Bakos Bernadett (LMP)

BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Talán abban most nincs vita a kormány és az ellenzék között, hogy egy olyan kormány szerkezetéről vitatkozunk, amelynek majd párhuzamos válságok között kell helytállnia. Azonban az már a minisztériumok felsorolásából is egyértelmű, hogy az egyetértés pontosan eddig a pontig tart részünkről. Ugyanis mi azt tudjuk kiolvasni a most tárgyalt javaslat alapján, hogy az általunk legégetőbbnek érzékelt problémákat a következő kormány inkább eltagadni, mintsem megoldani kívánja. A mi álláspontunk szerint sajnos közeledik egy gazdasági válság, ami súlyos többletterheket jelent majd a magyar embereknek. Emberek tíz- és százezrei kerülhetnek önhibájukon kívül lehetetlen helyzetbe, egzisztenciák és a megélhetés kerül majd veszélybe.

A gazdasági válság nyomában mindig ott jár a szociális válság, amire a kormánynak reagálnia kell. Segíteni kell az embereknek, és lehetőleg minél többet és minél pontosabban azoknak, akik valóban nem tudnak boldogulni az állam segítsége nélkül.

(12.50)

Ez talán a legégetőbb és legfontosabb feladata a jelenlegi kormánynak, tudni érzékelni a szociális válság jeleit, és tudni gyorsan megoldásokat és segítséget adni, hogy végre legalább egy ilyen válsághelyzetben ne az történjen, hogy a kormány azokat támogatja, akik maguktól is boldogulnak, és azokat gáncsolja, akiknek valóban szüksége lenne a segítségre; ha 12 év után ott tartanánk, hogy a kormány legfontosabb célja, hogy a legsúlyosabb társadalmi problémákat ne elhallgassa, hanem megoldani kívánja azokat. Mégis, ha hirtelen ránézünk a következő kormány struktúrájára, nem igazán tudjuk megmondani, hogy pontosan melyik minisztérium feladata lesz ez.

Ahogy probléma, ha nem látjuk a fától az erdőt, úgy gond az is, ha elfelejtjük, hogy a beruházás, a fejlesztés és úgy általában a gazdaság nem önmagáért való, hanem annak végső célja az emberek boldogulása, márpedig ez a struktúra egyszerűen azt mutatja, hogy ennek a kormánynak fontosabbak az épületek, az építkezések, mint az emberek. Szerintünk, ahogy a profit nem előzheti az embert, úgy az önmagáért való folyamatos növekedés hajszolása esetében sem követhetjük el ezt a hibát ‑ márpedig ez a kormánystruktúra arról árulkodik, hogy ezt nem látják még be. A gazdasági válsággal párhuzamosan nemcsak közeledik, de már jelen van egy egyre súlyosabb energiaválság, a fosszilis energiahordozók ára elszállt, ez pedig Magyarországot különösen súlyosan érinti, azért, mert az elmúlt 12 évben a Fidesz tiltotta és különadóval sújtotta a megújuló energia fejlesztését ahelyett, hogy támogatta volna. Az energiafüggőség megoldása nem a vétó és nem az amerikai palagáz, hanem az energiafüggetlenség, ehhez pedig Magyarországnak egyetlen útja van, a megújulókapacitás fejlesztése és az energiahatékonysági projektek. Itt utalnék Orbán Balázs előbb elhangzott szavaira: éppen azért, hogy ne legyünk zsarolhatók Nyugatról vagy Keletről.

Sajnos finoman szólva sem látszódik a jelenlegi kormány struktúráján, hogy mindezt a Fidesz is felismerte volna. Magyarország energiastratégiáját teljesen újra kellene alkotni, és ennek meg kellene látszódnia a kormánystruktúrában is, de erről most szó sincs. Naivan azt gondolnánk, hogy a paksi minisztérium megszűnése azt jelenti, hogy ezzel a fölösleges és drága, kockázatos projekt is a múlté, de sajnos mindannyian sejtjük, hogy a valóságban csak arról van szó, hogy ez már annyira kínos, hogy jobb minél jobban elrejteni valahol a ciklusról ciklusra átláthatatlanabb kormánystruktúrában.

Végül, de nem utolsósorban zöldpártként beszélnünk kell a legszomorúbb, azonban a legkevésbé meglepő hiányosságról. A mi álláspontunk szerint az előttünk álló időszak legsúlyosabb problémája a klímaválság. Szerintünk ideje lenne elfogadni annak a felelősségét, hogy mi vagyunk az utolsó olyan generáció, akik még érdemben tehetnek a klímaváltozás ellen, hogy nekünk minden egyes döntésünk a gyerekeink és az unokáink sorsát is befolyásolni fogja. Bár a Fidesz álláspontja zöldkérdésekben igen dinamikusan változott az elmúlt években, de ma már abban sem lehetünk biztosak, hogy vajon a klímaváltozás létezésében egyetértés van‑e köztünk. De végső soron mindegy, hogy mintegy udvariasságból a probléma létezését egyáltalán elismerik‑e, mert az egyértelmű, ránézve a szerkezetre, hogy a megoldásért nem akarnak tenni.

Ha a XXI. században egy kormányban nincsen zöldminisztérium, az provokáció, az üzenet. Legyünk tehát egyértelműek! Ha tudjuk definiálni a zöldpolitikát, akkor azt is tudjuk, hogy annak az ellenpontját úgy hívják, hogy Fidesz. Bizonyos szempontból pedig őszinte ez a struktúra, hiszen azt mutatja meg, hogy még a látszatot sem szeretnék fenntartani, hogy a fenntarthatóság bármilyen szempontból szerepet játsszon a döntéseikben. Saját szempontjukból érthető is, hogy nem szeretnének kinevezni egy zöldminisztert, hogy utána hétről hétre itt a parlament előtt kelljen magyarázkodnia azért, mert a kormány politikája nem zöld. De azt szeretnénk mondani, hogy a mi részünkről ennyivel biztosan nem ússzák meg.

A zöldszemlélet egy olyan átfogó világkép, amelynek minden döntésben szerepet kell játszania a költségvetés tervezésétől kezdve az innováción keresztül a beruházásokon át egészen a külügyekig. Ezért Magyarország zöldpártja szempontjából az új struktúra csak azt jelenti, hogy nem egy, hanem az összes miniszterrel fogunk kemény és súlyos elvi vitákat folytatni az elkövetkező években. Köszönöm szépen. (Taps a DK, az LMP, a Momentum és az MSZP soraiban.)