlenegy európai uniós ország sem lesz ‑ ismétlem, az Európai Bizottság előrejelzése szerint ‑ se az eurózónán belül, se az eurózónán kívül, amely az inflációs célokat teljesíteni tudná. Ez tehát a kiindulóhelyzet, egy globális jelenséggel állunk szemben.

A kérdés az, hogy ebben a globális jelenségben az adott országok, illetőleg az európai uniós szervek milyen intézkedéseket tudnak hozni annak érdekében, hogy letörjék az inflációt. Én most a nemzetközi szervezetek lépéseiről, az európai uniós intézmények lépéseiről nem beszélek, hiszen erről sok szó volt, sokan azt gondoljuk, hogy a béke az, ami az energiaárak csökkenését és az inflációt (sic!) első helyen eredményezheti. Ami tehát a tagállami intézkedéseket és azon belül is Magyarország intézkedéseit illeti, a képviselő úr helyesen mutatott rá azokra a lépésekre, amelyek egyrészről az árak növekedésének a gátját jelentik, másrészről pedig többletjövedelmet juttatnak az adott családoknak annak érdekében, hogy a növekvő infláció mellett is meg tudják őrizni az életszínvonalukat.

Ami az intézkedések első csoportját illeti, megint elmondom azt a statisztikai adatot, amely szerint 2023 januárjában Magyarországon a gáz ára tizede volt, mint a német ár. Ha a rezsicsökkentés intézményét nem tartanánk fenn, értelemszerűen jóval magasabbak lennének az árak, még magasabb inflációs szintet láthatnánk. De ugyanígy az árak növekedésének a kontrollját jelenti az, hogy a magasabb infláció és a magasabb kamatkiadások nem jelentkeznek például a kamatstop intézkedésének köszönhetően a változó kamatozású hitellel bíró családoknál, ez, ahogy említettük, mintegy 350 ezer családot érint; jelentkezik azoknál a diákoknál, akik Diákhitelt vettek fel; de azt gondolom, hogy a kedvezményes vármegyebérlet is egy alacsonyabb árú utazást tesz lehetővé mindazoknak, akik ezt a vármegyebérletet vagy az országbérletet választják. És hogyha többletjövedelmekről is beszélünk, ismét hadd említsem meg, hogy önök előtt áll a 2023-as költségvetési törvény módosítása, amely a magasabb infláció miatti nagyobb nyugdíjkiadások fedezetét biztosítja, és amely a garantált bérminimum emelésnek a fedezetét is tartalmazza.

Végezetül engedjék meg, hogy még egy dologról beszéljek! Nemcsak azt fontos látnunk, hogy mit tesz a kormány annak érdekében, hogy idén év végére egy számjegyű legyen az infláció, hanem azt is érdemes megnézni, hogy azok a javaslatok, amelyek az infláció letörése érdekében a különböző frakcióktól érkeznek, mennyire hatékonyak vagy sem.

(17.00)

Az áfa kulcsának csökkentését többször hallottam. Lengyel példát láthatunk: nem sikerült. És azt is láthatjuk a statisztikai adatokból, hogy az elmúlt időszakban Magyarországon is bizony voltak olyan termékek, ahol a legnagyobb árnövekedés a kedvezményes áfakulcsú termékeknél valósult meg.

Mindez, a hazai és a nemzetközi példa számomra azt mondatja, hogy az áfacsökkentés nem egy hatékony intézkedés, ugyanakkor olyan jelentős költségvetésibevétel-kiesést eredményezne, amely például a rezsialap kiadásainak a fenntartását tenné kockázatossá. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.)